Rákos Vidéke, 1926 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1926-04-04 / 14. szám

XXVl. évfolyam. Rákosszentmihály, 1926. vasárnap, április 4. 15. szám. RÁKOS VIDÉKÉ ¥.4ks/uial!hi, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadőkivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-«^«» 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALAZSOVSCH ZOLTÁN. Előfizetési ér •. Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket felvesz a kladéhlvaiat. Husvét ünnepén. Irta : Szathmári Lajos. Jeremiás prófétának siralmai Babilon fűzfái alatt a próféta ajkairól nem hangzottak szivhezszólóbban, mint templomaink boltivei alatt. A magyar jeremiad, amely eredeti szövegében igy szól: »Szüzek, ifjak sírjatok, mélyen szomorkod- jatok...« keseregve járta be szivünket a Megváltó szenvedése és saját sorsunk felett. Ha hazánkra, ha nyomorúságunkra, ha saját bajainkra gondolunk, el­mondhatjuk: »A keresztfához megyek, mert máshol nem lelhetek nyugodalmat lelkemnek.« Az önzésnek soha több követője, a testvértelen- ségnek soha nagyobb elterjedése, mint manapság... A bünlajstrom soha setétebb nem volt...1 A bűnök szennyes árja elboritni készül mindent. Minden azt mondja: »Fel a szent hegyre, hol Jézus az emberiség bűneiért kinszenvedett, hol Jézus dicsőségesen feltámadott.« A Megváltó szenvedésében, mint világos tükörben, látja meg az ember bűnei rútságát, az ő szenvedésé­ben, mint gyönyörű kertben, látja meg az erényvirá­gok szépségét. Itt találja meg az emberiség, itt talál­hatja meg a nemzet szive fájó sebére a vigasztalást és gyógyító balzsamot. A kereszten kinszenvedett Megváltó atyja a jö­vendő századoknak. Az ő tanítása volt gyógyítása az emberiségnek: a főitámadásnak magva volt mindenkor, midőn tizen­kilenc századév során a háború vétkes dulása tette boldogtalanná az Isten képére teremtett embert. Ez igazságon nem változtat semmit az ókor min­den bölcseleté, az újkor minden tudománya, repülője, rádiója. Isten, aki a természet műhelyében szabad tért engedett az emberi értelemnek, annak a kis gépezet­nek igazgatását, amelyet emberi szívnek neveznek, ön­magának tartotta fenn, amelynek működése egyszer ha megállóit, azt többé vissza nem adhatja semmi emberi tudomány. És Jézus Istenember volt. Első szava is a szent kereszten annak vallja őt, ellenségeiért imádkozik: »Atyám, bocsáss meg nekik...« így csupán ember nem szólhatott. »Ismerem az embereket, — igy szól Napoleon -— milliók szolgáltak a kezem alatt«, ő nem volt csupán ember s méghajtá térdét a kereszt előtt s akit a fél­világ bírása ki nem elégített, az ő tanitása vigasztalta meg Szent Ilona szigetén. IX. Lajos francia király halálos ágyán fejéhez tétette Jézus löviskoszoruját, lábaihoz az aranykoronát és igy szólt a királyi koronához: »Óh, hányszor csal­tál meg fényes ragyogásoddal« és Jézus töviskoszoru- jához: »Hányszor vigasztaltál meg szenvedéseim kö­zölt.« XVI. Lajos a börtönben, midőn halálra akarták vinni, nem engedte megkötözni kezét, mig a lelkész csendesen nem figyelmeztette, hogy Jézus kezét is meg­kötötték. Jézus tanitása a szivek vigasztalója, a szenvedé­lyek megfékezője, a szeretet felkeltője; világosság, erős­ség, amire oly nagy szükségünk van gyarló emberek­nek és oly nagy szüksége boldogtalan nemzetünknek. Vigasztalódjunk: Jézus feltámadott! Az igazságot megölni, eltemetni nem lehetett. Az angyal leemelte a nehéz követ Jézus sírjáról. A vigasztalás angyala le fogja emelni a fájdalom kövét a nemzet szivéről is! Hallani fogjuk, érezni fogjuk Jézus szavait: »Békesség nektek! Az én békémet hoztam nektek. A békesség lelkét, az igazság, a szeretet lelkét.« El fogjuk még mondani: »Feltámadt az Ur! Feltámadt a nemzet. Hála legyen az Istennek!« HÍREK. Húsvéti szertartások. A húsvéti ünnepeken a kö­vetkező sorrendben lesznek istentiszteletek. A rk. temp t lomban. Nagyszombaton d. u. 6 órakor kezdődik a feli támadási körmenet. Husvét vasárnap reggel fél 8 és fé 9 és 10 órakor lesznek ünnepi szent misék. A réggé misék előtt és után lesz a szokásos húsvéti ételáidá Husvét hétfőjén rendes vasárnapi sorrend. Credó gyűlés. A Credó-férfiegyesüiet múlt vasár­nap tartotta rendes havi ülését a Világ-mozgóban. Ta- raba József dr. elnök örömmel állapította meg, hogy az egyesület rendezésében lefolyt lelkigyakorlatok szépen sikerültek, azon a hívek nagy számban vettek részt, s | járultak a Szentségekhez. A napközi otthon müködésé- j ről számolt be ezután, s D’Orsay Olivér grófnak az | étkezés céljára felajánlott 1 millió koronás adományáért ! hálás köszönetét szavaztak. Az egyesületi énekkar házi- I szabályait jóváhagyólag tudomásul vették és kották í beszerzésére 660.000 koronát megszavaztak. Elhatároz- I ták, hogy a mohácsi vész 400. évfordulójára gyászün­nepélyt rendeznek, s az előkészítő munkálatokat meg­kezdték. Egyesületi zászlóalapra Baka Mátyás 100.000 mmi riáma 10 olfia?»

Next

/
Thumbnails
Contents