Rákos Vidéke, 1925 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1925-05-24 / 21. szám
■ XXV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1925. vasárnap, május 24. 21. szám. TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI És KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utea 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALAZSOViCK ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60060. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket lelvesz n klad4hlT»Sn>, A magyar jövőért. A sivár magyar jelenben van egy egyesület, amelyik csendben, zajtalanul, de következetes és céltudatos munkával dolgozik a szebb, jobb magyar jövőért. A Magyar Nemzeti Szövetség nem puszta cim és nem az a gyakran látott keret, amelynek főrendeltetése, hogy egyéni érvényesülésre szolgáljon alapul; ez az egyesület a magyar nemzetért, édes hazánkért nagyarányú munkát végez úgy idebent a csonka hazában, mint a külföldön. Minden törekvése egy nagy cél felé irányul: a régi, nagy Magyarország helyreállításáért, a melyet nem fegyverrel kell és lehet elérnünk, hanem főként és elsősorban azon az utón, hogy a külföld közvéleményét és kormányait a magyar ügyben jobb belátásra bírjuk és igazunkról őket meggyőzhessük. Ezen a téren igen nagyfontosságu munka háramlik a szövetségre, amely szerepénél, értékénél és eredményes működésénél fogva a legnagyobb mértékben méltó minden magyar ember becsülésére, szeretetére és lelkes támogatására. A szövetség budapesti választmánya nemrégiben arra a meggyőződésre jutott, hogy elérkezett az idő, hogy a trianoni békeszerződés revíziója érdekében hathatós propagandát indítson. A központi választmány hozott is megfelelő határozatokat, egyúttal pedig csatlakozásra szólította fel a kötelékébe tartozó vidéki egyesületeket, köztük természetesen a magyar nemzeti szövetség rákosszentmihályi körét is. Ez a felhívás adott alkalmat, hogy a rákosszentmihályi szervezet választmánya múlt csütörtökön ülést tartson és ott Ferentzy Lajos elnök indítványára többek között a következő határozatot hozza, amellyel a mai napon lapunk homlokát ékesítjük fel, s amelyet, hogy minél nyomatékosabban és lelkesebben kövessen az egész ország: minden jó magyar hazafinak őszinte kívánsága kell, hogy legyen. „te ellenséges nagyhatalmak — a győztes jogával élve — hazánkra kényszeritettek egy tarthatattan békeszerződést, mely Közép-Európa nyomorúságának s egész Európa gazdasági bajainak kutforrása és újabb háború csiráit rejti magában. A vesztett háború áldozatai lettünk. Leigáztak, béklyóba vertek, koldussá tettek bennünket. Irgalmatlanul szakították le a haza testének éltető tagjait, hogy teljesen bénává tegyék, könyörtelenül elrabolták még szinmagyar véreinket is, azzal a célzattal, hogy területileg, számbelileg megfogyatkozva életképtelenek legyünk. Fel-feljajduló szavunk süket fülekre talál. Pusztulunk, veszünk, de megadással ttirünk, némán szenvedünk, a jobb jövőbe vetett törhetlen bizalommal. Békebontó irredentizmusra, fegyveres megtorlásra nem gondolunk, de — mert minden magyar szivében él az erős hit a jog, törvény és igazság iránt, — a reánk kényszeritett békeszerződésbe soha bele nem nyugszunk. Nem fegyverrel, hanem az igazság erejével követeljük az alkotmányos utón való revíziót, nemcsak a magunk el- viselhetlen sérelmeinek orvoslása végett, hanem — mint győztes elleneink is kénytelenek belátni, — egész Európa jóléte, békéje érdekében, az egész emberiség nevében. Szegény feldarabolt hazánk elszakított véreinek s a2 anyahazában élő fiainak egynek kell lenniük abban a gondolatban és akara.ban, hogy Nagy-Magyarország elvett részei vis8zacsatoitassanak. Teljesen védtelenül, magunkra vagyunk utalva, ellenséges gyűrűvel körülzárva. Segítőtársra a gyenge nem számíthat. Minden magyarnak össze kell fognia, hogy talpraállhassunk önerőnkből. A Magyar Nemzeti Szövetség rákosBzentmthályi körének tagjai elérkezettnek látják az időt arra, hogy a béke- szerződés megváltoztatása s az ezeréves Nagy-Magyarország visszaállítása ügyében felemeljék szavukat, hogy testben- lélekben egybeforrva hazájuk megmentésére siessenek. Felkéri a kör a Magyar Nemzeti Szövetség Országos egyesületét, hogy jelen egyhangú Határozatát a m. kir. kormányhoz és a nemzetgyűléshez felterjeszteni méltóztaasék. Kelt a Magyar Nemzeti Szövetség rákosszentmihályi köre választmányának Rákosszentmihályon, 1925. évi május hó 14-én tartott üléséből. Ferentzy Lajos elnök.* Egyházi gyűlés. A rákosszentmihályi róm. kaíh. egyháztanács, majd közvetlenül utána az egyházi képviselőtestület szerdán délután népes gyűlést tartóit Pichler István egyházi és Krenedits Sándor világi elnökök vezetése alatt. Pichler plébános megnyitó szavai után Krenedits Sándor előterjesztése alapján megállapították az egyházközség költség- vetését. A párbért 1925-re egyhangú határozattal százkétezer koronában állapították meg páronként, ami hat aranykoronának felel meg. Az egyházi adót viszont az ingatlanok után kivetett állami adó 16 százalékáról 10 százalékra szállították le. A plébánia építésére a költségvetésben 68 milliót vettek fel és kimondották, hogy az építést még a nyár folyamán kölcsön utján befejezik. A világi elnök indítványára elhatározták, hogy a róm. kath. polgári fiúiskolát a jövő iskolai évre bérelt helyiségben rendezik be. A plébános fizetését a VIII. osztály 2 fokozatában, a kántorét a X. osztály 3 fokozatában állapították meg. A hitoktató tiszteletdiját hónaponként egymillió koronára, a harangozó diját Ötszázezer koronára emelték. Kimondották a plébános javaslatára, hogy a templom jobboldali három első padsorát az ünnepnapi nagymisón az egyháztanács tagjainak tartják fenn, a fiatalságot pedig felszólítják, hogy a templomi ülőhelyeket az idősebbeknek engedjék át. Végül köszönetét mondtak Krenedits Sándor világi elnöknek es a Magyar asszonyok vezetőségének, hogy az egyházi adó kivetésének nagyarányú munkáját a jó ügy érdekében, önfeláldozó buzgalommal sikeresen elvégezték. Zarándoklat Besnyőre. Múlt vasárnap a helybeli fiú- és leánykongreganisták Pichler István plébánosunk vezetésével Máriabesnyőre zarándokoltak. Ott hallgatták a szentmisét és a délutáni litániát. A szentmisén a lányok énekkara zengett ájtatos éneket. A napnak többi részét a zárda kertjében töltötték. Szakfelügyelői látogatás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter kiküldöttje, Mezey Lajos szakfelügyelő e hónap 11. és 13-án meglátogatta a helybeli polgári leányiskolát. Tapasztalatai alapján örömmel állapította meg, hogy a leányseregnek úgy az elméleti, — az áltaLf&pmsuk m«l szánra S oMat*
