Rákos Vidéke, 1922 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1922-02-12 / 7. szám
6. oldal. RÁKOS .VIDÉKE 7. szám A sashalmi tűzoltó bál. Mint utólag értesülünk, a sashalmi tüzoltóíestülei muitkori bálja olyan kiiünő eredménynyel járt, hogy a tiszta bevétel, a kiadások levonása mán is meghaladja a 20,í.Ü0 koronát, ameiy öss eg a testűdet felszerelésének c^éljara szolgál. A vidám hangulatú mu'atság mindkét helyen reggel nyoicz óráig tartott és még akkor is fáradha at anu! jártak a ropogóst. A nagyszámú vendégsereg zeneszó mellett a legjobb hangulatban mulatozott. Sport. Az RTK a MAC-al való Latíányi-dij mérkőzésétől visszalépett s helyette a heh beli pályán tréning jellegű mérkőzést rendez a következő játékosok részvételével: Bol a, Rottler Kosmos, Béky Fülöp Ménich, Tóbiás Horváih Nagy S.- Szabó-Me:ster Kuna —Probst Lasser Marton — Pribék, Károly- Csordás Payer, Nagy L. Szentirmay, Fischer. Tartálokok: Herceg, Go dmann, bze dler, Bóka, Bóta Wegenast, Ma jer, Netmerger. A jö.eddinező selyesntenyésztés főkelléfce. A selyem- tenyésztők külföldön évtizedek óra az t peifaienibot nem levelenként szedik a hernyóknak, hanem azt az egy vagy kétéves gallyal együtt vágják le. Ezen eljárásnak óriási előnye az, hogy a ievelszedés — tehát a selyemtermelő főmunkája — egy tbedrész annyi, mint a nálunk eddig bevezetett lombszedc.— nél. Előnye ezen eljárásnak még az is, hogy a levél a hernyók e e ésére üdén marad és sem nem hervad, sem nem fülled össze, mivel a levágott galyacska táplálja a leveleket. — Természeté en az ilyen rendszerű Dmetszésné! magának a selyemtenyésztőnek keli az eperfával, mint saját tu aj- dona feieü rende kezni, hogy azt megfele ően nevelhesse és met zhe se. Nálunk eddig jórészben a mlajdo területtel nem biró szegényebb n. p f gialkozott csak selyembe; mdéssel. A selyemtenye; ztőknek ez a nagy része tehat továbbra is az utczákon köztereken é3 a közutak mentén levő eperfákra lesz utalva, mely fakat azonban nyesniök nem szabad, és így tovább is nagy dolgot fog okovni nekik a kvéiszedés. Ám a gazdaember a számítani jól tudó f ancz a és olasz gazda példájára, a sajat területére ültethet eperfásat és az iít ismerte ett levél zedési módd d többi gazdasági munkája mellett szinte já’szva, igen szép pénzt kér. shet a selyemtermeléss 1. Ma íépien-nyonu n azt haljuk hangoztatni, hogy több erme- léssel tehet csak országunkat a gazdasági pusztulástól megmenteni. Minden értelmes magyar embernek tehát tisztában keli lenni azzal, hogy többiermeíés alatt nemcsak azt érjük, hogy valaki a földjén több kenyérmagvat vagy takarmányt termeljen, hanem azt is, hogy a gazdasági termelés mellék ág zataít is felkaro!va, minél több olya» nyersiennényt állítson elő, amely hazai iparunkat táplálja. A gazdasági terme ésn°k egyik ilyen mel eká azata a selyem tény észt és, mely különösen az uj levelszedésl rendszer mellett olyan jövedelmet biztosit, mint kevés más gazdasági foglalkozás. Mint már tennebb emlhettük, ezen le.éls.edési rendszer abból áll, hogy az eperfák nyári metszésével a le e ek gallyastól vágatnak ie, úgy hogy a ta juhus hónap végéig a ha;tá- | sai ól teljesen megfosztva áil, árnyékot nem vet és alatta mindenfele kerti és gazdasági vélemény teljes haszonnal termeszthető. A háb ru alatti katonáskodása alatt sok magyar hazánkfia láthatta, hogy Olaszországban a nagybirtokosok ts óriási epetfatelepitéseket létesítenek es vagy maguk foglalkoznak selyemtenyesz ésgei vsgy pedig bérbeadók a fákat a selyemtenyésztők részére, mert ezzel földjüket sokkai gazcli- ságosaboan kihasználhatják. A m. kir. országos selyemtenyé -z- té i felügyelőség szintén dyen rendszerűre akarja hazánkban átszervezni a selyemtenyésztést és ha a magyar gazdak megértve a mai su yos időknek parancsszavát, éppúgy hozzálát- \ n«k ezen termelési ág üzéséhez, mint azt a külföldön teszik, j csakhamar meggyőződnek arról, hogy a sőlyemgubótermeles > az ő egyik legdusasabban megfizeted foglalkozásuk Dsz. , A hazai selyemtenyésztés ezen ellsztrvezé?énel a felügyelőség • tetemes á'dozaíokiól sem riad vissza. Ezért bárkinek, aki j udvarában, keltjében vagy földjén eelyemte* yésztesi célból I legalább 10 d»rab eperfát akar ültetni, annak még a mai I nehéz viszonyok i.özott is a fákat szálliíási díjmentesen dara- • b- nkifiti 5 korona árban küldi meg és amennyiben a fák ; megeredé érői egy év múlva meggyőződést szerez, úgy még í ezen vételűrt is visszafizeti, de rer.ize csak minden »négered t ‘ fa után. Ültetést utasítást a fákhoz mellékelünk, a metszést pedig annak idején a kerületi selyem tenyésztési felügyelő fogja bemutatni. Az epeifaülteiés iránt orrzágszerfe már is gén nagy az érdeklődés. Miután eperfakészlei n ég egyelőre jVan, jói teszi m ntíenki, ha eperfaig«*nylését a tavaszi szállásra mihamarább bejelenti a in. k-r. országos selyeratcryész- Jési felügyelőségnek Szefárdra (Tolna.megye). HIVATALOS RÉSZ. A budapestvidéki m. kir. péuzügyigazgafóságtól. 11.024 vi. 922. Hirdetmény. a fényüzési forgalmi adóról szóló 1920. XVI. t.-cz. végrehajtása iránt kiadott 19 0, évi 90.000. számú utasítás némely rendelkezésének módosítása é-s kiegészítése tárgyában. A nagvmelf. m. kir. pénzügyminisztérium 1922. január '8-án 1900 Vili. szan-u rendeletével a végrehajtási utasítást 1-50 § ban módosította; mely r ndelet az 1922. jan. 2 -án megjelent 16. számú „Budapt-sü Közlönyében le í közzé téve. Midőn erre az érdekelteknek figyelmét ezúton is felhívom, külön is figyelmeztetem e rendelet 46 §-ára, mely szerint a/ok a keresetüzök (kereskedők, gyóg.sz részek, iialmérők, elárusítok, fényüzési vállalatnál nem minőstett vendéglők, kávémérések síb. vállalkozói) akik fényüzési adóköteles kárpitok, iaiszerészeti készülékek, fényképészeti készülék, üvegtárgyak, p -rcc-llán, fayence, majolika vagy terrakotta anyagból készült tárgyak, játékkártyák, mindennemű ezukorkák, cső- kóládé, czukrozo t gyümöle ök, burgonya ezukor, külföldi szeszes italok, likőrök, valódi jamaikai rum és az> k előállítására való kompoziemk és essenciak, külföldi sajtok, és belföld; csemegesajtok, déli gyümölcsök és gyarmatáruk, külföldi marinál) és elkészített halak, tengeri rak, kaviár, külföldi c-igák, külföldi tészt k, titkos szerek és óvszerek elaru ita- sával fogla koznak, kötelesek ezekből a íénvüzési tárgyakból 1922 január 3l-én a/, üzleti za? ás időpontjában meglévő kész - leiüket leltározás utján pontosan megá h-pitani. A leltárról észifett jegy.éket 2 példányban kiállt ani es 922 február í5-ig az iheiékes ailampénztárr ál beadni, a jegyzékben bevezetett érékek után 13°/e-os kulcscsal ki számi ott fényüzési forgalmi adót szintén 1922 február 15-ig az ihttékes állampénztárnál a szoká os nn dón befizetni. Budapest, 1922 január 23-én. Get lért min. tanácsos pénzfigyigazgaté. A nagy hábora magyar hősei. A háborúnak vége. De a történetíró számára mos kezdődik az igazi háborús munka. Össze kell gyűjtenie az adatokat, melyek e ti áni küzdelem meneté! jelzik s föl keil jegyeznie maradandó módon azoknak a neve t, kik vérük c otgaiásaval, sok é-i szenvedésükkel tettek elevtn tanúságot magyarságuk mellett Mert lelkűnkben még nincs vége ennek a hőst tu áriak. Mi magyarok, kik ma élünk, sanyarú napjiinkban is állandóan emlékezni akarunk azokra, kiknek a nemzet adós, szivünkbe akarjuk zárni azoknak nevét, kik a legváiságosabb években hti fiai vo lak az országnak, emléket akarunk emelni a féríi- tetteknek, melyeket a múló idővel a legendák közt emlegetnek majd. Budapestről vendégek érkéz ek községünkbe. A hon- vét e mi- és a belügyminisztérium, valamint a hadtörténelmi muzeum támogatásával arra vállalkoznak, hogy egy díszes és pompás műben kiadják a bee ürettel had^t viselt magyar katonák arcképeit s hiteles adatok alapján, a h^dtörténemi mu?eu n pec»étjévei tanúsítják, hogy a mai nemzedék mire volt képes önmegt3gadá>ban, türé>ben, hősies ö feláldozásban. Ennek a seregszemlének célja az, hogy minden katona, ki résztveít a világháborúban, minden család, ki elvesztette fiát, emlékei kap;cn s a ma élők, kik végignéznek megfogyatkozott, de nem ingadozó sorainkon, érezzék a szomorúság éveiben a magyarság élő és egész voltát, a múltban a jövendőt is. Mind; n katonához szolunk, minden családhoz, melynek kafonarukora van. „A nagy háború magyar hősei* czimü munkából senki se maradjon ki. magyar kötele>sége leg» en mindenkinek támogatni. A bizottság a hősök arczképét elhelyezi a községházán, aztán könyvet ad ki, melyben ki-ki megtalálja hadi gzerep'ésére vonatkozó adatait s egy rendkívüli becses és érdeke» szövegrészt, mely elé Horthy Miklós kormányzó és József főherczeg ir előszót A nagyarányú országos mozgalom élén Tamássy Árpád táborszerr agy, Przemysl vár hősi védője áll. Katónak, magyarok, sorakozzatok ezen a seregszemlén, senkise hagyja el sorainkat: segyen tanúságot mindenki, hogy nagyok voltunk és nagyok les2ük. Az elöljáróság. t
