Rákos Vidéke, 1925 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1925-09-13 / 37. szám
XXV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1925. vasárnap, szeptember 15. 37. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár i Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket felvess a kiadóhivatal. A szentmihályi asszonyok sikere. Igen nagy dicsőség érte a rákosszentmihályi höl- eket, a kik a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége lybeli csopotjában tömörültek olyan nemzeti munkára, mely a legőszintébb tiszteletre és megbecsülésre érde- :s. A ceglédi kiállításon a rákosszentmihályi Mansz ivőműhelyének készítményeit aranyéremmel tüntették Pártatlan és szakértő hivatalos helyről jött a kiváló smerés, minden szónál beszédesebb bizonysága a intmihályi asszonyok munkássága értékének. Erről a inkáról éppen most számolt be a szentmihályi Mansz, ;ptember 7-én, most hétfőn tartott rerdes évi közgyü- ién, amely ünneppé avatta a napot, bár akkor még az smerés sikerének hire nem jutott el hozzánk és a zgytilés még arról tudomást nem vehetett. A gyűlés nevezetessége, elnökének, Krenedits ndornénak nagy tetszéssel fogadott beszámolója volt, mely képet ad asszonyaink törekvéséről és az egye- let eredményes és tartalmas munkálkodásáról. A ceg- li siker méltó dicsfénnyel koronázza meg azt a beszá- Dlót, amely méltó dicsérete az egyesület lelkes hölgy- rdájának, a melynek élén az érdem oroszlánrésze a tünö elnököt illeti. Krenedits Sándorné izzó hazaszere- te, acélos munkaereje és törhetetlen akarata, nagyszerű aktikus érzéke és kiváló Ízlése ad irányt az egyesület üködésének, melybe az ő lelke és tudása önt életet ■ nyerte el ott méltó jutalmát. Rákosszentmihály büszke hét asszonyaira, ők pedig nemkülönben szeretetiel | ivetett elnökükre. A Mansz közgyűlésen igen szép számban jelentek eg a tagok. A jegyzőkönyvet Garamszeghy Géczy nosné és id. Szabó Józsefné hitelesítették. A jegyzői endőket az újonnan megválasztott Paternosz Józsefné tta el. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után razsenka Arpádné terjesztette elő a zárszámadást, nely szerény keretek között több mint 100 millió fóromat eredményezett. Az üresedésben levő tisztségeket töltötte még be közgyűlés. Titkárnak egyhangúlag Berenkey Attilánét, igyzőnek pedig egyhangúlag Paternosz Józsefnét válasz- itta meg a közgyűlés. Krenedits Sándorné elnöki megnyitója, teljes szövgében a következőképen szól: Mélyen tisztelt közgyűlés 1 A lezajlott országos közgyűlés után, ahol felsorakoztak i ország minden részéből a hittel, reménnyel teli, tettrekész lagyarasszonyok, hogy elmondhassák egymásnak egy év latt végzett önzetlen munkájuk eredményét és hogy egymást azánk újjáépítését előkészítő munkájukban kitartásra ser- entsék, ma ez impozáns óriási csoportnak egyik szerény tomja, mi a rákosszentmihályi magyar asszonyok gyü.tünk gybe, hogy egy évi munkásságunkról áttekintést szerezzünk 8 munkánk eredményén felbuzdulva a jövőre újabb kedvet, itartást merítsünk. Nem kell hosszabban fejtegetnem azt a munkát, amelyet a Magyar Asszonyok kicsinyben itt, nagyban az egész országban végeznek. Beszélnek a számok, a statisztika, beszél a Horthy kollégium, a Sarolta otthon, beszél a gyönyörű síremlék, amelyet a Magyar Asszonyok emeltek asszonytársuknak, aki a fájdalomtól porbasujtott nemzetét remélni és imádkozni tanította. — Ha veszély fenyegeti egy hajó utasait, akik még előbb idegenül, tartózkodóan néztek egymásra, észrevétlenül a legmelegebben, a legközvetlenebbül kezdenek a közös veszélyről és menekülésről egymással tárgyalni. így voltunk mi magyar asszonyok is. Amíg jól ment dolgunk, bizony sokan nem érezték azt, hogy testvérek vagyunk, egy szent földnek, egy hazának gyermekei, akiknek egyetértőén közös akarattal kell az élet utjain dolgozniok. A baj, a nagy szerencsétlenség felébresztett. Az ország bármely részéről összekerült, bármely rendű és rangú asszony az áprilisi közgyűlésen szeretettel, örömmel üdvözölte egymást, érezve, hogy egy közös nagy cél szorgalmas hangyái találkoztak. Ezt érzem én is most itt, ami szükebb körű kis hazánkban Szentmihályon, amidőn meleg szeretettel üdvözlöm a megjelenteket, a közgyűlést megnyitom és röviden ismertetni fogom a lefolyt évi munkásságunkat és annak gyümölcsét. Tulajdonképen 1923. nov. óta számolok be tevékenységünkről. Éa tudniillik 1923. novemberben vettem át a helybeli csoport vezetését. — Közös vágyunk és tör.-kvésünk a már addig is folytatott társadalmi munkánk mellett az volt, hogy mint szorgalmas méhecskék, mi is a háziszövés bevezetésevei segítünk gyűjteni szegény lerongyolódott hazánk éléstárába. Tervünk megkezdéséhez szükséges pénzt társadalmi utón kezdtük megteremteni. 4 mesedélutánbói 1 gyermekbálból és egy 19^4-ben rendezett majálisból sikerült három és félmilliót előteremteni. Továbbiakban Rákosszentmihály érdemes elöljárósága, akik előtt hálás köszönettel hajtjuk meg az elismerés zászlóját vett bennünket pártfogásba, 5 milliót, ingyen helyiséget, fűtést és világítást adva. Ilyen hatalmas segítséggel csakhamar, már májusban megindult a szorgalmas munka, a központtól kapott 2 széken és Kreueditsné által, nagyon jutányosán szerzett harmadik széken. A jövedelem csakhamar lehetővé tette a negyedik szék felszerelését is. Igaz örömet okozott mindnyájunknak, midőn a szebbnél szebb vásznak és törülközők lekerültek a székről s megjelentek az első úgynevezett Mansz ruhák, melyeket úgy férfiaink, mint mi í asszonyok büszkén viselünk ma is. — A szorgalmas szövés mellett a Mansz egyéb társadalmi kötelességeket is teljesitett. Karácsonykor részben gyűjtésből szerzett pénzén élelmiszereket, de főként a Stefánia szövetségnek már raktáron levő ruhakészletéből ruhákat osztottunk ki; és pedig 47 gyermek kapott ruhát, 70-en pedig élelmiszert. 1924. év augusztusában Kaprinay Krisztina szeretett tagtársunk korai halála foiytán megüresedett helyiséget a községtől megkaptuk és igy a Stefánia tulajdonát képező két szőnyegszövő széken a szőnyegszövést is megkezdtük. Ugyancsak ez év novemberében a virágkészitő tanfolyammal is megpróbálkoztunk, de nem nagy sikerrel, mivel sem a körül - mények, sem a helyi viszonyok nem voltak megfelelők s azért egy tanfolyan befejezése után, melynek öt növendéke volt, bezártuk. Ez év karácsonya táján munkánkat osztatlanabbá tudtuk a szegény gyermekek karácsonyára fordítani, mert a szövés már jól ment. Ki is tettek a szorgalmas magyar asszonyok magukért, mert 6 millió 111 ezer koronát gyűjtöttek a rengeteg élelmiszeren kívül. 86 leányruhát és 56 fiu- ruhát varrtunk és osztottunk ki a pénzen szerzett 6 vég flanellbő). A Stefánia raktárából, — amely sajnos most már Lapunk mai szánna 8 ottfal. HUUH/ ■■■■ í I
