Rákos Vidéke, 1926 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-11 / 15. szám
XXVI. évfolyam. _______ Rákosszentmihály, 1926. vasárnap, április II. 15a. szám. RÁ KOS VIDÉKÉ tArsadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Rákosszentmihály, Szentkorona-utcai 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. ,s Egyes szám ára 3000 koronát Hirdetéseket felvess a kladéhlvata?. Színészet RákosszentmiháiyonFehér Vilmos színigazgató az évad elején újjászervezett színtársulatával április 20-án Abonyból Rákosszentmihályra érkezik és a Nagykaszinó színháztermében megkezdi előadásainak sorozatát. Csaknem egy évi távoliét után érkezik vissza a társulat, mely első szereplése alkalmával már meghódította közönségünket és igen szép sikert aratott községünkben. Ez idén azonban a színházi évad kezdete a szokottnál is nagyobb jelentőségű és nyomatékosabb figyelmet kivin, mert a magyar vidéki színészet a legsúlyosabb válsággal küzd. Ennek a katasztrofális helyzetnek főoka az ország csonkasága és a rettenetes gazdasági helyzet, amely minden vonalon érezteti kétségbeejtő hatását. A magyar színészet, a magyar kultúra egyik legjelesebb tényezője élethalál harcot viv és ma már ott tart, hogy a mindennapi kenyérért folytatja küzdelmét, holott éppen a színé- ' szét általános válsága miatt a kisebb társulatok i színvonala csak emelkedett, amennyiben értékesebb tehetségek is a kisebb társulatokhoz szorultak. A Fehér Vilmos társulata felöl is minden oldalról azt az értesülést kapjuk, hogy újjászervezése óta lényegesen emelkedett értékében, mégis csaknem | valamennyi kipróbált állomáshelyéről korábban kellett tovább vándorolnia, mint ahogyan tervezte, mert már a jó vidék is részese a gazdasági pangásnak, — a gazdák élete se tejfel már manapság és bizony, ha takarékoskodni kell, nem a gyomrukon és nem a csizmán kezdik el, hanem, amit csak újabban kezdtek megtanulni, — a szinházbajáráson. Nekünk azonban, akiket nemzetfentartó intelligenciának szoktak nevezni, ha áldozatot követelnek tőlünk, — nekünk csakugyan nem szabad a példát követni. Mi tudjuk, hogy micsoda értéke a nemzetnek, a magyar kultúrának a színészet. A mi helyzetünk ugyan talán minden más honfitársunkénál keservesebb, mégis híveknek kell maradnunk önmagunkhoz. A szomorúság évei a megpróbáltatások végtelen sorozatát zúdították ránk és mi büszkén állottuk meg helyünket minden viharban és azok, akiktől mindig csak elvettek: mindig adtak, amikor nemes célért, hazafias, kulturális célért kell áldozni. Most pedig olyan áldozatot kívánnak tőlünk, amely tulajdonképen nem áldozat, hanem mai helyzetünkben nyereség. Ugyanis, ha a múltban arra hivatkozhattunk, hogy fővárosi életet élünk és a főváros előkelő színházai elégítik ki kulturigényünket és művészi ízlésünket, úgy ma — sajnos — meg kell vallanunk, hogy abban a fővárosi színházi életben nem sok részt vehettünk. Megfosztott tőle az anyagi eszközök hiánya. Most tehát mi is rászorulunk az olcsón megszerezhető helybeli műélvezetre és ha tisztességes, törekvő színészek tolmácsolásában megismerhetjük az értékesebb újabb darabokat, az nekünk haszon és többé már nem áldozat. Tehát: jó műsort és tisztességes előadásokat várunk a színtársulattól és lelkes, odaadó pártolást közönségünktől. Az évad anyagi sikerének alapja a bérlet, amelynek ára még a mai sanyarú viszonyok között se túlságosan jelentős és nem járnak vele mellékkiadások; utazás, étkezés, drága ruhatár és szinlap, toalett gondok és időbeli áldozat. A színpadi fényről kell csak lemondanunk és jól mulatunk, épülünk, tanulunk és igen nemes cselekedetet művelünk a színtársulat fentartásával. Ne kopogtassanak hiába egyetlen szentmihályi úri portán se. Tegye meg ki-ki, erejéhez képest, amit tehet. A műkedvelők nemes és teljes elismerést érdemlő munkája pedig néhány héten át szüneteljen. Annyi nemes jó cselekedet érdeme dicséri működésűket egész éven át, szerezzenek most érdemeket a pihenéssel, mely zavartalanul átadja a teret a hivatásos apostoloknak, nprilis 20-ikától az ő idejük kezdődik. Legyen ez az évad valóban az övék és legyen olyan sikeres, a minő az intelligens, a hazafias, a müveit és nemes- szivü Rákosszentmihály közönségéhez méltó. A húsvéti misék. A hivők hatalmas tömege töltötte meg a húsvéti ünnepek alatt templomunkat, különösen husvét vasárnapján, amikor igen sokan be sem fértek a templomba. E napon a 10 órai nagymisét Pichler plébános tartotta. A kóruson a Credó énekkara énekelte Pornói János kántor vezetésével Schubert Ferenc magyar szövegű miséjét. A szépen fejlődő kar kitünően betanult éneklésével tűnt fel. A husvét hétfői nagymiséken a leánykongregáció és Credó énekeseiből álló vegyeskar szerepelt igen szép latin mise éneklésével. Ennek az énekkarnak betanitása özv. Baiia Ignácné érdeme, aki a kar vezetésén kívül szép „Ave Mária“ ének nagyon szép előadásával emelte az Istentisztelet fényét. Agorasztó Tivadar alispán ünneplése. Pest vármegye közönsége április 12-én délelőtt 11 órakor a vármegyeháza nagytermében Agorasztó Tivadar alispán 35 évi közszolgálatának megünneplésére Preszly Elemér Lapunak mm& mxámm 8
