Rákos Vidéke, 1923 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1923-11-11 / 45. szám

XXIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1923. vasárnap, november 11. 45. szám a i ic © s W _____ EKE TÁ RSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS rAkosszentmihályi és rákosvidéki egyesület és testület hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap, Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOL > ÁN. Előfizetési ár: Egész évre 25000. K Fél évre: . . 13000. „ Negyedévre: 7000. „ Egyes szám ára 500 korona. Hirdetéseket (elvesz a kiadóhivatal. Képviselőtestületi közgyűlés. Fontos tárgy miatt tartott rendkívüli közgyűlést hétfőn délután Rákosszentmihály képviselőtestülete. A vármegye azt tervezi, hogy Rákosszentmihályt a gödöllői járásból a Budapesten székelő középponti járásba kap­csolják át és erre nézve hallgatta meg a képviselőtestület véleményét. Az érdekes kérdésben már több Ízben meg­okoltuk álláspontunkat ezen a helyen s igy csak teljes megnyugvással kell fogadnunk, hogy a képviselőtestület egyhangúlag magáévá tette azt és teljes nyomatékkai és erellyel adott kifejezést tiltakozásának, a mivel a közön­ségünkre nézve súlyosan hátrányos és veszedelmes terv megvalósítását kétségtelenül meg is hiúsítja. Mint Krenedits Sándor főjegyő előadta, Erzsébetfalva rende­zett tanácsú várossá alakulván, kivált a központi járásból s azért merült fel a vármegyeházán az a gondolat, hogy Rákosszentmihály, Sashalom és Rákoshegy községeket oda átcsatoiják. A kérdés elbírálásánál nem vehetők figyelembe személyi szempontok s igy nem szabad azzal érvelni, hogy a gödöllői járás feje milyen megértő jó­indulattal bánik mindenkor községünk ügyeivel, milyen kipróbált jóakarónk és őszinte barátja községünknek. Pusztán tárgyi okokból is nyomatékosan tiltakoznunk kell a terv megvalósitása ellen, mert az lakosságunkra nézve nagy anyagi terhet és súlyos kellemetlenséget jelentene. Helyes és kívánatos lenne az átkapcsolás, ha a többi hivatalt: állampénztárt, telekkönyvet, kir. járás­bíróságot, adóhivatalt szintén Budapesten találnánk meg. Ha az igazság- és pénzügyminiszter is átutalná közsé­günket az iiietékes budapesti hivatalok hatáskörébe. Ellenben az, hogy az egyik járási hivatalt Gödöllőn, a másikat Budapesten találjuk, rengeteg gazdasági kárt, költséget és időmulasztást jelentene. Maga a hivatal- vezető főjegyző mégegyszer annyi munkanapot lenne kénytelen elmulasztani az irodájában, mint eddigelé. De nincs is ok a helyzet megváltoztatására, mert a 150,000 lelket számláló középponti járás lakossága még most, Erzsébetfalva kiválása után is 105,000 főnyi, mig a gödöllői járás lélekszáma mai teljes egészében is csak 97,000. Javasolja ennélfogva, hogy a képviselőtestület az átkapcsolás ellen foglaljon állást. Klimkó István szintén a javaslat mellett hozott fel érveket. Pálfi János ugyanazt tánogatja más oldalról világítva meg a kérdést. Herczegh József Iván dr. azt indítványozza, hogy a másik két érdekelt községet is hasonló állásfoglalásra hívják fel. Balázsovich Zoitán rámutatott arra a körülményre, hogy a Nagy-Budapest terve — ha változott alakban is, — de még mindig foglalkoztatja az illetékes köröket s nincs messze az az idő, a amikor a fővárosba kell belekapcsolódnunk. Ebben az irányban kell a jövő útját keresni; erélyesen tiltakoznunk kell, hogy ideiglenes változások zavart, bajt é3 költséget okozzanak. Az átfutballozás súlyos sérelme lenne lakosságunknak és ennek, szükség esetén küldöttség utján is kifejezést kell adnunk. A főjegyző még megemlitette, hogy végső esetben inkább Sashalommal rendezett tanácsú várossá kellene alakulnunk, mintsem az átcsatolásba belenyugodnunk. A képviselőtestület valamennyi indítványt egy­hangúlag elfogadta. A közgyűlés ugyancsak egyhangúlag kimondotta, hogy Krenedits Sándornak a Rákosszentmihályi takarék- pénztárban viselt vezérigazgatói és az Árpád-annatelepi homokbánya és építő részvénytársaságban viselt elnöki állását főjegyzői tisztével összeférhetetlennek nem tartja, hanem a község és lakosság érdekében, s azok javára és fejlődésének előmozditására szükségesnek és kívána­tosnak tartja, hogy a főjegyző ezeket a tisztségeit ezen­túl is háborítatlanul betöltse. Az összeférhetetlenségi rendelet ugyanis a főispánokra nézve a minisztertanács és belügyminiszter; a törvényhatósági tisztviselőkre nézve a vármegyei törvényhatósági bizottság, a községi tiszt­viselőkre nézve pedig a képviselőtestület autonom jogává tette az összeférhetetlenség kérdésének eldöntését. Krene­dits főjegyző kérte a képviselőtestületet, hogy távollété­ben hozza meg döntését, azonban a közgyűlés ez ellen zajosan tiltakozott. Pálfi János kifejtette, hogy a főjegyzőt sohasem anyagi érdek kötötte takarékpénztári tisztéhez, hanem ott szaktudását a közönség javára értékesíti és működéséről közérdekből nem mondhatnak le. Szabó József a közönség köszönetét tolmácsolja. A főjegyző jóitevője a lakosságnak a takarékpénztár élénj amelynek ő a megalapítója is, az Árpád-annatelepi részvénytársa­ság pedig az építkezés és fejlődés megkönnyítésén dol­gozik eredménnyel. A községi tisztviselők lakásbérére nézve kimondotta a közgyűlés, hogy az alapbérjárandó­ságnak mindig annyiszorosa, amennyi a kormány meg­állapítása szerint a lakásbér. A lakáshivatali elnök 60.000 kor. h. elnök 30.000, előadó 50.000 kor., kezelő 25.000 kor. havi tiszteletdij- ban részesül. A tanácstagok és tisztviselők óradija 1000 kor., a kezelőé 500 kor. A költségek a község pénztárát nem terhelhetik, hanem a lakáskiutalások után járó dijakból nyernek fedezetet. A polgári leányiskola 1922—23. évi számadásait jóváhagyták. Kiadás 320.537 K, mely fedezetet talált, sőt 15.845 kor. maradt takarékbetétként. Honossági, illetőségi ügyek. A közgyűlésen Kecskeméthy Vince biró elnökölt. A jegyzőkönyvet Pálfi János és Balázsovich Zoltán hitelesítették. Lapunk mai száma 8 oldal*

Next

/
Thumbnails
Contents