Rákos Vidéke, 1925 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1925-08-09 / 32. szám
XXV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1925. vasárnap, augusztus 9. 32. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szeiitkorona-utc» 37. Megjelenik minden vasárnap. Felélői szerkesztő ; BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 1200C0.K Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egye» szám ára 3000 korona Hlrdetéieket felvet** a kladóbivaiu Kölcsey emlékezete. Irta: Szathmári Lajos. Idestova száz esztendeje annak, hogy Kölcsey, a Himnusz szerzője, hazánk nagy bölcselő költője örök álomra hunyta le szemét szatmármegyeí, csekei birtokán s ott nyugszik a csendes falusi temetőben, nem éppen jeltelen hant alatt, mert hiszen egy kisebbszerii siroszlop hirdeti, hogy az alatt a vasrácscsal kerített hant alatt nyugszik (lazánknak az a klasszikus költője, aki mint bölcselő oly szépen elmélkedik a halhatatlanságról, s akinek lantján szárnyra kelt a nemzeti Himnusz, a nemzet imája, amely száz év múlva is felemel, betölt minden magyar szivet s egymagában is halhatatlanságot biztosit szerzőjének. „Isten áldd meg a magyart“ hangzik minden iskolában, minden magyar anya szivében és ajkain, ’ megnyílik rá minden gyermekajk, megdobban rá minden gyermekszív, hangzik templomaink boltivei alatt, mint a tömjénfüst. '! Keresi az Istent, hogy meghallgassa a nemzet kérését, hallatára feláll a nemzet. Levett kalappal hallgatjuk, énekeljük ünnepélyein- í ken ezt a nemzeti éneket, amely első az elsők között. Egyszerű ez, mint a mezők virága; magasztos, mint a mennybolt, ahol Istent keresi, hogy hallgassa meg a magyar népnek esdő imáját. Erőteljes, mint a Duna, Tisza zúgása ; átható, mint a Kárpátok szele, mint a vihar orgonája. Méltó a nemzet leikéhez, méltó a nemzethez, amely egy ezredévet élt. Fel van ruházva a klasszicitás minden kellékével, a magyar nemzeti léleknek erőteljes, fájdalmas, reményteljes megnyilvánulása. Felülmúlja a Marseiiles!, Gotterhaltét, a fájdalmas lengyel himnuszt, az erőteljes német himnuszt, bár be kell ismernünk, hogy mindezek meghatók, magasztosak, minő csak egy nemzetnek közérzése lehet. Nyolcvanhárom éve porlad már az a nemes szív a csendes falusi temetőben elfeledve, felkeresve és ismét elfeledve... a Szamos zugó habjainál... a vizzugás örök zenéjénél, altató dalánál az, aki a nemzetnek oly szépen énekelt. Oh, ha élet volna abban a szívben, nem porladna el újból a fájdalomtól, ha látná pusztuló hazáját ? De nem! Az ő lelke él itt. Az ő lelke él a nemzetben. Az a lélek, amely éltető a magyar kart a Kárpátoknál, Doberdónál, Piavenél. Az Ő lelke tanít, oktat, megráz, felemel, vigasztal, nemesit, csak hallgassák, csak hallgassák szavát. Kölcsey bár Közép-Szolnokon született, Sződemete- ren Szatmármegye szolgálatában állott a megyénél, majd Szatmár követe volt. Debrecenben tanult, korán elvesztő szüleit, a himlő megfosztá egyik szemevilágától, elvonult, csendes gyermek voít, de többet látott egy szemmel, mint ezerek két szemmel. A költészetben először a klasszicizmus felé fordult, majd a romanticizmus és szentimentalizmus felé. Érzelmeiben elmerengő, elmélyedő, majd mélységesen bölcselkedő volt. Az ifjúság oktatója volt. Nagy volt mint szónok, nagy mint mübiráló. Berzsenyi szivét örökre elidegenítő magától. A sirja felett tartott beszédjében mondja: ... az ifjú, ki bírálatát oly drágán fizette meg, én valék . . . sírod felett zeng az engesztelő szózat. Lenyugodott ő is a leáldozó nappal csendesen, szelíden, a mint költeményében mondja: „. . . Kertemre az est szelíden leszáll ... De a mint a leáldozó nap visszaveri fénysugarait, úgy az ő lelkének sugárkévéje világit a nemzet lelkében. Csendesen pihen a kis néma falusi temetőben, elfeledve, felkeresve és ismét felkeresve. Aki arra jár, nem mulasztja el, hogy felkeresse sírját. Emlékoszlopa Szatmáron volt s gyönyörű szobra a Károlyi grófok kertjében, összezúzta az oláh vandalizmus. Emléket a nemzet állít majd. Emléke a nemzet szivében örökké él! Veresegyház. Négy esztendővel ezelőtt történt, hogy Krenedits Sándor főjegyző egy meleg nyári napon kirándulást tett ősei fészkébe, a pestmegyei Veresegyház községbe. A nagyapjának ötszázkét holdas birtoka volt a szép, dombos, lombos . faluban és ő is gyermekévei egy részét ott töltötte el. Főt és ! Szada között fekszik Veresegyház. Fönevezetessége a tiz j katasztrális hold nagyságú tó, mely részben meleg és kéne3 1 forrásvízből táplálkozik, részben pedig bőséges, üde patak folyik bele és gondoskodik vizének állandó megújításáról és felfrissítéséről. A tó partját menedékes, tiszta kvarc homok fedi, akár a Bataton somogyi oldalán a hires „strandokat,“ — a közepének mélysége hatméterre is megnő és vannak részei, amelyeket pompás, gyógyító hatású iszapréteg fed. Térden felül ér, ha valaki beleáll és fájós laba csudás gyorsan megyógyul tőle vagy legalább is nagy mértékben megenyhülnek szenvedései. A mi főjegyzőnk gyermekkoritól kezdve ismerte ezt az áldásos tavat, első dolga volt hát most négy éve, hogy meg- fürödjék benne. Kitűnő „vetkőző helyek is akadtak“ a parton levő hatalmas akácfák tövében. A hölgyek a közeli villák rácsos kerítésére kifeszitett lepedő mögött vetkőztek a kapu- lépcsőn. Pompás fürdés esett; csodálkozva látta a helybeli főjegyző, meg a községi orvos, akik éppen arra sétáltak. — Húsz éve vagyunk a községbeh, de bizony sohse gondoltunk rá, hogy fürdeni is lehet itt, mondták, de aztán Krenedits Sándor unszolására megpróbálták ők is és valamennyien apostolai levének a veresegyházi fürdő eszméjének. Krenedits Sándor számos rákosszentmihályi barátját is elhi- vogatía az uj fürdőbe, a melynek érdekességét, jövőjét annak idején a Rákos Vidéke is terjedelmes cikkben méltatta. . . . Csak négy éve annak. Azóta a mi főjegyzőnk minden évben ott nyaral és egész rákosszentmihályi kolónia keletkezett körülötte. De meg is változott a képe a veresegyházi fürdőnek. A ki azóta nem látta, alig ismerne rá. A ; lankás part mellett csinos vendéglő keletkezett; kilátó és sütkérező glorietí épült, házat emeltek, ahol szépen berendezett tiszta, kényelmes, szellős szobákat lehet bérelni. A főJLapimlí; anal "saBéisie 8 ' »Ittál»
