Rákos Vidéke, 1923 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1923-10-28 / 43. szám
XXIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1923. vasárnap, október 28. 43. szám RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS rAkosszentmihályi és rákosvidéki egyesület és testület hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOL iÁN. Előfizetési ár: Egész évre 12000. K Fél évre: . . 0000. „ Negyed évre: 3000. „ Egyes szám ára 300 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. A házadómentesség. Az adóügyek útvesztőjében még a boldog háború - előtti időben sem igen okosodhatott ki az avatatlan ember, annál kevésbbé boldogul a mai szövevényes adótörvények és rendeletek tömkelegében. Már pedig mindenkire fontos, hogy legalább a lényegesebb dolgokban tájékozódjék és ezzel magát a könnyen nyakába szakadó károsodástól megmentse, vagy esetleg a törvény nyújtotta kedvezményeket hasznára fordítsa. Bizonyára jó szolgálatot teszünk tehát a közönségnek, ha az újabb adódolgokat — mint már többször történt — időnként ismertetjük. Ezúttal a házadómentesség ügyében kaptunk szakavatott helyről tájékoztató közleményt, a melyet az alábbiakban t. olvasóink elé tárunk, annál is inkább, mert a benne foglaltad kiválóan alkalmasak az épitőkedv fokozására, ez pedig a gazdasági kibontakozás egyik fő tényezője: Uj építkezésre nézve az 1921. évi Lf. t. c. alapján ideiglenes adómentességnek van helye, s ezért az igényt tartó köteles az épületnek egészbeni vagy részbeni használatba vételétől számított 30 nap alatt a pénzügyigaz- tósághoz folyamodni. A folyamodáshoz az épitői enge- delem, vázrajz és lakhatási engedély csatolandó. Ha valaki a határidőt elmulasztja, akkor a használatba vételtől számított egy éven belül még kérheti s az adómentesség engedélyezhető, ha az építtető ház- tulajdonos a mulasztást igazolja és ha az építkezések minőségének és terjedelmének megállapitása még nehézségek nélkül és teljes szabatossággal lehetséges. Harminc (30) évi adómentesség: A lakásépítés előmozdításáról szóló 1921. LI. t. c. értelmében 30 évi adómentesség illeti meg 1. az uj házakat, amelyek eddig üres telken épültek fel vagy ha egy előbb fenállott és a föld szinéig lebontatott épület helyébe ófalak vagy falrészek felhasználása nélkül emeltettek; 2. az olyan toldalék építkezések, amelyekkel fennálló épületek előbb még beépítve nem volt területen foganatosított építkezésekkel vagy toldalékkal vagy pótlással oly gyarapodást nyertek, hogy ez által uj adótárgy keletkezik. Húsz (20) évi adómentesség illeti meg az olyan toldaléképitkezéseket, amelyeket előbb fennállott, de föídszinéig lebontott és nem lakóhelyiségül szolgált épületrész helyébe ófalak vagy falrészek felhasználása nélkül emeltek, továbbá amelyekkel előbb nem létezett emelet ráépítésével uj adótárgy keletkezik. A 20 évi adómentesség abban az esetben is megilleti a toldaléképitkezést ha a lebontott épületrész valamikor lakásul szolgált ugyan, a lebontás előtt azonban rossz karban, lakhatatlan állapotban volt és e miatt üresen állott. Tizenöt (15) évi adómentesség illeti meg : az olyan átalakítást, amelyek következtében közvetlenül az átalakítás előtti időben nemlakás céljára szolgáló épület vagy épületrész lakássá alakittatik át, de csak akkor, ha az átalakított épület egy köbméterre eső átalakítási költsége legalább hatszorosát teszi annak az összegnek, amelyben a háborút közvetlenül megelőző időben ugyanolyan épület vagy épületrész egy köbméterének épitése került. Az átalakítási költség megállapitása az állam- épitészeti hivatal javaslatára történik, ezt az adómentesség iránti folyamodásban kell kérni. Az előbbi adó- mentesség a házadón felül a községi pótadóra is kiterjed, de csak abban az esetben, ha az épület 1924. évi január hó 1-ső napja előtt teljesen lakható állapotba helyeztetett. Bárki által létesített olyan épületek, melyek ez adókedvezményben részesülnek a tulajdonosok korlátlanul rendelkezésére állanak és a kivételes lakásrendelet azokra nem vonatkozik. Az 1923. évi XXXIV. t. c. a lakásépítő tevékenység utján létesítendő építkezésre adandó adókedvezményekről : 1. Az újonnan emelt épületeket és épületrészeket, az 1921. LI. t. c. második fejezetében meghatározott házadómentesség abban az esetben is megilleti, ha ezek 1924. évi január hó 1-je után, de 1926. évi november hó 1-ig helyeztettek lakható állapotba. 2- Az újonnan emelt épületek után a házadó mentesség tartama alatt kincstári házhaszonrészesedés nem jár. 3. 1921. LI. t. c. értelmében biztosított adókedvezményeket a törvény bárki által épitett lakóházakra is kiterjeszti, ha azok üzérkedői célt nem szolgálnak és a lakásínség megszüntetését célzó építkezésekre is, még ha azokat saját számukra építik is. Ezek szerint az 1924. évi január hó 1-ig lakható állapotba helyezett épületek után az igénybe vételtől számított 39 napon belül kell a Budapestvidéki m. kir. pénzügyigazgatósághoz adómentességért folyamodni és ahhoz a vázrajzot és ha megvan, a községtől a lakhatási engedélyt mellékelni, ha pedig ez nincs meg, pótlólag is lehet beterjeszteni. Az 1924. január hó 1-je után épitendö házakra nézve, ha azok a leirt feltételeknek megfelelnek, 1926. évi november hó 1-ig ugyanilyen adómentességi kedvezményeket adnak. * Színház. Igen jó színházi hétről szól a mai beszámolónk. Az évad haladtával nemcsak nem lankad a Tóváry-társulat munkája, hanem újabb értékes sikerekkel tetézi eddigi eredményeit. Pénteken délután a hálás fiatalság számára megismételték a „János vitéz“ szép előadását. Szombaton, telt ház előtt Kálmán Imre vérszegény szövegű, de kellemes zenéjü operettje, a „Farsang tündére“ szerepelt a műsoron. A három Lapunk mai ináms & oldal.
