Rákos Vidéke, 1923 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1923-09-09 / 36. szám
XXIII. évfolyam. Háít08szenimihály, 1923. vasárnap, szeptember 9. 36. szám RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS rAkosszentmihályi és rákosvidéki eoyesölet és testölet hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap Felelős szerkesztő: balAzsovich zoltAn. Előfizetési ár : Egész évre 8000.— K Fél évre: . . 4000.— „ Negyedévre: 2000.— „ Egyes szám ára 200 korona. Hirdetéseket (elvesz a kiadóhivatal. Krenedits Sándor jubileuma. Krenedits Sándor, Rákosszentmihály főjegyzője, október elsején tölti be huszonötödik évét annak, hogy községünk közigazgatását vezeti. Rákosszentmihály huszonhárom éve önálló nagyközség, de Krenedits Sándor már azelőtt két éven át, mint Bitskey Gyula csömöri főjegyző munkatársa, önállóan intézte az akkor még Csömörhöz tartozó Pusztaszentmihály ügyeit, sőt itt hivatalos napokat is tartott. Minden becsületesen végzett közérdekű munkában eltöltött negyedszázad olyan nagy idő, hogy méltó eleiismerésre érdemes és ünneplő megbecsülés tárgya szokott lenni, egy község élén becsülettel és eredményesen eltöltött huszonötév annál inkább, — de nekünk, rákosszentmthályiaknak nem puszta jubileum, nem csupán megszokott ünnepi alkalom ez az évforduló, hanem sokkalta, de sokkalta több és becsesebb annál. Értékét és súlyát mindenki átérti és átérzi, akit valamelyes kapcsolat fűz ehhez a községhez, a mely egész fejlődését, minden alkotását, valamennyi dicsőségére váló közcélú intézményét elsősorban a Krenedits Sándor lelkes, odaadó munkájának, meg nem fogyatkozó tetterejének, törhetetlen hazafias lelkének, hű vallásosságának, nagyszerű tudásának, praktikus ügyességének, szívósságának, energiájának, nemes jóakaratának, tapintatának, ügyes taktikájának és szive jóságának köszönheti. Egész ember, ritka ügyes, dolgát értő és talpig derék ember, ki egész magát, erejét, tudását, szivét-lelkét egyaránt ennek a községnek adta át és azt alkotta belőle, amivé negyedszázad alatt mindnyájunk dicsőségére lett. De nem csak a közigazgatás, a községi élet keretében érvényesült az ő kivételes egyénisége, hanem a társadalomban, egyházi, gazdasági, kulturális és politikai életünkben is ő volt a huszonöt esztendő alatt a fő mozgató erő, az energia forrása és minden dolgunknak vezére, irányitója. Ha még hozzátesszük, hogy ez az ezerfelé igénybevett és érvényesülő közéleti tényező, mint ember is a legszeretetreméltóbbak közé tartozó, puritán és igazlelkü, lángoló hazafi és példás családapa, hűséges, igaz barát és jó cselekedetekben gazdag emberbarát, akkor megérti mindenki, hogy mit jelent nekünk ez a nap, amely negyedszázados határkövét jelzi az ő munkásságának, amely idő alatt őt a magunkénak mondhattuk. Ezek a hevenyészett sorok még vázlatosan sem kísérelhetik meg az ő huszonötéves működésének méltatását és jellemzését, — nem is az a céljuk. Bizonyára hamarosan elérkezik arra a megfelelő alkalom és hozzá- méltó keret. Ezúttal csak fel akarjuk hívni erre az évfordulóra Rákosszentmihály közönségének figyelmét és mozgalmat akarunk indítani, hogy ezt a napót érdeme szerint megünnepelje közönségünk és községünk. Legyen az a mi szivünk szerint való ünnepünk, amikor Krenedits Sándor iránt le nem róható hálánkat legalább tüntetőleg kinyilvánítjuk, elismerésünknek tanujelét adjuk és igaz szeretetünket kifejezzük. Egyesüljön e cél szolgálatában mindenki, akinek lelkét hasonló érzések hevítik. A kezdeményező lépést Rákosszentmihály képviselőtestülete már megtette. Azzal a kérelemmel fordultunk járásunk fejéhez, Szilágyi Gábor dr. főszolgabíróhoz, hogy hívja össze a testületet díszközgyűlésre, hogy ott főjegyzőnket szivünk szerint ünnepelhessük és hálánknak alkalmas módon kifejezést adhassunk. Az ünneplésnek e hivatalos részén kívül a képviselőtestület tagjai mozgalmat indítanak, hogy a jubileumot Rákosszentmihály társadalma is méltóképen megülhesse. Ennek a részletes programját a jövő hét folyamán állapítják meg és bocsátjuk majd nyilvánosságra. Nincs, nem lehet ennek a községnek olyan lakosa, aki örömmel ne csatlakoznék ehhez a mozgalomhoz, a mely Krenedits Sándort akarja ünnepelni, de tulajdon- kepen Rákosszentmihály közönsége önmagát tiszteli meg vele. Színészet Rákosszentmihályon. Örvendetes módon bevált a múlt heti jóslatunk: Rákosszentmihály megnyílt a vidéki színészet számára. Sok meddő kísérlet után a Tcváry Antal társulata megtörte a jeget. A legelső próbálkozás Szentmihályon az érdemes Havy Lajos társulatáé volt, akkor, — vagy huszonöt évvel ezelőtt — azonban még igen kicsi volt a szentmihályi közönség. Sem ő, sem Mátrai igazgató nem tudtak boldogulni. Egypár nevezetes, vidám éjszaka emléke maradt fenn csupán szereplésükből. A mindig jómulatós szentmihályi fiatalság használta ki az alkalmat és kötött barátságot a színészekkel s a felejthetetlen Szabó Anti kifordítva felöltőit kabátban muzsikálta, danolta hajnalfelé a „Cigány“ könnyfakasztó nótáját, meg Dálnoki János mondogatott el régi szinésztörténeteket... A társulat tagjai közül pedig a Vígszínház későbbi Komlössy Ilonkája, meg a jeles Major Ida minden hajnalban éjjeli zenét kaptak a rajongó fiatalságtól, a férfiakkal meg versenyt ittak a jótorku fiuk a Bíró néni régi korcsmájában, a Pálya-ut és Szent István-utca sarkán, ahol a picike színpadon az előadásokat tartották, a keskeny terem pedig félig se telt meg közönséggel. A „régi, jó idők“ után — hogyne, hisz akkor husz- esztendősök voltunk! — nem igen kísérletezett színtársulat Rákosszentmihályon, csak sok esztendő múlva az Otthon kávéház színpadán — ma Corso-mozi — szerzett mélabus tapasztalatokat - gondolom — Farkas igazgató társulata. Akkor már nagy közönsége volt helységünknek, de néhány fillérért bárki beutazhatott a fővárosba, ahol olcsó pénzen az ország legelső művészeiben gyönyörködhetett. Pubúkumunk a nagy színházak fényes kiállításait szokta meg és a mulato- zókat még jó éjfél után is hazahozta a villamos a 30 filléres füzetjegygyel. Nem volt akkor létjogosultsága minálunk a Lapnik mail száma 8 oldal.
