Rákos Vidéke, 1923 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1923-02-04 / 5. szám

XXIII. évfolyam.

Rákosszentmihály, 1923. vasárnap, február 4.

5. szám

RÁKOS VIDÉKÉ

TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA.

számos rAkosszentmihályi és rákosvidéki eoyesölet és testület hivatalos lapja

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Rákosszentmihály,

Szentkorona-utca 37.

Megjelenik minden vasárnap.

Felelős szerkesztő:

BALÁZSOVICH ZOLTÁN.

Előfizetési ár: Egész évre 600.— K Fél évre: . . 300.— „ Negyed évre: 150.— „ Egyes szám ára 15 korona.

Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal.

Hát ebből mi lesz ?

Dehogy akarok én itt most az adó miatt panaszkodni. Hiszen az egész szomorú, csonka ország egyebet se tesz, mint erről siránkozik. Minden becsületes hazafi tudja és átlátja, hogy akkora tőnkrejuiás után, mint a mi velünk történt, nem következhetett más, ha tovább akarjuk vonszolni keserves napjainkat. Az állam minden polgára fizetni kénytelen, akár van miből, akár nincs. Fizetni, verejtékezni, vért izzadni. Fizetni a levegőért is, adózni még a betevő falatja után is.

Bizonyos, hogy azok a honfiak, akik a mostanság divatba hozott adónemeket kitalálták, valóban elmés és leleményes férfiak. Nincs az a regényíró, aki változatosabb és fortélyosabb ötleteket tudna agyának sejtjeiből kicsiholni. Az adóknak csupán csak ismerete is igen szövevényes tudomány volt már a régi „békebeli“ világban, hát még mostanság, amikor talán még az sincs velük tökéletesen tisztában, aki kiókumlálta őket. Ám mindez csak kisebb baj: a lényeg az, hogy fizetni kell mindnyájunknak és ebben őszintén meg kell nyugodnunk. Sőt az se hajtson a kétségbeesésbe, hogy a verejtékes adózáson kívül annyi terhes munkával is sújtanak az adótörvények és rendeletek, hogy szinte belekábul az ember feje Igaz, hogy jobb lenne, ha a hazafias közérdekből kényszerűvé váló keserves adózást köny- nyebb kezeléssel, kevésbbé szövevényes, egyszerűbb rendszerrel elviselhetőbbé tennék s legalább a velejáró roppant munkával nem sújtanának, de hát még mindig vigasztalódhatunk azzal, hogy minden csuda csak három napig tart. Az idő bizonyára orvosolni fog egyes sérelmeket és a gyakorlati élet majd csak kitapossa a járható útjait annak az adóadminisztrációrengetegnek, amelynek bozótos vadonjába belekergették a ránk zudult csapások az egész nemzetet.

Nem jó hazafi, aki ebben a kényszerű helyzetben zúgolódik vagy éppen izgatja az amúgy is elkeseredett lelkeket. A rendkívüli idők megpróbálják az embert, s amikor hazánk ilyen csapások súlya alatt nyög, akkor az igaz ember viselje el sorsát békességgel és feszítse meg erejét mindenki abban a tudatban, hogy a jobb jövő reményében vezekel. Bírálatnak, panasznak csak ott lehet helye, ahol a nagy célok veszedelme nélkül, ugyanazt az eredményt bizonyos könnyebbségekkel is el lehetne érni, ahol felesleges munka vagy a szabályok igazságtalan,

téves alkalmazása méltánytalanul sújt valakit. Az ilyen esetekben pedig bizonyára megértésre találnak a panaszok az illetékes helyeken és nem marad el az orvoslásuk sem.

Mindezekből kitűnik, hogy ezek a sorok íiszta, becsületes és hazáfias céllal íródnak s valóban nem akarnak semmiféle közérdekű megadóztatás ellen tiltakozni. Azonban az adó csak addig adó, amig valami kereset, jövedelem, szolgáltatás, vagyon, vagy mit tudom én mi után annak egy bizonyos részét a közcélok javára el követeli az egyesektől. Ebből viszont önként következik, hogy több, nagyobb összegű nem lehet, mint a mekkora maga a megadóztatott érték, mert akkor már többé nem nevezhető adónak. Rákos- szentminályon pedig ime, odáig jutottunk, hogy ha valaki bérbeadja házának valamelyik lakóhelyiségét, erre az esztendőre már nagyobb összeget kell fizetnie adó fejében, mint a mekkora a bérjövedelme.

íme az ékesen beszélő példa: Valaki évi 1000 koronáért bérbeadja házának egy szobáját. Ez után az 1000korona után fizet 15°/0 állami adót: 150koronát. Fizeti községi adó fejében az állami adó 420°/0-át, tehát 630 koronát; 10°/0-át iskolaadó címén, ez 15 kor.; 11®/«*át megyei pótadóul: 17 kor ; 20°/#-át útadóban: 30 kor. Fizet 240 koronát közmunka- váltság fejében. Ha a bérbeadott lakásrészhez egy kémény tartozik, ennek kéményseprési dija fejében, melyet szintén közadók módjára hajtanak be: 300 koronát. Végül pedig ha a háztulajdonos róm. kath vallásu, fizet egyházi adóban 16®/0-ot, vagyis 22 koronát. (Nyilvánvaló, hogy ezt a százalékkulcsot is mielőbb fel fogják emelni, mert az egyházi kiadások is érthető módon egyre növekednek s manapság az alacsony százalék azokat nem fedezheti.) Méltóz- tassanak a felsorolt számokat összeadni s akkor kiderül, hogy az 1000 korona bérjövedelem után pont 1404 korona közterhet kell a bérbeadónak fizetnie. Ez pedig nem csak az első ezer korona után van igy, hanem az adó a bérjövedelemmel együtt tovább növekedik, vagyis mennél drágábban adja ki valaki a nélkülözhető helyiségeit, annál többet fizet rá a saját zsebéből erre a fényes üzleti vállalatra.

Hát ebből mi lesz ? .. . Hova jutunk és különösen hova jutunk a tavasszal, amikor nyomorgó lakosságunk jó része lesve-várja, hogy magától minden kényelmet megvonva, a boldog időkben tyúkólnak használt fészerekbe hurcolkodjék és jól fizető nyaralóknak engedje át szobáját, hogy sanyarú

Lapunk mai »zárna 8 oldal.