Rákos Vidéke, 1924 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1924-02-24 / 8. szám
XXIV. évfolyam, Rákosszentmihály, 1924. vasárnap, február 24. 8. szám, RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS rAkosszentmihályi és rákosvidéki egyesület és testület hivatalos lapja. 7rnM',.:uiBU‘i m ■ mm^mmeaaBauBaemmtttamKMmastwmamEmammBsssssBSzazBmzsxBccaaaKaBBaaBEmsmMX Megjelenik minden vasárnap. I Előfizetési ár: Egész évre 25000. K H rél évre: « • IdUUll« n Negyedévre: 7000. „ Felelős szerkesztő : B Egyes szám ára 500 korona. BALAZSOVICH ZOLI AN. | Hirdetéseket lelvesz a kiadóhivatal. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 87. Amikor munkára nincs ember! Irta: Taraba József dr. A munkanélküliség sok gondot és bajt okoz az államok nyugodt kormányzásában s ebben közös a sorsuk úgy a győztes, mint a legyőzött nemzeteknek. Újságolvasó ember előtt nem ismeretlen Anglia helyzete, amely mindamellett, hogy győzelmével és világhatalmával járó gazdagságával kérkedhetik, nem mentesül ettől az aggasztó kérdéstől. Ettői függ például a mostani kormányának sorsa is. Mennyivel érthetőbb ezután a legyőzött államok szomorú helyzete. Az egykor hatalmas Németország, hol a békeidőben virágzó kereskedelem és ipar foglalkoztatta az emberek százezreit, most a munkanélküliség terhét nyögi. Mennyivel elkeseritőbb a helyzet azonban nálunk Magyarországon! Elvették országunk legnagyobb részét, kis helyre összeszoritottak bennünket s gazdaságilag a tönk szélére jutottunk. Sok ipari vállalat, gyár kénytelen elbocsátani munkásait, maga az állam is szűkös anyagi helyzetében szabadulni kíván feles (sőt nem csak feles-) számú tisztviselőitől s igy lassan-lassan egyre nő azok száma, akik munka hiányában kenyér nélkül maradnak. Nagy hibát követtek el még a háború előtt azok, akik a kevesebb pénzt látó, de teljes ellátásban részesülő egészséges, jó levegőjű vidékről budapesti gyárakba csalogatták a jó magyar népet. Így szaporodott ugyan, de egészségtelen környezetbe került a munkásnép, amely a látszólagos magas órabérek mellett sem találta meg azt, amit elhagyott: az egyszerű, megelégedett életet. így növekedett idővel az elkeseredett, elégedetlen és munkanélküli emberek száma. Ezt a szomorú helyzetet azonban még csak meg lehet érteni. Magyarázni lehet a háború okozta lerongyolódott közállapottal. Van azonban, amit már nehéz megérteni s nehéz megbocsájtani: miért vannak tűrhető, tisztességes állások, — amikre nincs vállalkozó ? Nézzünk csak egy pár példát 1 A múltkoriban reggelre nagy hó esett. Mindenfelé lapátoltak és sok helyen maguk a háztulajdonosok. E havas délelőttön beállít hozzám egy élég jó erőben lévő férfi és — kér egy pár korona alamizsnát. Miután én megmondtam neki, hogy most ebben a havas időben szégyen épkaru embernek koldulni, amikor minden házban szívesen fizetnek, sőt valami ennivalót is adnak a hólapátolásáért, avval felelt, — hogy szó nélkül megfordult és elment. Ez csak egy eset — mondaná valaki. Van azonban több is 1 Hány családban panaszkodnak, hogy sok elfoglaltság miatt szívesen vennének egy cselédet, vagy valami erősebb kisleányt, akinek otthont adnak és erejükhöz mérten gondoskodnak róla, lehet ott lakó, avagy bejáró — és nincs 1 _________________ t Érdekes az újságkihordó esete is. Hosszú hónapok óta nem lehet megbízható kihordót kapni, akire akár csak egy héten egyszer a lap kézbesítését rá lehetne bizni és ennek a feladatnak becsülettel megfelelne. A közönség nem is sejti, minő áldozatok árán történtek kísérletek, anélkül, hogy eredményre vezettek volna. Volt idő, mikor például, közvetlen tudomásom szerint a „Rákos Vidéke“ növendék fiukkal próbálkozott. Fizetést, lakást, fűtést, világítást, élelmezést adott a lapkihordó fiúnak, s a szerkesztő, mint gyermekével bánt vele. Taníttatta, ruházta és hálátlanság vagy hűtlenség volt a felelet reá. Nem akadt tisztességes fiú, ki ilyen körülmények közt erre a könnyű munkára vállalkozott volna. Némelyek pedig a bizalommal visszaélve, súlyos károkat és kellemetlenségeket okoztak és hálátlanul még a közönség egy részében azt a véleményt keltették, mintha nem akarnák pontosan és lelkiismeretesen kiszolgálni. A község közmunkára keresett embert és nem akadt vállalkozó rendes, tisztességes munkabérért sem. Ellenben a segélyosztások alkalmával sort állanak és egymással tülekednek a „nyomorgók és sínylődök“, — de még olyan könnyű munkára sem akad vállalkozó. Szomorú dolog, hogy a nagy munkanélküliségnek vannak iparlovagjai, akik bizton munkanélkül vannak, de válogatósak, urhatnámságban szenvednek s inkább lármáznak, szidják az embereket, semminthogy munkához fognának. Szomorú dolog, hogy vannak állások, ahol ugyan nem adnak öt-hatezer koronás órabéreket, de adnak tisztességes helyet, szerény megélhetést, sőt szeretetet és — nincs, akire pazarolhatnák. I , Szomorú dolog, hogy a mai nehéz megélhetési ; viszonyok mellett előfordulhat az, hogy van munka és j nincs emberi I Rákosszentmihály — Kiskecskemét Irta: Kecakeméthy Vlncze. Útmutatás a talaj megvizsgálására. Minden növény ugyanabban a talajban díszük leg® jobban, amelynek alkatrészei a növények életéhez és fejlő® déséhez szükséges anyagokkal rendelkeznek, a megfelelő ásványrészeket tartalmazzák. Ami a trágyázás utján az alsó talajba jut, az ott mind vastartalmú hamuvá válik. Az alkatrészek egészben véve kevéssé felismer- ! hetők, tehát kifürkészni és megvizsgálni kell a talajt > előre, mielőtt azt megvennénk vagy kertet akarunk benne alakítani. Szerezzünk berendezkedésünk előtt a növényekről magunknak tapasztalatot, tudjak ki, hogy melyik, milyen földet kíván és állapítsuk meg, hogy azon a vidéken, ahol kertet akarunk alakítani, mely fajta növények diszlenek legjobban? Ha a növények annyira buják, hogy a talaj jósága, megfelelő volta szemmellátható, ha szép, erős Lapunk mai iiána S «Mal«
