Rákos Vidéke, 1923 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1923-07-29 / 30. szám
Rákosszentmihály, 1923. vasárnap, Julius 29. XXIÜ. évfolyam. 30, szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EOYESÖLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 4000.— K Fél évre: . . 2000.— „ Negyedévre: 1000.— „ Egyes szám ára 80 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Iparosok napja. Augusztus 19-ét a rákosszentmihályi iparosok foglalták le maguknak. Iparosnapot rendeznek, hogy annak jövedelméből az iparosház alapját meggyarapitsák. Lesz mindenféle mulatság, cécó, tréfa, népünnepély, beszéd, dalkar, előadás, lacikonyha, árusitó sátor, szóval minden, mi szemnek, szájnak ingere. Sőt —bizonyára ezen kellett volna kezdeni, — a nagyaranjfa ünnepély tábori misével kezdődik a Ferenc József téren. Az iparosnap céljára tömegesen érkeznek az adományok az ünnepély rendezőségéhez úgy, hogy igen gazdag és értékes tombolát is tarthatnak az iparosnapon, hogy ennek bevételével is tetemesen gyarapítsák a napnak előrelátható busás jövedelmét. Mert, hogy lesz közönség és lesz jövedelem, ahhoz kétség nem férhet. Meg is érdemlik törekvő iparosaink bőségesen és méltó reá a jó cél, amelyek érdekében buzgólkodnak. Iparosainknak ugyanis mindkét nagy és komoly szervezete idegen helyen zsellérkedik és a mai viszonyok között semmiképen sem tehet szert megfelelő otthonra, holott pedig erre jogos igénye lehet a hatósági feladatokkal is bajoskodó ipartestületnek csakúgy, mint a szakmabeliek érdekeinek előmozdítására alakult és nemkülönben virágzó körnek is. Nem lehet kétség benne, hogy a mi jó közönségünk fel is karolja az iparosok törekvését és az aug. 19-iki iparosnap valóra váltja a belé vetett reményeket és meghozza a maga gazdag jövedelmét, bármekkora mértékben legyen is elhalmozva lakosságunk közterhekkel és közcélú feladatok támogatásának terhével. Nagy jót is tesz vele, mert nemcsak elősegiti a tiszteletre méltó cél elérését, hanem megmenti iparosainknak eddigi buzgólkodásuk gyümölcsét, amely a mai körülmények között napról-napra vészit értékéből és kamatozás helyett hovatovább önmagát falja fel. Meg kell ezt tudni mindenkinek, hogy iparosaink elég csinos összeget kalapáltak össze az iparosház alapjára, de természetesen a drágulás következtében ez az összeg egyre kisebbé válik, összezsugorodik értékében úgy, hogy mire arra kerülne a dolog, hogy a gyűjtött összegnek hasznát látnák, egyszerre az derülne ki, hogy a rendelkezésre álló összeggel mit sem lehet immár elérni. Az iparosnap tehát voltaképen mentő akció, s a fö célja az, hogy jövedelméből a meglevő alapot akkorára egészíthessék ki, hogy abból legalább az iparosház céljára szükséges telket megvehessék. Ezt tartják ugyanis a legcélszerűbb befektetésnek, mert hiszen a telek csak növekedik értékében, s nem apad, mint a bankónk értéke. Másrészt azonban arra is gondolnak az iparosság vezetői, hogy ha meg lesz a telek, majd csak akad jólelkü iparos, aki a munkájával, a nélkülözhető anyagáLapunk mai i val, tehetsége szerint hozzájárul az iparosház felépítésé- i hez s igy mégis csak hamarabb célhoz jutnak, mint a 1 várakozás és halogatás politikájával. El kell ismerni, hogy ez a számítás helyes és ez az okoskodás következetes és azt kell kivánnunk őszinte lélekkel, hogy az augusztus 19-ikébe vetett remény teljes egészében valósuljon is meg. Közönségünknek szerete- tébe kell fogadnia az iparosok törekvését s még az is rójja le jó szívvel önkéntes adóját, aki talán úgy szerette volna, ha előbb az egyik nagy dolognak a végére jártunk volna s azután fognánk a másikba. A plebánia-ház a soron levő közcél, amelyért áldoznunk kell s igy kívánatos lenne, ha az erőket nem forgácsolnánk széjjel, hanem közös egyakarattal törtetnénk a jó célok felé. Ezzel a tiszteletreméltó véleménnyel szemben iparosaink a tőkemegmentés feladatára hivatkoznak s ezért kérik a sürgős támogatást. ; Adjuk hát meg nekik. Ha Rákosszentmihály iparossága tapasztalni fogja a közönség jóindulatát a saját nagy ügyében, úgy bizonyára kettőzött ambícióval fogja azt viszonozni a tető alá kerülő plebániaház építésének hathatós támogatásában is és akkor egy csapásra két nagy célt szolgálhatunk eredményesen. Augusztus 19-ike az iparosoké. Legyünk ott szívvel, lélekkel — és nélkülözhető filléreink feleslegével egyaránt 1 WWVWVW»WVVVWVWVW>%^VWW I Asszonyok bűne. ? A bizalmatlanság, az őszinteség hiánya a legboldogabb : családi életet is romba döntheti; a hiúság, nagyravágyas a legszorgalmasabb munka eredményét megsemmisítheti. Bol- ! dogtalanság kél itt is, olt is a nyomukban s az asszonyok ; bűne ártatlan szivek boldogságát semmieiti meg. Ez a tanul- ; sága a Rőnaszéky Gusztáv fővárosi életképnek nevezett pályadíjnyertes színdarabjának, amelyet szerencsés kézzel szedett elő a Rákosszentmihályi Nagykaszinó a könyvtár porából, bizonyságát adván, hogy máiglan is élvezetes és felettébb ' hatásos ez az épkézláb darab, amelyben érdekes és megin- ditó drámai jelenetek pompás, vidám részletekkel várakoznak olyan történet keretében, mely elejétől végéig leköti a nőzök ; figyelmét s minden mozzanatában őszinte megértésre talál, j Ha még hozzátesszük, hogy csupa hús és vér, eleven alak I szerepel a darabban — 8 nem hiába jeles színész irta — ! minden szerepe hálás és hatásos, — azonfelül egy sereg régi ( kedves dal és nóta tarkítja a szöveget, úgy megmagyaráztuk a t fkát a darab máig sem csökkend sikerének, mely minálunk 1 is felejthetetlenné tette a kaszinó szombati estélyét. Talán soha még nem talált ilyen hálás közönségre f műkedvelőink munkája, mint ezen az estén, amikor jóformán í minden jelenet után felzugott a taps s a kedves, hálás, szere- | tettel méltányló közönség önfeledten mulatott, kacagott a l vidám jeleneteken és megindultan könnyezett a darab drámai mozzanatai során. Ez az őszinte hatás felbecsülhetetlen, édes iránta 8 aldal.
