Rákos Vidéke, 1925 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1925-05-03 / 18. szám
18. szám. aSEOS ggIPg«B 3 oldal. Május 9. A május 9-iki határnap fogalommá vál* már közönségünk körében. Igen nagy készülődés a folyik „Rákos Vidéke“ jubileumi estélyére, amely igy a legszebb reményekkel kecsegtet. De a rendezőség sem marad tétlen : immár kialakult a nevezetes estély egész ragyogó képe és azzal biztat, hogy a sokat koptatott mondás: „Ilyen mégnem v>lt Rákos- szentmihályon“ ezúttal csakugyan komoly és helytálló lesz. A közönség részéről megnyilvánult óhajtásnak megfelelően az előadást tánc fogja követni. E célból reggelig tartó záróra meghosszabbítást kérünk és kitűnő művészzenekarról gondoskodunk. A pompás, tizenkéttagu zenekar csupa elsőrangú művész emberből áll. A héten tartott próbák valóságos művészi esemény számba mentek. A zenekar összeállilása a a következő: karnagy: Weinzierl Aurél. (Ezúttal kifog derülni róla, hogy nemcsak kiváló tehetségű zeneszerző, hanem kitűnő dirigens is!) Hangversenymester: Folberth Gusztáv, a Városi Színház zenekarának tagja. Első hegedű: Kenessey Béla. Második hegedű: Malowetz Mihály. Viola: Csattogányi István. Gordonka : P. Szemere Margit. Obiigát hege Jü: Lukács György. Kontrabassz: Herein Imre. Flóta: Márkus Ede, a Városi Színház tagja. Oboa: Torma Antal, a Nemzeti Színház zenekarának tagja. Harmónium: Róth Géza. Zongora; Weinzierl Gitta. Csattogányi Istvánról és Malovetz Mihályról felesleges volt külön megmondani, hogy a Nemzeti Színház zenekarának tagjai, ök nekünk itteni művészi múltjuknál fogva árinál is sokkal többek. A „Leánykérés a fellegvárban“ cimü eredeti operett gyönyörű zenéje nagyszerűen érvényesül az érdekes összeállítású zenekarban, mely a hangszerelés szellemes eredetiségét és ötletességét is kiválóan kidomborítja. A darab szereplői egytől-egyig kitűnőek s már most, a próbákon diadalmas sikerrel aknázzák ki szerepük minden egyes mozzanatát. Az operett előtt színre kerülő hires orosz darab, a Csehov-féle bohóság falrengető kacagást vált ki, s igy kiváltképen alkalmas az est vidám hangulatának megalapozására. Az ezermester Szlavkovszky Sándor, szcenikai művészetének teljes fegyverzetét harcba viszi, hogy szép és érdekes színpadot varázsoljon a közönség elé. A ragyogó jelmezek a szokottnál is szebbek és stilszerübbek lesznek. Az operettben meglepetésként hat a bájos hölgyből női kar is fog szerepelni, hogy dr. Ungár Gyuláné egyik legpompásabb jelenetét még színesebbé és hatásosabbá tegye. Egy szó, mint száz, kimerítenek minden eszközt, hogy az előadás és estély, melynek jeligéje vidámság“, a minden várakozást meghaladóan sikerüljön. De talán mindennél többet mond az, hogy egy fél hasábon ismertetjük immár az est érdekességeit és még szó sem eshetett legfőbb attrakciókról: Szőke Sándor és Fehér Gyula, a Nemzeti Színház művészeinek szerepléséről, a kik először fogják színpadunkat művészetükkel ékesíteni, még pedig módfelett hálás és hatásos alakításokkal. Szőke Sándor ezenfelül rendező művészetét is bőven kamatoztatja és valóban lekötelező módon fáradhatatlanul dolgozik az előadás sikere érdekében. Ehhez az önfeláldozáshoz az igazi művészi ambición kívül az a csodálatosan ritka mély és nemes barátság szükséges, a mely őt szerkesztőnkkel összefűzi. Szóval nagyszerű este lesz. Csak egy a fontos: az, hogy a közönség mielőbb váltsa meg jegyét, hogy megfelelő elhelyezéséről gondoskodni lehessen és ne támadjon tumultus az esti pénztárnál. Az eddigi jelekből arra is lehet következtetni, hogy kétszerakkora közönség jelentkezik, mint amennyi hely rendelkezésre áll. Ha ez valónak bizonyulna és idejében kiderülne, úgy meggondolás tárgyává lehetne tenni az előadás esetleges megismétlését. Kölcsönösen fontos és előnyös dolog, tehát, ha a jegyeket elővételben biztosítják. A rákosszentmihályi gyermekotthon. A Rákos- szentmihályon megtelepedett szervitarendi apácák nagy buzgalommal fogtak kegyes munkájukba. A gyermek- otthon és a házi kápolna építése nagy erővel megindult. A költségeket országos gyűjtésből akarják fedezni, amire a belügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőén az engedélyt május elsejétől számított négy hónapra megadta. tZ Egy bútorozott szoba kiadó Csömöri-ut 151. Rákosszentmihályon, Béla-utca és Sándor-utca sarkán újonnan épült házamban (Solti-féle vendéglővel szemben) nagybani és kicsinybeni eladásra liszt-, takarmány- és termény üzletet nyitottam. Elsőrendű lisztet tartok és a legolcsóbb napiáron árusítom. Széna, szalma, szecska, kukorica, zab, korpa, árpa és vörösliszt, lüzifatelepemen elsőrendű minőségű tűzifa és szén a legolcsóbban. Weisz Béla épület, tűzifa és lisztkereskedő. Maróthy Béla Gőzre berendezett kelmefestő és vegytisztító. Női-, férfi-, gyermekruhák, kelmék, selymek, fonalak festése és tisztítása. Gyászruha 24 óra alatt készül. Rákosszentmihály Uj-utca 25. (József-utca közelében.) Fiók- Netling Katalin üzlet Rákosi-ut 46. Eckmideg äzörmeii&z BUDAPEST IV., PÁRI5I-UTCZA 6. SZÁMÚ Szőrmekülönlegességek, kabátok dús választékban. Megóvásra vállal mindennemű szőrméket. Átalakítások, javítások jutányosán^ YTsYWWr EMIL SZŰCSMRSTE» BUDAPEST IV., PETŐFI SÁNPOR-ff. s. Gabányi György Borkereskedő Rákosszentmihály, Rákosf-ut 32. Kitűnő asztali borok, fajborok olcsó napiárban kaphatók. l\S Á D á ^ női kézi munka |\MUMg éS rajzmüterme \ Budapest IV., Petőfi Sándor-utcza 11. sz. S a,; AGYAR CONFEKTiO !»*0VEK R. T. :::: ? Ezelőtt: «GAR LIPÚT BUDAPEST, IV.. KOSSUTH LAJOS-UTCZA 2. Ha élesén akar építeni f ! kérjen árajánlatot tégla, cserép, mész, cement i é p fl 1 e t f a, kátránypapirra és minden egyéb építőanyagra | 3==C©XT7"á,t!i XjSö©© I «olt „Bökk-telepfől“ Cinkotai Nagyitce BHÉV rákodénál ' Ugyanott féláron kaphat használt, renovált I és új ajtókat, ablakokat. Bontást vállalunk. \ Bontott anyagot legjobb áron veszünk. butornagykereskedő és lakberendező Budapest, IV», (Belváros) Hajó-utcza 12—14. Mübutorokban, elsőrangú kárpitos árukban állandóan dús raktár igen jutányos árak mellett. Kiittné o és uj badacsonyi és izsáki bor Takarékpénztár