Rákos Vidéke, 1925 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1925-05-03 / 18. szám

XXV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1925. vasárnap, május 3. IS. szám. RÁKOS VIDÉKE tArsadalmi, közigazgatAsi és közgazdasAgi hetilap. Rákosszentmihály nagyközség és SZAMOS egyesület hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÄZS0V1CH ZOLTÁN. Előfizetési ár i Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Magyar asszonyok dicsősége, j Egy rajongó lelkű, törhetetlen hifii magyar asszony j sirjára emelt emlékművet a magyar nemzet kegyelete. ! Egy olyan asszonynak, aki hitével, leikével, szivével, akaratával a magyar asszony eszményképe volt, aki költői ihletében a borzalmasan szerencsétlenné tett ország fájdalmának kifejezésére szavakat talált, s akinek a leikéből fakadt az a háromsoros hitvallás, amely kőbe vésve, ércbe öntve, szivekbe oltva örökké él a nemzettel. A Magyar asszonyok Nemzeti Szövetségének kezdeményezésére, lelkes hazafiak adták össze a sír­emlék költségét, amely örökké hirdetni fogja a dicső magyar asszony sírját. A remekbe illő szobor Horvay János szobrászművész alkotása. Két gyermeke közt térdelő anya, aki egyik gyermekére hajolva suttogja a fenséges fohászt, amit a két gyermek megbüvölten utána mond. A szobor maga a hit, s a könnyfakasztó gon­dolat — pompás kivitelben. Országos ünnepség keretében leplezték le Papp- Váry Elemérné Sziklay Szeréna síremlékét vasárnap délelőtt a Kerepesi-uti temetőben, az ünnepélyen a Szö­vetség valamennyi vidéki csoportjának küldöttsége meg­jelent, részben nemzeti viseletben, részben különféle maguktervezte egyenruhában. A sok szép asszony cso­port között nagy meglepetést keltett a rákosszentmihályi MANSz festői felvonulása. Teljesen egyforma fekete, magyaros díszítésű, magyaros ízléssel készült ruha és | pártával, kevés fehér tollal díszített fekete kalap volt I mindegyik asszonyon. Mindenütt, ahol megjelentek, nagy feltűnést keltettek ruhájukkal, a leleplezésen, a sir körül elhelyezett küldöttségek között a legjobb helyet kapták, a kormányzóhoz menő tisztelgő menet élén haladtak. Mindenki a legnagyobb tetszéssel és elragadtatással nyilatkozott a szentmihályi magyar asszonyok Ízléses, ötletes, szép ruhájáról, melynek különös érdekessége az, hogy egészen magyar jellegű és — tán szinte hihetetle­nül hangzik — mégis divatos. A ruha fazonja any- nyira egyszerű és olyan praktikus, hogy mindenhova, utcára, látogatóba, színházba, felvonulásokra alkalmas, amellett szép, elegáns. De még ennél is érdekesebb az, hogy a ruhához való anyagot a rákosszentmihályi MANSz tagjai maguk szőtték. A ruhát maguk tervezték és maguk készítették el. Az egyenruha Krenedits Sándornénak, a helybeli MANSz elnökének pompás ötlete s az ő kezdeményező s a köréje csoportosuló lelkes magyar asszonyok fáradhatatlan munkájának eredménye. Igen nagy dicsőséget arattak a rákosszentmihályi asszonyok és ezt a sikert gyönyörűen rajzolja meg MANSz gárdánk egyik lelkes vezető hölgytagja, Berenkey Attiláné lapunk számára irt következő megkapó soraival; ,Eddig is büszke voltam arra, hogy magyar asszony­nak születtem, s ma ki kell egészítenem azzal, hogy büszke vagyok, mert rákosszentmihályi magyar asszony lehetek. Mert aki a mai nagyszabású országos ünnepélyen részt vett, az láthatta, hogy ezen az ünnepélyen a rákosszentmihályi magyar asszonyok az első helyen szerepeltek. Kár, hogy az, akinek ezt köszönhetjük nem lehetett jelen. Mert az érdem itt kizárólag lelkes elnökünké Krenedits Sándornéé. Hogy örült volna igaz magyar lelke megtestesítve látva az eszmét: a magyaros egyenruhát. Mert az ő eszméje volt, az ő fárad­hatatlan munkásságának gyümölcse. Rákosszentmihályról 16 magyar asszony vett részt az ünnepélyen. 16 magyar asszony, akinek nemcsak a szive magyar, de a külsejével is bizony­ságot tesz magyarsága mellett. Teljesen egyforma fekete magyaros Ízléssel készült ruha és pártás fekete kalap volt mindegyiken. A menet mindenütt feltűnést keltett: az utcán, a sírnál, a várban mindenütt, ahol megjelent. A temetőben a sírhelynél a küldöttségek közül a legjobb helyet biztosították számukra. Fent a várban a menetet a rákosszentmihályi Mansz nyitotta meg Torinay Cecile, Zichy Ráfáelné grófnő vezetésével. A vár udvarán félkört alakítva szemkápráztató látvány volt végig nézni a sok diszmagyar ruhás asszonyon, a szebbnél szebb népviseleteken. S mégis az újságírók csoportja legelsősorban a rákosszentmihályi Msnszhoz jött, s kifejezte legnagyobb tetszését a mi egyenruhánk felett, íme a ruha, amit magunk szőttünk, magunk varrtunk, ilyen diadalt aratott. És erre büszkék vagyunk. S ha majd a magyar asszony csak magyaros Ízléssel tervezett ruhát fog viselni — kezdve a báli ruhától a házi ruháig — akkor majd nem lesz szüksége a méregdrága külfö dí, párisi divatlapokra. Hiszen mint magyar asszonyok gyűlöljük őket, s divatjukat mégis utánozzuk 1 Mert ha nagyanyáink viseletét nem is újíthatjuk fel, de magyaroi Ízléssel igenis öltözködhetünk, megmutatva ezzel is a külföldnek azt, hogy: Hiszünk Magyarország fel­támadásában 1“ Vasárnap délelőtt, már a kora délelőtti órákban az emberek tömege, különféle küldöttségek zászlókkal, koszorúkkal, cserkész csapatok, katonazenekarok siettek a Kerepesi-uti temetőbe, hogy a leleplezői ünnepségen részt vegyenek. Tizenegy óra előtt néhány perccel érkezett meg József főherceg, Auguszta főherceg asszony és József Ferenc főherceg. Pont tizenegy órakor érkezett meg Horthy Miklós kormányzó, felesége és szárnysegéde kíséretében. Az ünnepség Ágoston Gézáné lendületes hazafisággal telt beszédével kezdődött meg. Ezután a kormányzó megadta az engedélyt az emlékmű leleple­zésére, amelyet Sipőcz Jenő dr. polgármester megható beszéd keretében vett át a főváros tulajdonába. A sír­emléket Horthy Miklósné megkoszorúzta. Az ünnepség alatt a Testvériség, Unitás, és Hév. dalárdák együttese szép hazafias dalokat énekelt Hackl N. Lajos énekfelü­gyelő vezetésével. Délután nagy diszfelvonulás volt a kormányzó elé s utána közgyűlés az Újvárosháza nagytermében. A köz­1 gyűlésen Tormay Cecil elnökölt, s a termet zsúfolásig megtöltötték a budapesti és vidéki csoportok kiküldöttei ■ és a számtalan előkelő vendég. 1 Hétfőn délelőtt kezdődött meg a három napos Országos Nőnevelő-kongresszus igen nagy érdeklődés mellett. A kongresszus főérdekessége Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter nagyszabású, tartalmas beszéde volt. Lapunk mai iiáma 8 aldal«

Next

/
Thumbnails
Contents