Rákos Vidéke, 1924 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1924-10-26 / 43. szám
XXIV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1924. Vasárnap, október 26. 48. szá RÁKOS VIDÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI És KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-nten 87. Megjelenik minden vasárnap. 1 Felelős szerkesztő t BALAZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ér i Egész évre 120000. EL Fél évre: . . 60G00. „ Negyedévre: 30000. „ Egyes szára ára 8000 kerorut Blrdetérakcl falven a uiadóblvaiaú A nemzeti irodalom hanyatlása. Irta: Tarfa Béla ir. Valahányszor vihar söpört végig egy nemzet fölött, bánat borult a szivekre, gyászba sötétedett a lélek, a költök és Írók voltak az elsők, akik daluk vigasztalásával, varózsos tollúk erejével igyekeztek életre serkenteni a szunnyadó, fásult érzéseket. A költő lantján, az lró tollán csillant meg az első napsugár, mely a sötét éjszakából kivezető útra világított. A magyar nemzet szomorú korszakában Is mindig a költészet és irodalom volt az, melyen keresztül uj horizontok felé lángolt a nemzeti lélek ... Gondoljunk csak a Balassi Bálint harmatos szépségű dalaira, vagy azokra az Orökszép kuruc nótákra, amelyeket erdőn, berken, lengyel gránicokon bujkáló rongyos vitézek keseregtek tábortüzek mellett, Rákóczi csillagának hanyatlása idején. Ezeken a dalokon keresztül zokogott elő a magyar bánat, sirt fel az elfojtott nemzeti panasz. „Süvít a szél Késmárk felett, szegény hazám Isten veled"... A költő lantja zengett fel akkor is elsőnek, amikor az Önkény bilincset vert a lelkekre 1849 után. Tompa Mihály allegóriáiban mennyi bánat, mennyi gyász remeg és mégis mennyi vigasztalás is... A madár fiaihoz című gyönyörű allegóriában a madár szól fiaihoz, de valójában az Öreg költő biztatja dalra a fiatalokat: „Fiaim, csak énekeljetek"... Vagy gondoljunk „A gólya" cimü allegóriára: „Csak vissza, vissza Dél szigetje vár, Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár. Neked bét hazát adott végzeted, Nekünk csak egy volt, az is elveszett . . ." Milyen tökéletes szépen, milyen mélységes szomorúsággal zokog elő a nemzet panasza Tompa Mihály lantján, mikor temetöjárás volt a magyar élet... A költök, irók, mind, mind a nemzeti bánatot panaszolták, burkoltan Írták bár, élesztették a haza- szeretet tüzet, s ez a tűz lángolásra lobbant az elnyomatás hamuja alatt is a nemzet szivében. Ha most, — amikor temetöjárás a magyar élet és küzdelem, nélkülözés a magyar sorsa, ha most figyeljük költőinket, Íróinkat, szomorúan kell megállapítanunk, hogy a nemzet gyásza sem ihlette meg őket méltóan a nagy magyar tragédiához... Nagyon kevés költőink között azoknak a száma, akik igazán lélekből fakadó költeményekben adtak kifejezést a nemzet panaszának, az ország feldarabolása miatt érzett fájdalomnak. Ma már azok a kevesek is csak ritkán szólaltatják meg lantjukon a hazafiui bánatot. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy hazafias költészetről ma Magyarországon alig beszélhetünk, a nemzeti költészet hanyatlásnak indult. A Magyar Nemzeti Szövetség fontos nemzeti missziót teljesít azzal, hogy irodalmi szakosztályának feladatává tette a hazafias irodalom, a nemzeti költészet fellendítését. Azoknak a kiváló vezető férfiaknak sorában, kik a Magyar Nemzeti Szövetség egyes osztályainak élén állanak, méltó hely illeti Raffay Sándor ev. püspököt, a Szövetség irodalmi szakosztályának elnökét, aki apostoli buzgalommal, lángoló lelkesedéssel igyekszik megvalósítani az irodalmi szakosztály programmját: a nemzeti irodalom feltámasztását. Kiváló segítőtársa ebben a nemes munkában Lampérth Géza, a jeles költő és iró, a Petőfi- Társaság és más irodalmi társaságok tagja, ki első helyen áll azok sorában, kik a nemzeti irodalom terén is örök- életű., alkotásokkal szereztek maguknak maradandó nevet. Lampérth Géza, mint az irodalmi szakosztály előadója is nagyfontosságu nemzeti hivatást tölt be, ő készíti elő és rendezi sajtó alá azokat a müveket, melyeket a Szövetség a „Magyar Nemzeti Szövetség könyvtara" sorozatában időről-időre kiad. A könyvtársoruzaton kívül is számos szépirodalmi, tudományos, népművelési, geográfiái és néprajzi müvet adott már ki a Szövetség. Kiadott azonkívül egy szemléltető képsorozatot „Mi maradt nekünk" cimen, mely sorozatban Makoldy József festőművész rajzolta meg azokat a veszteségeket, melyek a nemzetet a békeszerződés következtében érték. A hazafias szellem ápolására plakátokat és levelezőlapokat állandóan ad ki a Szövetség, melyek a Magyar Nemzeti Szövetség könyvterjesztő osztálya utján sok ezer példányban kerültek forgalomba. A Szövetség nagy súlyt fektet arra, hogy a magyar nemzet szellemi értékeit, a magyar tudomány és művészet kincseit a külföld is megismerhesse s lássa azt a megdöbbentő igazságtalanságot, mellyel ezt a nemzetet a békeszerződés sújtotta. Ezt a célt szolgálják német, francia, angol és más nyelveken kiadott könyvei, röp- iratai és egyéb nyomtatványai. Szinte emberfeletti kitartással kell dolgoznia a Magyar Nemzeti Szövetségnek, hogy a mai gazdasági válság idején ilyen intenzív munkásságot fejthessen ki a nemzeti irodalom fellendítésére s a magyar szellem kincseinek a külföld előtt való ismertetésére. A Magyar Nemzeti Szövetség lelkes vezetősége s a táborához csatlakozott 11 más társadalmi egyesület lelkes támogatása, fővárosi és vidéki tagjainak áldozatkész segítsége mellett képes csak arra a Magyar Nemzeti Szövetség, hogy a nemzet nagy céljait ilyen eredményesen szolgálja, s egyengesse az utat a régi történelmi Magyarország eszméjének megvalósulása felé. Színház. Bizonyára szándékosan fájóbbá akarják tenni színészeink a bucsuzkodást, hogy estéról-estére jobbnál-jobb előadásokat produkálnak, úgy, hogy valóban elszomorit a gondolat, hogy a jövö hét végén már csend borul a színházteremre és hosszú ideig nélkülöznünk kell ezeket a kellemes, vidám, mozgalmas, sót néha izgalmas estéket, amelyek az irodalom és színművészet élvezetes alkotásaival gyönyörködtetik lelkünket ... Múlt csütörtökön Gárdonyi legsikerültebb remekét, a „BorM élveztük igen derék, jóravaló előadásban, A föszeLapnmk mai száma 8 oldal*
