Rákos Vidéke, 1925 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1925-12-06 / 49. szám

XXV. évfolyarii. Rákosszentmihály, 1925. vasárnap, december 6. 49. szám, RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szer- esztö: balAzsovich zoltAn. Előfizetési ár: Egész évre 120000. K. Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetetteket felvesz a kladóblvatai. \ lóvasuttársaság utolsó közgyűlése. A Pusztaszentmihályi Közúti Vasút Részvénytársa- ág pénteken délután formaszerüen is befejezte működő­ét és a felszámolás megtörténtével kimondotta végleges eloszlását. A nevezetes aktus a községháza nagyfermé- >en játszódott le és igen örültünk volna, ha a tizenöt- iusz év előtti szentmihályi közönség a maga régi töme­gében tanúja lett volna. Mert a közgyűlés hivatalos ilakszerüsége ez alkalommal igen sok hangulattal és írzéssel telt meg és a tömeg, amely a lóvasut elhanto- ásán résztvett, önként feltörő, őszinte hálával és elisme- éssel emlékezett meg erről a vállalatról, amelynek icsárlása olyan hosszú időn át volt annyi embernek tportszerü mulatsága és a vezetőiről, akiket gáncsoltak 5s kisebbítettek, holott önzetlen munkájukkal ennek a virágzó nagyközségnek létesülését és fejlődését tették lehetővé. Ma mindenki hálás szívvel emlegette őket és csodálkozva állította például bátor és buzgó munkássá­gukat, amely nélkül a kis vállalat életképes sohasem lehetett volna. Az ingyenmunka, a kedvtelesből végzett házi kezelés tette a vállalatot jövedelmezővé és biztosí­totta fenmaradását. A teljesen költségmentes üzletveze­tés tette lehetővé fejlődését és tette a vállalatot végered­ményében kitünően jövedelmezővé. A részvényesek bő­séges jutalmát kapták áldozatkészségüknek, jövedelmet húztak, részesültek a nyereségben, visszakapták tőkéjü­ket, sőt még most is 33.050 koronában részesülnek darabonként, mig a kisorsolt részvények helyett meg­maradt élvezeti jegyeket 33.000 koronájával váltják be, mihelyt a pénteki közgyűlést a cégbíróság jóváhagyja. A Helyiérdekű Vasúttársaság kezdettől fogva jó­akarata támogatója volt a mi lóvonatunknak és (elszá­molását is híven és sikeresen bonyolította le. Mindezt lelkes szavakkal ismerte el a közgyűlés is a jelenlévő régi szentmihályi részvényesek zajos helyeslése közepette. A közgyűlésen Pálfi János elnökölt, ötvenöt rész­vényes jelent meg s a jegyzőkönyvet Szőke József dr. és Andrássofszky Zoltán hitelesítettek. A jelentéseket egyhangúlag tudomásul vették, az utolsó mérleget és eredményszámlát jóváhagyták, aztán pedig Pálfi elnök emelkedett szavakban vázolta nagyjából a lóvasut-társaság történetét és hálás kegyelettel emlékezett meg azokról, akik létesítése körül érdemeket szereztek. Felemlítette többek között Farkas Ignác, Borhy János nevét és hálásan emlékezett meg Jelűnek Henrikről, a Hév. volt vezérigazgatójáról, ki az első három lóvasúti kocsihoz három teljesen felszerszámozott lovat ajándékozott és mindenben támogatta lóvasutunkat. Felépítését is ő mozdította elő, a műszaki munkálatok vezetésével néhai Kertscher István főmérnököt bízta meg, aki annak a legjobban eleget is tett. A lóvasúti kocsikat a rózsa-utcai lakatosgyar készítette Haroska Ferenc igazgató utasításai szerint. A közgyűlés a kegyeletes visszaemlékezéseket nagy tetszéssel fogadta. Schulteísz részvényes Pálfi János elnöknek, volt üzletigazgatónak hervadhatatlan érdemeit méltatja és a közgyűlés köszö­netét tolmácsolja, mihez viharos éljenzes közepette járultak hozzá. Végül Krenedus Sándor úgy a község, mint a részvényesek nevéoen méltatja a lovasut szere­pét a község fejlesztése körül és hálás elismeréssel emlékezik meg önzetlen vezetőségéről, felemlítvén Pálfi Jánoson kívül a jelenlevő Schwarczl József, Kesztler Árpád és Balázsovich Zoltán nevét is, ki nem csak a .Rákos Vidéke“-ben volt mindig lelkes támogatója, hanem évek során át titkárja is volt a vállalatnak. Meg­emlékezett a Hév. jóakaratu támogatásáról és a gyen­gélkedése miatt ezúttal távollevő Läufer Lajos dr. jó­indulatú párttogásáröl. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után elnök a közgyűlést berekesztette és ezzel a Puszta­szentmihályi Közúti Vasút Részvénytársaság a múlté lett, még pedig azé a múlté, amelyet e helység és e környék történelme őriz meg az utókor szamára. Miklósnapi levél. Kedves Szerkesztő Url Karácsony eiöfutárjaként ünnepeljük ma Szent Miklós, vagy ahogy népszerűén mondják „Mikulás“ napját. Ez a nap nemcsak a .Miklós“ nevüek kedves nevenapja, hanem külö­nösen a gyermekek várva várt — meglepetésekkel teli ünnepe. Szent Miklcs — ahogy képeken eddig elvétve láttam, bájos, szelíd, fehérszakáliu jóságos mosolyu pátriái ka, akinek áidástosztó kezéből és a hatan levő puttonyából sohasem fogy ki az a sok mindenféle jo, amit a jó gyermekek kapnak. A rosszak számára pedig állítólag csak virgácsot taitógát. Szelídségére és jóságara jellemző, hogy a virgács ütését ráaggatott cukorkákkal enyhíti. E nap előestéjén teszik ki a gyermekek cipőiket az ablakba, hogy azokat a jó Miklós bácsi megtöltse mindentéle jóval. Az én édes apám annak idején ezen az éjszakán felejtett az asztalon vagy más ftltünő helyen egy pici aranyfürtöt, ezzel mintegy jelezve azt, hogy már az angyal is itt járt, aki a karácsonyfának a helyét kiszemelte, az az aranyfűrt a ruhájáról maradt itt. Azt hiszem nem véletlen, hogy a szeretet ünnepét Szt. Miklós napja előzi meg. Érdekes v^ina azonban kutatni, hogy miképpen került ennek a szeretetreméltó, bájos pátriárkának ünnepébe az ördög. Bajosan hiszem, hogy neki bármi nexusa is lenne vele. Lassanként az ördög teljesen lefoglalta magá­nak ezt a napot, most még csak az hiányoznék, hogy még a > Miklós nevet is eltörölje a naptárból. Eszembe jut az egy­szeri öregasszony, aki a falon levő szemkép alatt meggyujtván a gyeriyát, ugyanakkor az alatta levő és a sátánt ábrázoló kép alatt is meggyujtott egyet, úgy okoskodván, hogy jóba kell lenni az ördöggel is, mert az ember soha sem tudhatja ... * Az ördög tehát nemcsak az emberi szivekben él, hanem látható alakot is öltött. Vörösre és feketere mázolt undok figurák ezrei hemzsegnek a kirakatokban és majdan a gyer­mekek kezében Vörös papirosokkal körülvéve, vörösen izzó lámpák bántó fényében állanak ezek a groteszk alakok kilógó vörös nyelvükkel. Ugyanilyen képeslapok tarkítják a papir- kereskeaesek kirakatait, — csak Szt. Miklós képét vagy alak­ját nem latom sehol. Mi az ördög, a vörös-fekete sátán ünnepet üljük nemcsak külsőleg, de belsőleg is ? 1 Mi is az egyszeri öregasszony számító és furfangos gyeityáját gyújtjuk kapunk mai «zámit 8

Next

/
Thumbnails
Contents