Rákos Vidéke, 1923 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1923-11-25 / 47. szám
XXlll. évfolyam. Rákosszentmihály, 1923. vasárnap, november 25. 47. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZAMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 25000. K Fél évre: . . 13000. „ Negyedévre: 7000. „ Egyes szám ára 500 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. fi Jtangya üzletrészeinek felemelése. Pénzünk értékének szomorú leapadása s a vele járó drágaság következtében minden részvénytársaság és szövetkezet alaptőkefelemelés utján illeszkedik bele a változott gazdasági helyzetbe, mert hiszen a mai viszonyoknak megfelelő tőke nélkül üzletet folytatni lehetetlen és hivatását semmiféle vállalkozás be nem töltheti. így fordult a tőkeemelés eszközéhez a „mi boltunk'1, a Hangya szövetkezet is, amely mindeddig nemes céljai érdekében eredményesen dolgozott, anélkül, hogy érdekelt közönségének áldozatkészségét megfelelő módon igénybe vette volna. Most azonban százkoronás részjegyekkel immár üzletet folytatni nem lehet. A múltkoriban beszámoltunk már arról, hogy a Rákosszentmihály! Hangya Szövetkezet üzletrészeinek névértékét a szövetkezet rendkívüli közgyűlése 100 koronáról 1000 koronára felemelte. Ezt az emelést különösen szükségessé tette az a kürülmény, hogy a kormány és a Jegyintézet csak akkor emeli fel a Hangya-szövetkezetek hitelét, ha a szövetkezetek alaptőkéjüket gyarapítják. A közgyűlés átmeneti intézkedésekként a következőket fogadta el: A tagok kötelesek üzletrészeik után a régi és a felemelt névérték közötti különbözetet vagyis üzletrészenként 900 koronát befizetni, aki ezt 1923. évi december 31-éig nem teszi meg, az a tagok sorából töröltetik és üzletrésze az 1924. évben megtartott rendes küzgyülés után visszafizettetik. Aki uj 1000 koronás üzletrészt befizet, annak régi 100 koronás üzletrészét — feltéve, hogy az 1922. évi december hó 31>éig befizetett — a szövetkezet ingyen, minden utánfizetés nélkül kicseréli 1000 koronás üzletrészre. Ezt a tagok annyi üzletrész után igényelhetik, ahány uj 1000 koronás üzletrészt befizetnek, illetőleg ahány 1922. évi december 31-éig befizetett üzletrész birtokában vannak. A közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot, hogy a több régi üzletrésszel biró tagok üzletrészeit a felemelt értéknek megfelelő üzletrészekre pótbefizetés teljesítése nélkül egyesíthesse. Például a kinek 50 drb. régi üzletrésze van, annak az üzletrészeire nem kell ráfizetnie s az 50 drb. régi üzletrész ellenében 5 drb. újat kap, akinek például 15 drb. régi üzletrésze van az egy drb. uj üzletrészt kap. Egy második uj üzletrészt azonban csak akkor kap, ha a fenmaradó 5 drb. régi üzletrész összesen 500 koronás névértékéhez pótlólag 500 koronát befizet. Végül a kinek 5 drb. régi üzletrésze van, hogy egygdrb. uj üzletrészt kaphasson, 500 koronát kell utánafizetnie. Ez a kedvezményes jog csak 1923. évi december 31-éig gyakorolható I A szövetkezet igazgatósága ezúton is felkéri tagjait, hogy üzletrészeiket az üzlethelyiségben köznapokon délutáni 4—6 óra között sürgősen rendezni szíveskedjenek. A Hangya tehát a mostani pénzügyi művelettel is hű marad önmagához: a legnemesebb önzetlenséggel hajtja végre az üzletrész emelést, amelynek keretében példátlan kedvezményt nyújt tagjainak. A válasz erre más nem lehet, mint az, hogy a közönség még fokozottabb szeretettel és lelkesedéssel karolja fel a Hangya ügyét és a gyönyörűen fejlődő intézményt még jobban felvirágoztatja. Mindenki láthatja, hogy ezzel csak önmagának tesz jót és a Hangya felkarolásával^ saját érdekét mozdítja elő. A Hangya erős vár, a melyet féltő szeretettel kell őriznünk s a melyért még akkor is érdemes lenne áldozatot hozni, ha az nem jelentene egyúttal jelentékeny hasznot és anyagi előnyt a saját javunkra is. Színház. Évad vé&e ... eső ... sár... »nagy soványság“ bizony, mint hajdanában Dajna Bandi hires gordonkás cigány pana- szolgatta ... Múlt pénteken szomorúan kevés közönség vágott neki pocsétás utcáinknak, hogy a »Mozgófényképek“ előadását megnézze. Ezt a mulatságos, de meglehetősen idejét múlt darabot nálunk is sokat játszották, a Tóváry színtársulat részéről szinrehozatalát aligha okolja meg más egyéb, mint az, hogy Tóváry Béla különösképen mulatságos és ötletes alakítást nyújt a főszerepben. Ez azonban elég alapos ok, mert a sikerült alakon kitünően mulatott a közönség és kedveltjét egész este ünnepelte. Győri Gyula igen jól játszotta a lengyelt. Tóváry Margit és Tóváry Pálné szintén jeleskedtek. Beregi Kaján Tóbiása és Pápay apósa elismerést érdemel. Az együttest Rubi Ilona és Bozsó Manci egészítették ki megfelelőképen. Ezt az estét egyébként a Nagykaszinó javára, — még pedig nyilvánvalóan a színpadi felszerelés gyarapítására — rendezte a társulat, ámde erről legkevésbbé vett tudomást a Kaszinó közönsége és távollétével tündökölt, ami kissé rideg viszonzása volt a jóakaratu készségnek. Vasárnap a Vén bakancsos és fia, a huszár cimü örökké szép népszínműben zsúfolt ház gyönyörködött. A társulat elfogadható módon tolmácsolta Szigeti remekét és igen nagy hatást keltett vele. A pálma ez este Tóváry Palié volt, akinek Fricije a legjobb színészi munkák sorába tartozik. Állandó derültségben tartotta közönségét. Igen nagy elismerés illeti Győri Gyula Veres csapiárosát is, aki ugyan a hagyományoktól eltérően formálta meg szerepét, de kiválóan jó alakítást nyújtott és eredeti felfogásával lélektanilag helyesen kidolgozott és kitünően jellemzett embert ábrázolt. Tóváry Margit és Béla a szokott jelesek voltak és sok tapsot arattak. Pápay József buzgó igyekezettel birkózott a vén baka hires szerepével, T. Siménfalvy Ica pedig a szenvedő leányka kevésbbé hálás alakjával. Bozsó Manci szemrevaló parasztim. Ruby Ilona és Szitái egészítették ki az együttest. Csak azt helytelenítjük, hogy a nevezetes kincsásó erdei jelenetet ki- hagyták a darabból, holott az annak egyik legmulatságosabb Lapunk mai S7<áma S oldal*
