Rákos Vidéke, 1926 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-18 / 16. szám
XXVI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1926. vasárnap, április 18. 16. szám, RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerk esztő: BALAZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. A Nagykaszinó közgyűlése. A Rákosszentmihályi Nagykaszinó rendes évi közgyűlését szokatlanul nagy érdeklődés közepette tartották meg vasárnap délután. Szokatlan dolog manapság, de —- ime — az első határnapon határozatképes volt a gyűlés, amelyen nyolcvannégy tag jelent meg, tanúbizonyságául annak a szeretetnek és érdeklődésnek, amellyel a tagok az egyesület iránt viseltetnek. Ki is emelte ezt a körülményt formás és tartalmas megnyitó beszédében Krenedits Sándor elnök, midőn a magyar Hiszekegy elmondása után a közgyűlést megnyitotta és a jegyzőkönyv hitelesítésére Schvarczl József és id. Szabó József tagokat felkérte. A közgyűlés ezután Balázsovich Zoltán titkár jelentését hallgatta meg, mely a következő volt: Igen tiszteit Közgyűlés! A kalendárium egyhangú fekete- betűs hétköznapjai között mosolygón villannak elő a piros- betűs ünnepnapok: az öröm, a hálaadás, a dicsőség, a beteljesülés diadalmas ünnepei. Ilyen pirosbetüs ünnep volt a mi egyesületünk, a Rakosssentmihályi Nagykaszinó életében, a múlt esztendő jubileumi napja, a mikor az egyesület tiz esztendős fennállásának örömünnepét ülte meg. , Tizesztendő rövidre szabott földi életünkben sem túl- ; ságosan nagy idő még abból a viharos, vilagégéses, egzen- géses, eszéivesztette időszakból sem, a melyre a Nagykaszinó eleiének első évtizede esett, mégis igen-igen nagy es neve- J zetes örömünnepünk volt nekünk ez az első jubileum, mert 1 azt jelenti nekünk, hogy ami munkánkon Isten áldása volt, a fáradozásunk nem volt meddő, a lelkesedésünk, jószándékunk, nem volt hiábavaló: a gyermekévek megannyi baján, oeteg- ségén diadalmasan átesett egyesületünk es most már szilárd alapokon, megerősödve a küzdelmek viharaiban, bizton halad utján előre, hogy nemes céljait, komoly és tiszteletreméltó hivatását méltóképen betöltse. Diadalünnepet, örömnapot ültünk tehát, a mikor kaszinónk tiz esztendős fennállásának jubileumát megtartottuk és a mai beszámolónk alkalmával ezt az eseményt kell feljegyeznünk, mint a legutóbbi kaszinói esztendő legnevezetesebb mozzanatát. Csak egy kis korrektúrát szeretnék ebben a jubileumi dátumban alkalmazni, azt, hogy a jubiláris évforduló formailag valóban tizedik volt, lényegében azonban jó három évtizedet foglal magában, mert ez az egyesület nem más, mint a régi, nemes hagyományokon épült szentmihályi társas élet fentartása, konzerválasa, újabb, modernebb alakban kivirágoztatása. Mikor itt még kukoricaföldek es legelők mélyen szerénykedett egy-egy fehér házikó, kedves, kis családi otthon, vidám nyaralócska, akkor verődött össze olyan emberek társasága, a kik egymásban örömet kerestek, vidám órákat akartak tisztes szórakozással eltölteni és az egyesülés erejét közcélok és nemes törekvések szolgálatába használták fel. Az első szentmisét ennek a társaságnak a filléreiből mondták el ezen a helyen, szép templomunktól kezdve a kifejlett községi életig mindent ennek a társadalomnak ereje és áldozatkészsége teremtett meg és ezt a sok, az idők során szertesugárzó és szétágazó energiát és jóakaratot fogta össze a Krenedits Sándor alkotó ereje, midőn társadalmunk régi, különböző alakulatai helyére, néhány lelkes társá. val megteremtette a Nagykaszinót, a modern nagyközség arányaihoz és körülményeihez méltó erős, hatalmas társadalmi szervezetet, a mely a régi, nagycélu munkát a hagyományos szellemben folytatja és most a tizesztendős jubileumával egyik diadalmas állomásához érkezett. A Pálfi Jánosok szellemét, hagyományait, energiáját és önzetlenségét fogta össze az uj társadalmi egyesület, melyet a kegyes Gondviselés olyan vezetőkkel áldott meg, mint volt az aranyszívű Farkas Géza, a pédátlan energiájú, törhetetlen jóbarai Csabány A. Janos és megadta végül a pirosbetüs jubileum ünnepére, hogy kormányzása annak a kezeben lehessen, a kinek a lelke itt él ennek a társadalomnak minden alkotásában, a kinek az erős keze mindazt a sok nemes törekvést, a mely itt szép célokért nemes versenyben folyik, összefogni és irányítani kepes és a ki élete egyik legszebb alkotásában gyönyörködhetik a Nagykaszinó jubileumán — a Krenedits Sándoréban. Ha valaha szükség volt Magyarországon a Széchenyi kaszinójára, ha valaha fontos voit a társadalmi élet helyes irányítása és tartalommal megtöltése, úgy megtépett, szerencsétlen hazánkra nézve valósaggal sorsdöntő jelentőségűnek kell azt tekinteni. A magyar jövendő ma a társadalom es az iskola kezeben van. Trianoni nyomorgattatasunk gyászos korszakában a hazafias társadalomban él a nemzeti eszme, itt dől el a haza jövője, a hol nem politizálnak, nem vetekszenek egymással az emberek, hanem testvérek és barátok, lelkűkben nazaszeretet olthatailan tüze és a jobb jövő kiapadhatatlan vágya él, a hol csendesen, észrevetienül, de becsületesen és torhetetlenül dolgoznak a haza ügyeiért, a magyar kultúráért és minden nemes célért, a meiy a közérdeket szolgálja és a szebb jövő megalapozását előmozdítja. Büszkén mutathatunk rá, hogy ez a hazaíisag, ez a lelkesedés, a szépnek és nemesnek kultusza, a testveri szeretetig tisztuló igaz barátság megannyi tündöklő erénye a Nagykaszinó társadalmának és záloga jövőjének. Valami csudás vonzó erő egyesíti e falak között a lelkeket. Csak az marad itt, az érzi jól magát, aki ennek a közösségnek őszinte részese akar és tud lenni és az aztán torhetetlenül és fáradhatatlanul hű is marad hozzá. így alakul meg, a változó idők során kicserélődve és megújulva, de mindig egységesen és elszakithatatla- nul törzskara, a melyről ma is elmondhatjuk, hogy szellemben, lélekben, meggyőződésben, elvekben, törekvésekben és nemes tulajdonságokban mindig és mindig a régi marad. A Nagykaszinó jubileumi ünnepét kedves Családias estével ültük meg, a melynek örömét megteiözte, hogy Krenedits Sandorne, elnökünk hitvese és lelkenek mindenben méltó társa egyik igen szép művészi alkotásával, a termünkben elhelyezett festményével ajándékozta meg az egyesületet. Hasonló kedves ajándékkal örvendeztetett meg Pender K. Farkasné és Burgtiardt József művész tagtársunk, a ki két szép képét ajándékozta nekünk. Kamarás László Ottó királyfi aláirásos képével gazdagította egyesületünket. A legutóbbi közgyűlés alkalmával a kaszinói évet a naptárival egyenlővé tettük és most már a közgyűlési beszámolónk a naptári évekről szól. Öt szomorú haláleset hozott ránk fájualmas gyászt ez idő alatt. Hauser Gyula, Verdes Árpád, Weisz Gyula, Dittrich Nándor és Bugyi Ferenc József távoztak el közülünk örökre. Emléküket kegyelettel fogjuk őrizni. Huszonkilenc uj tagot vettünk fel, 24 társunk pedig kilépett az egyesületünkből. Wayand Károly és Radomszky Mihály negyven éves tanítói jubileuma itt zajlott le és azon a Nagykaszinó is lapunk mai MÁma 8 aitíal
