Rákos Vidéke, 1925 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1925-11-15 / 46. szám
XXV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1925« vasárnap, november 15. 46. száiil. RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár i Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal* Ünnepel a nemzet. Irta: Zagyva József. Hazafias örömmel, méltó fénnyel ünnepli a magyar emzet a Magyat Tudományos Akadémia alapításának zázéves évfordulóját, ami gróf Széchényi István nagy evéhez fűződik. Igaz hálával, méltó tisztelettel ejti ki minden íagyar ember a legnagyobb magyar nevet. Ünnepelt az Akadémia, ünnepelnek a tudományos irsaságok, ünnepel az iskola, ünnepel a nép, szegény, azdag egyaránt, mert ki ne ismerné Széchényi nevét, i ne ismerné az ő nagy alkotásait, hazájáért lángoló eivét, az ő nagy lángelméjét, önmagát áldozó nagy jellemét. Szivét, lelkét, vagyonát hozta áldozatul a hazának, ogy örök példaként ragyogjon a magyar nemzet gyer- tekei előtt. Korszakot szentel az ő emlékének, amely orszakot reformkornak, Széchényi korszakának nevez, huszas évekkel kezdődik e korszak, amelyet a negy- ;nes évek elején a Kossuth-korszak vált fel. A 19-ik Jázad első felében nagy emberekkel áldotta meg Isten hazát. A reneszánszkor eszméi bejárták Európát s el- itottak hozzánk is e válságos időben. Első felében a nemzet nagy irói a nemzet nagy lultjából merítenek bizalmat és erőt, második felében a agy jövő képei vonzzák. Ez a lelkesedés szólította a közélet terére a \ éves gróf Széchényi Istvánt, gróf Széchényi Ferenc- ek, a Nemzeti Muzeum alapítójának fiát, a nemzet 2zérét, aki alapját vetette meg nagy adományával a Lagyar Tudományos Akadémiának. Nevezetes országgyűlés volt a pozsonyi 1825-ben, ; midőn többek között a nemzeti nevelés és nemzeti nyelv ;rült tárgyalásra. Felsőbüki Nagy Pál hatalmas filippikát tart az németesedés ellen, főrendek is nagy számmal vannak hallgatóság között. Felsőbüki Nagy Páltól hét lépésnyire állt egy aliás huszártiszt. Senki sem sejtette, milyen szív és tngoló elme készti felszólalásra. Szerényen előlép, igedelmet kér és nyer a felszólalásra. — Nekem e helyen, a követek kerületi gyűlésén javam ugyan nincs, de ha oly intézet állittatik, mely a íagyar nyelvet fejleszti s azzal segíti nemzetünk lagyarrá létét, birtokaim egy évi jövedelmét áldozom reá. Hatvanezer pengőt tett ki akkor ez az eiső ala- í itvány. Követői lettek Vay Ábrahám, gróFAndrássy Géza, róf Károlyi György. Négy alapitó 118.000 pengővel etették meg az Akadémia alapját. Az 1827. XI. te. tétette le az alapitás zárkövét. Az kadémia alapja ekkor 250 ezer pengő volt. 1830-ban kiadja »Hitel“ cimü röpiratát, hitét fejezi ki az ifjúság erejében, jövőjében, melyet nemzetiessé" günkhöz erős ragaszkodás, szakítás a régi intézményekkel, munka, műveltség követ. A magyar nyelv érvény re jutását 1843- 44-ben diadalra vitték. A Dunagőzhajózás, lánchíd, Tiszaszabá- lyozás az ő müvei. Az ő első törekvése volt lehetőleg magyarrá és boldoggá tenni a nemzetet. A Pesti Hírlap ekkor jelenik meg Kossuth szerkesztésében. Ekkor jelent meg Petőfi, Jókai... mily sok jelessel ajándékozta meg a Gondviselés a nemzetet. Ragyogó csillag az ő neve a csillagok egén. Nagy lelke, szelleme éljen közöttünk... e nehéz időben, nagy példája vezesse az ifjú nemzedéket e nehéz, válságos időben, .. hogy hittel, reménnyel tekinthessünk a jövőbe nemzeti létünk, egységes hazánk kiküzdésében. Mig áldást mondunk nagy lelkére, az Ő áldó szelleme lelkesítsen, őrködjék felettünk. Közlekedésünk jövője. Halálra sebzett országunk lassan, — sajnos, igen lassan, de mégis csak lábadozni kezd. A világégés után legalább annyi lélegzethez jutottunk, hogy gondolhatunk a jövőre. Az élet nem ismer megállást; a tespedés — halál. Aki élni akar, ! mihelyt kezét mozdítani birja, rendbeszedi a háza táját és tekintetét a holnapra fordítja. Rákosszentmihály már megindult ezen az utón. A I község tiz esztendő óta először megint munkaprogrammot készített az ősszel. Útépítés, rendezkedés, beruházások szerepelnek benne, már amennyire erejétől telik. A villamos világítás kiterjesztése. Ez volt a legutóbbi nagyjelentőségű örömhír. A második kerületi polgári kör érdeme, hogy fáradhatatlanul ébrentartotta ezt az ügyet és törekvését, íme, siker jutalmazta. Ugyancsak ennek a derék körnek a diadala, hogy ez a közlemény a »Közlekedésünk jövője“ címet viseli. A második kerület polgárainak ugyanis régi vágya, hogy a Zugló felé valamikép kapcsolatot teremtsen a főváros közúti villamos hálózatával. A 65-ös meghosszabbítása érdekében Pestújhely elkeseredett harcot viv éppen mostanában. Rákospalota is vitézül küzd ezért az összeköttetésért. A szent- mihályiak is elérkezettnek látják az időt, hogy több sikertelen, de nem hiábavaló kísérlet után, most már a község teljes erejével és tekintélyével megmozduljanak és közlekedésünk jövője érdekében elhatározó lépéseket tegyenek. így alakult meg a kör kezdeményezésére a harmincnégy tagú községi közlekedési bizottság, amely kedden gyűlést tartott a községházán és ott nagyfontosságu elhatározásokra jutott. Kecskeméthy Vince biró elnökölt és Gombás Károly, Gunther József és Horváth Gergely ismertették a kör eddigi mozgalmának történetét és eredményeit. Hosszú eszmecsere után Krenedits Sándor főjegyző javaslatára kimondották, hogy a 19-es villamos végállomásától a Hajcsár és Fogarasi utón kérik a villamos meghosszabbítását a Csömöri ut kezdetéig, illetve a Máv. állomásig. Ez mindössze 3 és fél kilo- , méternyi vonal, útja nyitva áll és semmiféle műszaki akadály nem teszi költségessé megépítését, ellenben a szentmihályi közlekedés jövőjének beláthatatlan képét nyitja meg. Ez ! szerepelt a háború előtt a városi villamos vasúttársaságnak Lapunk mai ssáma 8 oldal* 1
