Rákos Vidéke, 1923 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1923-01-05 / 1. szám
XXIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1923. vasárnap, január 5 1. szám RÁKOS TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. / ™ SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLY! ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÄZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 600.— ]T. Fél évre: . .300.— „ Negyed évre: 150.— „ Egyes szám ára 15 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Az általános kereseti adó rövid ismertetése. Irta: Rónay Tivadar. Községünk adófizető polgárainak vélek szolgálatot tenni, amidőn az 1923. évi jan. hó 1-én életbe lépő 1922. évi XXIII. te. végrehajtása tárgyában kiadott 180.000 számú pénzügyminiszteri utasításban foglaltaknak rövid ismertetését adom, szem előtt tartván, hogy ezen adólabirintusból csak azon részleteket közöljem, amelyek községünk lakosságát közvetlen érintik, — kihagyván mindazon részleteket, — amelyek (miután községünkben ilyenek nincsenek) a nagyiparost, nagykereskedőt, gyárost stb. érdeklik, — valamint azokat is, — amelyek az utasítás végrehajtásának ama részére vonatkoznak, amely szorosan véve csak a kivetést végző közegeknek szól. A kivetés kulcsa. Ki köteles vallomást adni? Az ált. kereseti adó kivetése háromféle képen történik. Ugyanis: egy része százalékos, második becslés alapján általányösszegben vettetik ki, mig a harmadik progresszív. Az első kettő vallomásadásra kötelezett, mig a progressiv adóval megrovandók helyett a munkaadók adnak be időközönként „illetmény-jegyzéket“. Önként következik ebből, hogy az első kettőt fizetők, önálló foglalkozást űzők, (orvos, ügyvéd, kereskedő, iparos stb.), mig utóbbiak függő állásban levők. (Hivatalnokok, iparos- és kereskedősegédek, gyári munkások stb.) Ezen utóbbiak adójáért a munkaadó nemcsak felelős, de köteles helyettük az adót lefizetni, jogában áll azonban azt fizetésükből (bérükből) levonni. A vallomásadás ideje. A vallomási iv február hó folyamán adandó be- Nyomtatványt a község adóügyosztályában lehet febr. hó elsejétől kezdődőleg — a nyomtatvány kiállítási költségének megtérítése ellenében — kapni és ugyanott is nyújtandó az ismét be. Az adó alapja. Az általános kereseti adó alapja a százalék szeiint (tehát vallomást adni köteles) adózóknál mindig az előző naptári évben elért kereseti nyeremény, avagy jövedelem, — mig a progressiv adót fizetőké időszakonként, — vagyis a fizetés emelkedése, avagy csökkenése szerint — változó, mig az általányösszeg- i ben kivetetteké egész évre szól. A kereseti adó tárgya és alanyai. Miután az általános kereseti adó tárgya mindazon kereset és illetve jövedelem, mely akár belföldi, akár külföldi egyén által rendszeresen, avagy alkalmilag folytatott bármi néven nevezendő személyes tevékenységből eredő jövedelemből ered, igy Orrként érthető, hogy azon néhány esetet kivéve, amely ezen adó alól mentesít és mely kereseti források jelzett utasításban taxatíve fel vannak sorolva és egy későbbi pont alatt közöltetní fognak, — minden önálló keresetű egyén köteles vallomásadásra. Már eleve megjegyzem, hogy lehetetlenség felsorolni mindazon jövedelmeket, melyek kereseti adó alá tartoznak és igy alább felsorolt kereseti foglal- i kozások csakis mintegy Útmutatóul szolgálnak, tételes felsorolásnak azonban nem vehetők. * Adóköteles a kereset akár fő-, akár mellékfoglalkozásként űzetik, akár rendszeresen, akár alkalmilag, valamint közömbös az is, hogy a kereset készpénzben, avagy természetbeni illetményekben folyik be. — Ezek szerint tehát: Általános kereseti adót fizetni kötelesek és mentesek. Mindenki mindazon keresete után, mely a magyar állam területén folytatott kereseti tevékenységéből, avagy foglalkozásából származik, tekintet nélkül arra, hogy a keresetüző magyar állampolgár-e vagy idegen és hogy a kereset belföldről-e, vagy külföldről származik-e. Fizetni köteles tehát minden iparüző (iparos) és kereskedő, a földbirtokos akkor, ha saját termésű terményeit iparszerüleg (pl. bódéban) árusítja, avagy ha saját terméke mellett még más terményeit is árusítja, avagy azt feldolgozva hozza piacra, tekintet nélkül arra/ hogy az iparos, illetve kereskedő bir-e iparigazolvánnyal, avagy iparengedéllyel Kereseti adót fizetni köteles a gyógyszerész, pénzüzér, zsibárus, piaci árus, az italmérő, dohány- ’ tőzsdés, az ügynök, ügyvéd és orvos. Magánórákat adó tanító, tanár és lelkész. A nyelv és zenetanitók, a napi- vagy órabér mellett a házhoz járó varrónők stb. akkor is, ha az összes felsorolt üzlet, avagy keresetek nem állandók, hanem ideiglenesek, esetleg csak rövid ideig tarlók. Ebből kifolyólag adókötdes az alkalmi vállalkozás is. Kereseti adót fizetni koteLaponk mai száma H oldal
