Rákos Vidéke, 1922 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1922-01-29 / 5. szám

ÁXti évfolyam. NaKosazentmthaiy. 1922. vásár nap. január 29. 5. szárit RÁKOS VIDÉKE TÍRS40UNI, KÖ£lGl£(i4T4«l ÉS KÖZGüZDASAfll HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS rAkosszentmihAlyi és rAkosvidéki eoyesölet és testület hivatalos lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALAZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 160.— K, Fél évre: . . 80.— „ Negyedévre: 40.— Egye« szám ára 4 korona. fürdetéseket felvesz a kladóhfvntat. Farsang. Karneval herceg belejtett, pajkosan, vidáman, csörgősapkával a fején. Farsangolunk . . . Bál, bál és újra bál mindenfelé. Nagy, ragyogó termekben, kábító illatú, csillogó folyamként ömlenek a bálózók. Hölgyek és urak gyönyörű estélyi ruhákban ; a zene­kar édes, forró, vidám zenébe kezd és álj a bál. Nő és férfi, zene és tánc, fény és illat, mosoly, kacaj és mámor ... Szép a farsang, beh gyönyörű az életi . . . A szomorú évek hosszú hallgatása után újra kezdenek feléledni a régi, kedves emlékű farsangi bálok s a fiatal nemzedék, mely hosszú időn át nem élvezhette a farsang örömeit, most — bár kissé el­késve is — kiveheii részét az ifjú- és lánysziveknek oly kedves báli örömökből. . Sokan ugyan elítélik a fiatalság mulatozó ked­vét. Azt hallani untalan, hogy komolyabb időket élünk, semhogy kedvünk volna táncolni, mulatni, hisz’ kenyérre való is alig vanl... Mind igaz, de ne nézzük mindig az élet rossz oldalát. Próbáljunk kissé mosolyogni is. Olykor-olykor, néha jó elfeledni az élet súlyos gondjait. A fiatalság már táncolni vágyik. Hadd táncoljon, most itt van az ideje, farsang van, úgyis oly kevés örömet nyújtott a sors nekik. Ma ugyan nehezek a bálra való felkészülésnek gondjai, s lehetetlen terheket rónak a fiatalságra is, de különösen a lányos házakra. Szép ruha, uj cipő ... lehetetlen 1 De mért vannak okos lányok és praktikus mamák? Ha nem haragszanak, tanácsosai is szol­gálhatok, bár azt hiszem, már elkéstem. Tessék elő­keresni a szekrényekből a régi ruhákat és azokból elkészíteni egy egyszerű, csinos és Ízléses ruhácskát! Azt fogják mondani, hogy nem lesz divatos, mert most a fekete, meg a fehér selyemruha a divat, derékig kivágott és térden felül . . . Nem olyan fon­tos ez, nem kell olyan vakon engedelmeskedni a máról-holnapra változó divatnak. Az idei bálok még akkor is nagyon kedvesek és jól sikerültek lehetnek, ha nem is a legutolsó divat szerinti ruhákban jelen­nek meg bájos hölgyeink. A mai fiatalságnak, azt hiszem, joga van — annyi nélkülözés után — egy kis farsangi vidám­ságra, ez a mulatság lehet jókedvű, de csak akkor lesz szép és jól sikerült, ha minél egyszerűbb. Mert i nem való máskép egy beteg, nagyon beteg ország > farsangjához És milyen hamar elmúlik, elhallgat a zene, | megszűnik a jó kedv s újra ránk nehezednek az élet í súlyos gondjai. . . . Csörgősipkával a fején, boros üveggel a ! kezében, rózsák és mimózák bőditó illatától elszé­dülve, mámorosán, néhány heti sorvadás után vég- elgyengülésben meghal Karneval herceg és vele együtt elköltözik húshagyó kedd éjszakáján — a vig- ság a szomorú sötétség birodalmába. . . . Farsang van . . . Mulasson, kaczagjon az ifjú­ság Csak egyet tartson szem előtt; azt, hogy: magyar. Mutassa meg jó kedvében is, hogy meg­tartja magyarságát. Ne hódoljon idegen divatnak, ne legyen a nyugati „erkölcs“ követője. Az a nagy hiba, hogy mindent, ami a nyugati kultur államokból ide­jön, felkapunk, mert „divatos és előkelő“. Kedves ifjúsági Próbáljatok a jókedvben, a mulatásban is magyarok lenni. Meglátjátok, senkinek sem lesz kifogása, ha mulattok, sőt mindenki örömmel fogja nézni vidámságtokat. Csak azt ne felejtsétek el, hogy magyarok vagytok és nagy munka vár rátok. Rajta fiatalság, farsang van, mulassatok s aztán ha el­múlik, felüdülve, megújult erővel, fel a munkára! A sok nyakatekert szerecsen-táncz őrület helyett magyar tánczokat akarunk látni 1 A shimmyket és egyéb kifacsart divatbolondságot hagyjátok a buda­pesti mulatókban tobzódó lánczosoknak, valuta­üzéreknek és sikkasztóknak. A magyar fiatalság legyen mindenben, még a mulatozásában is magyar, sőt soviniszta a végletekig. Halálra Ítélt nemzet csak i végső erőfeszitéssel állhat talpra. Amikor a magyar­ságot idegen eszmék fertőztették meg, haladás, modern- j kedés és nyugatoskodás álköntösében a nemzetközi­ség mérgét csempészték belé, — pusztulásba, rom­lásba jutott; csak a szélsőséges hazafiság, a szep­lőtlen nemzeti szellem védheti meg és támaszthatja fel újra. A magyar ifjúság legyen ennek a zászlóvivője és mulassa meg, hogy méltó akar lenni a magyar névre. Ilyen legyen a farsangunk és akkor még a mulatozása is csak élesztője lesz a lelkek lappangó tüzének. (d- Sy) Lapunk mai száma 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents