Rákos Vidéke, 1925 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1925-07-19 / 29. szám
Rákosszentmihály, 1925, vasárnap, Julius 19. ■ ÉXV. évfolyam. 29. szám. RÁKOS VIDÉKE tArsadalmi, közigazgatAsi és közgazdasAgi hetilap. rAkosszentmihAly nagyközség és szAmos egyesület hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60000. „ Negyedévre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Leányifjnságnnk. Elragadtatással néztük minap a polgári leányiskola ) rarát, azaz, hogy nem is udvarnak néztük, hanem igoskertet láttunk benne: Megcsonkított hazánk re- nységének, erejének, jövőjének tavaszos kertjét néztük, ) ;or tornaversenyeik, szavalásaik, énekléseik, magyar | német tudásuk bemutatásában gyönyörködtünk. Fölvonultak előttünk liliomos arccal, sugárzó sze- ■ kkel, ritmikus léptekkel és mi megéreztük szivük i »bánását, — mert megdobbant a mi szivünk is. Lelkesedésük, fegyelmezettségük, pattagó haza- i dalaik azt hangoztatták, azt a bizalmat öntötték énk, hogy e felnövő ujnemzedék utján fog visszatérni szivekbe a régi magyar élet bensősége, szépsége, :tasága, a mai világ szomorúan tartalmatlan szelleme, rtelen újszerűsége, lelki sivársága helyett. Igen, kedves nyifjuságunk, kevés nemzet múltja dicsekedhetik az , ;ményi női jellemek olyan ragyogó sorozatával, mint 1 nagyar s úgy érzem, ezekhez méltóan csatlakoztok , is, ha eszményeitek, példaképeitek, kitünően képzett árnőitek nemes nyomdokain jártok, kik az életet oly jdőtérnek nézik, melyen az embernek győzni kell és n megadni magát. Ehhez azonban erő kell, testi és lelki erő. A római iró dicséri a testi erőt, mikor azt mondja »állókról: „Corpora plus quam humana“, félistenek i :k, nem emberek. Dicséri a szentek élete, midőn igy „Aut vincere, aut móri“ vagy győzni, vagy meghaini. | lelki és testi erőt, annak hatalmát minden kor elis- ri s ha valamikor, úgy most van nekünk e két erő ; ialmára szükségünk, amely legyen szeplőtelen, tiszta :ölcsöktől ihletett erő. Nem hús és gépemberek kellenek, — ezek nem i ntik meg a hazát, hanem szellemiek, lelkiek. Olyanok, ! k a hitet, munkaszeretetei értékelik. Akik embertársaik j gyrabecsülését, az egyszerűséget, szivjóságot nem az aj- i kon, hanem szivükben, vérükben viszik ki a közéletbe, i Az ilyen leányifjuság, a nemzet koszorúja, koro- ] ja, Rákosszentmihály büszkesége lehet, mely harcokat 1 vívni, győzelmet aratni, — most még csak ünne- !■ lyeken, -- de a közeli jövőben a hatalmas, szabad, » »i Magyarország mellett. j És ez nem vonható kétségbe, mert a sikert bizto- ; ja a munkára harcrakész, Istent és hazát mindenek ött szerető, verérlő tanári kar. Kohajda Margit, f :abad rendelkező jog és házadómentesség.1 Az épitő iparosok és az építkezéssel összefüggő 32 irág évek hosszú során át tartó és az építkezések előmoz- ására irányuló törekvései végre eredményre vezettek. Azok, ik felismerték gazdasági életünk pangásának okait, első rban az építkezések megindításától várják az újabb fellen- lést, de addig, mig a megkötöttség és az adómentesség újonnan szabályozást nem nyert, nem lehetett arra még csak gondolni sem. A most megjelent és az építkezések előmozdítását célzó intézkedéseket magába foglaló 1925. évi XVIII. törvénycikk, habár kissé megkésve, szabályozza ezeket a kérdéseket és az eddig kiadott rendeleteket kibővítve az üzlet és iroda helyiségekre is. A törvény I. fejezete a szabad rendelkező jogról, II. fejezete az adómentességről és adómérséklésről szól. I. Szabad rendelkezés joga illeti meg a tulajdonost azokra az épületekre vagy épület részekre, melyek a tőrvény hatályba lépése után készülnek, amelyek eddig emberi lakás céljára nem alkalmas épületből lakássá alakitattak, melyeket a javítási költség összegére való tekintettel adókedvezmény illet meg, azonban a szaoad rendelkezési jog csak az adó- kedvezmény megadása után bekövetkezett megüresedéstől kezdve gyakorolható, melyek előbb nem lakás céljára szolgált helyiségek átalakítása folytán lakássá váltak, továbbá az oly uj lakásokra, melyek nagyobb lakásoknak kisebb lakásokká való átalakítása folytán keletkeztek. Az adómentesség ill. adómérséklés nagysága a következő : Harminc évi adómentesség illeti meg az uj épületeket, az uj toldalék épületek, a teljesen lebontott épület helyére újonnan emelt épületet, meglevő épületre ujjonnan ráépített emeleti részt, lakás céljára nem szolgált épület átalakítása folytán keletkezett uj épületet. Tizenöt évi adómentesség illeti meg a teljesen lebontott épület helyére újonnan emelt épületnek azt a részét, amely a lebontott épület terjedelmének felel meg. Hattól—tizenkét évig terjedő adómentesség illeti meg azokat az átalakításokat, melyek által uj lakás, üzlethelyiség, vagy iroda keletkezett. Az adómentesség terjedelme az átalakítási költségektől függ, melynek minimuma köbméterenként öt aranykorona. A jelen törvényben biztosított adómentesség a házadóra, a kincstári haszonrészesedésre és a községi pót adóra terjed ki, de csak az 1925. január 1. és 1927.gdecember 31. között lakható, ill. használható állapotba helyezett építményekre vonatkozik. A kedvezményre igényt tartó átalakításokat pedig 1925. december 31. előtt meg kell kezdeni. Adó mérséklés illeti meg azokat a házbirtokosokat, akik akár bérbe adott, akár bérbe nem adott házukat az 1925. év folyamán tataroztatják. Az adómérséklés mértéke a tata- rozási költségek nagyságához igazodik. A napokban jelent meg a pénzügyminiszternek a törvényre vonatkozó végrehajtási utasítása, melyben a részletekre vonatkozó egyes feltételeket és a kedvezmények engedélyezésére irányuló eljárást közli. Ezen utasítás állapítja meg, hogy az uj épület rendeltetése az adómentesség szempontjából közömbös, az uj épület bármily célt szolgálhat. Lakás alatt nemcsak állandó lakást, hanem ideiglenest is (nyaraló) kell érteni. Üzlethelyiségnek tekintendő az ipari üzem, kereskedelmi üzlet, vagy bármily más hasznot hajtó foglalkozás céljára szolgáló helyiség pl. gyár, műhely, elárusító helyiség, áruraktár stb. Üzleti iroda alatt az ipari, kereskedelmi, értelmi vagy bármily más hasznot- hajtó foglalkozás céljára szolgáló helyiség. A harminc éves adómentesség igénybevételére a rendelet nem tartalmaz utasítást, de az eljárás valószínűleg ugyan az, mint az átalakítandó épületeknél. Aki az adómentességet tehát igénybe akarja venni, annak a munkálatok megkezdése Lapunk mai száma 8 oldal. i
