Rákos Vidéke, 1924 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1924-01-27 / 4. szám

XXIV évfolyam.

ftáfcüsszentiniliáiy. 1®24. ves^rií&p, január 27.

4. szánt

RÁKOS VIDÉKE

T4aSÁDilLll, KdZIGÁZGITASI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKDSSZEN11H1HÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA.

SZAMOS rákosszentmihályi és rákosvidéki egyesület és testület hivatalos lapja.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szenikorona'ntea 37.

Megjelenik minden vasárnap

Felelős szerkesztő:

BALÁZSOVICH ZOLTÁN.

Előfizetési ár: Egész évre 25000. K Fél évre: . . 13000. „ Negyedévre: 7000. „ Egyes szám ára 500 korona.

Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal.

A külső telepek villamos világítása.

Rákosszentmihálynak egyik régen vajúdó fontos kérdése a közvilágítás és a villamos világítás hálózatának kiterjesztése a községnek külső telepeire, amelyek még mindig a milligyertya és petróleumlámpa korszakában tengődnek.

Amikor a rákosszentmihályi villamos világítás hálózatát berendezték, a külsó telepek lakossága,- nem volt olyan sürü, hogy annak bekapcsolását követelni lehetett volna és maga az érdekelt lakosság sem mutatott hajlandóságot arra, hogy az akkor még fényűzésnek tartott villamos világítás megszerzéséért áldozatot hozz n és rendszeres fogyasztóul jelentkezzék. Később, midőn a küLÖ részek fejlődése is nagyobb lendületet vett, már a háború előtt mozgalom indult meg, hogy a hálózat kiterjesztését szorgalmazzák és a község vezetősége is szívesen támogatta az erre irányuló törekvéseket A Phöbus igazgatóságával megindult tárgyalások eredményre is vezettek, csak azt kötötte ki a vállalat feltételül, hogy megfelelő számú magánfogyasztó jelentkezzék az érdekelt területen. Ha emlékezetünk nem csal, mindössze száz megrendelő kellett volna ahhoz, hogy a hálózatot kiépítsék és egyúttal a közvilágítást is berendezzék, azonban sajnos, ezt a számot még csak megközelítőén sem lehetett elérni és a kibocsájtott iveken olyan kevés aláirás gyűlt össze, hogy az egész terv dugába dóit s megvalósítása alkalmasabb időkre maradt.

Ez a kedvezőbb idő el is érkezett volna, de akkor már ránk szakadt a háború csapása, mely éveken át mindent teljesen megbénított és lehetetlenné tett. Most már lett volna áramfogyasztó, a külső telepeket is sűrűn belepte a lakosság és mindenki óhajtva várta, hogy a villamos világítás előnyeit élvezhesse, de nem lehetett sem műszaki, sem pénzügyi szempontból ilyen arányú beruházásokra még gondolni sem. így maradt a külső telepek Világítása évek sora óta függő kérdés, amelyet «okáig megbolygatni sem lehetett.

A múlt esztendőben, hogy a Phöbus újból komoly munkába fogott, megkezdette hatalmas távvezetékének újjáépítését és elhatározta, hogy hálózatát igen nagy területen, egész Ceglédig kiterjeszti, a rákosszentmihályi érdekeltség is megmozdult és újból napirendre tűzte a félbenmaradt tervek dolgát, amelynek megvalósítása most már igen tekintélyes számú közönségnek úgyszólván létérdeke és ismét megindult a mozgalom, hogy a világítást végre az úgynevezett „világtalan telepekre“ is kiterjesszék. Megint megkezdették az aláírások gyűjtését, a községi képviselőtestület megint örömest támogatta a méltányos kívánságot, állítólag méregetések és számit- gatások is történtek — aztán pedig elhallgatott minden — és mindeddig nem történt semmi komoly lépés, amely azt mutatná, hogy a várva-vált villamos világításból belátható időn beiül lesz is valami.

Az emberekben pedig hétről-héíre nő az elkeseredés, fokozódik a türelmetlenség s már olyan esetekről is tudunk, hogy háztulajdonosok, akik szeretettel ápol- gatják kertjüket, örömüket lelik az ittlakásban és szívesen vállalják annak terheit és a mai viszonyok között nem kevés kellemetlenségét, áruba akarják bocsájtani kedves otthonukat, mert elvesztették a reményt, hogy a mai ember nélkülözhetetlen életszükségletei sorába tartozó villamos világításhoz végre-valahára hozzájuthatnak. Ahhoz a ponthoz értünk tehát, ahol nem szabad többé haboznunk és késedéimeskednünk, hanem teljes erély- lyel cselekedni kell. A kérdés igen egyszerű, vagy meg lehet építeni a hálózatot, vagy nem? Ha igen, akkor nincs semmi ok a halogatásra, hanem döntésre kell juttatni a dolgot, ha pedig egyáltalában nem lehet, akkor meg kell ezt is mondani és meg kell mondani, hogy mi az elháríthatatlan akadály és meg kell ilyen formában is nyugtatni a közönséget, amelyre rosszabb nem lehet, mint a bekötöttszemü bizonytalanság, mely az elégedetlenségnek, a keserűségeknek, a vádaskodásoknak, az izgatásoknak fertőző anyagokat termelő melegágya.

Utána jártunk a dolognak a magunk részéről Is, hogy közönségünket megfelelő módon tájékoztathassuk és a Phöbus igazgatósága részéről azt a felvilágositást kaptuk, hogy a hálózat kiterjesztésére nézve részükről meg van a teljes készség és jóakarat. Az előmunkálatok egyelőre még nem nyertek befejezést, de annyi bizonyos, hogy nagy pénzügyi nehézségek forognak fenn. A beruházás költsége minden képzeletet felül halad, tehát itt kell az akadályokat leküzdeni.

Utána járt a dolognak néhány nappal később kö- ségünk elöljárósága is és a tervek és számítások elkészítését Kecskeméthy Vince biró és Krenedits Sándor főjegyző személyesen megsürgették.

Lelkes buzgalommal szorgalmazza az ügy elintézését a Második Választókerületi Polgárok Köre, melynek nevében Fekete Dezső elnök járt közbe, hogy a Körnek ezt a régi közérdekű mozgalmát mielőbb eredményre segítse.

Végül a Phöbus Részvénytársaság rákosszentmihályi műszaki irodája is jelentést tett a dologról az igazgatóságnak és Molnár Gyula — utalva a jelentkező uj fogyasztók nagy számára és a feszültté vált közhangulatra — a kérdésnek mielőbbi letárgyalását javasolta.

A „Rákos Vidéke* szerkesztője azt a javaslatot tette a Phöbus igazgatóságának, hogy mihelyt a számításokkal elkészültek, az elöljáróság és a Második Választókerületi Polgári Kör révén hívják gyűlésbe az érdekelt lakosságot és ott ismertessék a vállalat állásL&pnislfi maii ®*áiM § teltei*