Rákos Vidéke, 1925 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1925-01-25 / 4. szám
r" v * ■ • XXV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1925. vasárnap, január 25. 4 szám. RÁKOS VIDÉKE TtRSADALNI, közigazgatási és KÖZGAZDASÁGI hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentqilhály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap Felelős szerkesztő: BAUZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár ; Egész evie 1200)0» K Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám óra 3000 korona Hlrdeléitekel lelvewi a kladóhlvtt<«ii. A test-kultusz megújulásaIrta: Dr. Scholtz Kornél egyet. r. k. tanár, h. államtitkár* Az ember természetében gyökeredző sajátság az, hogy szükségleteitől, hajlamaitól, felfogásától, olykor a divattól irányittatva kultusz tárgyává tegyen eszméket, gondolatokat, élő és holt tárgyakat. A vallás mindig megvolt és soha meg nem szűnő kultusza mellett a legrégibb koroktól kezdve egymás mellett és egymást követve keletkezett, fejlődött, Hanyatlott és ismétlődött a népek történekében a philosopniának, az el < ont és mater ális tudomány sokféle egyén ágának, a művészeteknek, a testi erőnek, szépségnek, pénznek, ruházko- dasnak és sok más egyébnek kultusza. A kultuszoknak ebben a hosszú sorozatában a huszadik század egy gyönyörű renaissance-ot, az emberi test épsége kultuszának megújulását hozta magával. Hosszú idő kit el azóta, hogy ez a kultusz először boldogította az emberiséget, amikor Hellasz töidjén megteremtette minden idők legtökéletesebb testű férfialt és legszebb asszonyait. Nem véletlen dolga, hogy ennek a kultusznak első jelentkezése egybeesett az általános emberi műveltségnek azzal a csodalatos fellángolásaval, amelynek az ó- görögök boldog részesei voltak. A görög egészségkultuszt a nép józan önfentartási ösztöne alapította meg. A folytonos harcokhoz szükség volt az edzett, erős férfiakra és kellettek egészséges asszonyok, hogy erős férfiakat szüljenek a hazának. Vájjon nem ilyenformán va^yunk-e mi is, a mai kornak szenvedésektől meggyötört gyermekei, kik hol a földi javak utáni törtetésben, hol a megélhetés gondjai között megfeledkeztünk anól, hogy mivel tartozunk önmagunknak, mivel tartozunk a hazának. Nem áliunk-e most is örökös harcokban a legkegyeilenebo ellenfelünkkel, a mostoha élettel ? A civilizáció pompás rózsái éles töviseket rejtenek maguk között s ezek véres sebeket ejtenek azokon, aki érettük nyúl. Az önfentartás józan ösztöne vezeti a mai kor emberét is, amikor védekezni igyekszik a mai társadalmi élettel járó sokféie veszedelem ellen és keresi azokat az eszközöKet, amelyekkel ezeket magáról elháríthatja. A csodálatosan fejlődő orvosi tudomány egyik legfiatalabb ága, a társadalmi egészségtan megjelölte azt a célt, amelynek elérésére törekednünk kell. Ez a cél a prophylaxis, a betegségek és bajok megelőzése, elharitasa. Az e>retörő igyekezetnek sokféle útja, módja van, eszközei is számosak s ezek legjelentősebbike és legelseje a tanítás, a felvilágosítás. Enélkül olyanok vagyunk, mint a sötétben tévelygők, nem tudjuk mit kell tennünk a magunk épségének megvédésére, nem értjük meg az egészség megvédését célzó intézkedések jelemösegét, nem bízunk azok eredményeiben. Ez a lényege annak a tevékenységnek, melyet „egészségügyi propaganda* néven szokás nevezni. Jórészoen ennek köszönhetik egyes államok, hogy lakosságuk megbetegedési és halálozási «irányszáma rövid nehány év alatt minden várakozást meghaladó mértékben leszállód, hogy tuberculosis, nemi betegségek, alkoholizmus áldozatainak szama évről-évre apad, hogy asszonyaik jól fejlett, életképes gyermekeknek adnak életet s azokat meg- fele ő észszerű gondozással meg is tudják az életnek tartani. Szegény megcsonkított hazánk az egészségügy fejlesztése terén nagyon elmaradt má% szerencsésebb államok mögött. A nagy összeomlást követő nehéz időkben az állam és a községek olykor anyagi erejüket meghaladó nagy áldozatok arán is csak annyit tudtak elérni, hogy kórházaikat, gyermekvédő és más egészségügyi vonatkozású intézményeiket a teljes leromlástól megóvjak; fejlesztésről, tovaboepitésről szó sem lehetett. A társadalomnak az a nagyszabású munkája és együttműködése, amelyeknek a nagy nyugoti ál amok egészségügye oly sokat köszön, nálunk soha sem volt meg s azok a szerény próbálkozások, a melyek e téren a háború előtti időben itt-ott mar mutatkoztak, az általános elszegényedés miatt jóformán teljesen megszűntek. Pedig sohasem vöd az országnak oly nagy szüksége minden erő„ összefogására, mint éppen most, amikor a megbetegedések és halálozások szama ijesztően növekszik, mikor a nyilt sebek véreznek a nemzet testén s amikor a bennünket mindenfelől körülvevő ellenfeleink hatalmas erőfeszítéseket tesznek egészségügyi viszonya k megjavítására. Késlekednünk nem szabad, ha nem akaijuk, hogy hazank valóságos siralomhazzá váljék, amelyben halalraiteitek ezrei lézengenék. sbhhbbhkmbkwbpct HÍREK. Kalendárium. Január 25. Credó gyűlés délelőtt fél 12. Községháza tanácstermében. Délután 3. Ev. ifjúsági belmissiói előadás a közp. elemi iskulaban. Január 31. Rut. álarcos bál a Nagy kaszinóban. Rafc. kabaréesiély „Ven fiuk* vendéglő. Február 1. Tűzoltó oai. Nagy kaszinóban. Februar 7. Ev. estély, Nagysaszinöban. Februar 14. Kaiholikus bal. Nagykaszinóban. Katholikus bál. Mulatságaink hosszú sorozata kifünő ponttal gyarapoti legújabban, bebrutr 14 éri ka holikus bált rendeznek a Nagy kaszinóban. Az esiely pont fel Kilerc órakor kezdődik es a tancmulat ág előtt magas színvonalú és érdekes e óauással szórakoztattak a közönséget. Részletes műsor legközelebb. A katnoiiKus bal teljes bevetele a plébánia- alapra szolgál. A piebáma építőse tudvalévőén már befejezéséhez közeieűik, de éppen az utolsó nagy akadályt nem ehetett még elbántam a pénzhiány miatt. Az utóbbi időben a gyűjtés is nagyon ehankadt, most azonban alkatit, bal uj alkalmat szolgáltát arra, hogy közönségünk az építés kátyúba Upnnk mai »ám« 8 oldat«
