Rákos Vidéke, 1922 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1922-08-27 / 35. szám
XXII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1922. vasárnap, augusztus 27 35. szám RÁKOS VIDÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZAMOS rAkosszentmihályi és rAkosvidéki egyesület és testület hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 480.— K Fél évre: . . 240.— „ Negyed évre: 120.— „ Egyes szám ára 10 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Rákosszentmihály! ipartestület. Az a mozgalom, mely néhány hónappal ezelőtt megindult a rákosszentmihályi önálló ipartestület megalakítása tárgyában, igen jelentős lépéssel haladt előre az utóbbi hetekben. Az illetékes hatóságok ugyanis elvben hozzájárultak ahhoz, hogy a jelenleg még közös Rákosszentmihály czinkotai ipartestület ketté váljék s igy a rákosszentmihályi iparosok önállóan intézhessék saját ügyeiket, a czinkotai kartársakkal néhány évvel azelőtt létrejött házasság végleg felbomoljon. Évek hosszú munkája kellett ahhoz, hogy Rá- kosszentmihályon az ipartestüietet meg lehessen alakítani. Eleinte ipartársulatba tömörültek iparosaink, tehát olyan egyesületbe, amely, — az ipartestülettel ellentétben — nem kányszertársulás, nem teljes képviselete a helybeli iparosmestereknek, átruházott iparhatósági hatáskörrel nem rendelkezik és működésében igy megfelelő eredményeket fel sem mutathat. Ismételten történtek kísérletek arra, hogy az ipartársulatból ipartestületté alakulhassanak át, de eredményt elérni nem lehetett, mert községünk kezdetben lassan fejlődvén, kellő számú iparos itt nem telepedett le, Czinkota iparossága pedig a megindított mozgalom iránt kellő érdeklődést nem mutatott. Végre azután, midőn néhány lelkes vezér buzgalmából megalakulhatott a két község közös ipartestülete, virágzásnak is indult a derék intézmény csakhamar és ezt a fejlődést csak a háború vége, a forradalmas idők mérgezett légköre ronthatta meg. Ez a rontás azonban igen alapos méreteket öltött. A testület kebelében visszavonás, veszekedés, gyűlölködés vert tanyát s békés munka helyett egymás megrontására törekedő csoportok keletkeztek. Ekkor merült fel az eszme, hogy a békédért elemek szétválasztásával az érdekeiben nem azonos, tagjainak gondolkozásában egymással nem egyező két község iparossága ketté váljék és külön ipanestület kebelében keresse boldogulását és érdekeinek védelmét. A rákosszentmihályiak terelték törvényes útjára a mozgalmat s kérelmükkel azóta foglalkozott a járás hatósága: a szolgabirói hivatal éska vármegye s az utóbbi kívánságára véleményt mondott a budapesti kereskedelmi és iparkamara. Ez a vélemény a legnagyobb mértékben* méltányolja a rákosszentmihályi iparosság álláspontját, amennyiben megálla- pitja, hogy az ipartestület kettéválasztása feltétlenül I helyénvaló. Czinkotán is elérte az iparosok száma a 1 törvényben előirt minimumot s igy ott sincs akadálya í a külön testület megalakításának, Rákosszentmihalyon pedig csak az szükséges, hogy az alapszabályokat a különválás tényének megfelelőképen módosítsák, j Még csak azt a czélszerü észrevételt teszi a kamara, hogy a tagsági dijakat a mai viszonyoknak megfelelő módon állapítsák meg, hogy az ipartestület megfelelő adminisztrációt rendezhessen be és ezzel tagjainak érdekeit kellő módon képviselhesse. Az alispán szintén magáévá tette a kamara j álláspontját és ehhez képest felhívta az érdekelt iparosságot, hogy azt tegye újabb megfontolás tárgyává, aminek megtörténte után készségesen javasolni fogja a vármegye közönségének, hogy a különváláshoz j és alapszabályok jóváhagyásához hozzájáruljon és ilyen értelmű javaslatot tegyen a kereskedelmi kor- í mánynak. A rákosszentmihályi iparosság ennek alapján j gyűlést tartott a napokban az iparoskör helyiségében j s ott a kívántaknak eleget tett és az önálló rákos- \ szentmihályi ipartestület sürgősmegalakítását újból is { kérelmezte. Ebből a száraz tényállásból nyilvánvaló, hogy j most már csupán csak alakiságok vannak még hátra ! és az önálló ipartestület, ha a dolgot az érdekeltek kellőképen szorgalmazzák, most már rövidesen meg- | alakulhat. Érdekes és feljegyzésre méltó, hogy a czinkotai iparosok a végleges szakítás előtt, lépéseket tettek j abban az irányban, hogy a mostani állapotot, ha j lehet továbbra is fentartsák. Békülésre tettek aján- S latot és a békételen házasságot helyre akarnák álli- 1 tani, de olyan feltételeket szabtak, amelyek azt tel- j jesen lehetetlenné teszik. így például az ipartestüiet székhelyét szeretnék Rákosszentmihályról áthelyez- j tetni a két község középpontjára, — nyilván Sas- | halomra, — az elöljáróságai üléseket felváltva akarnák | tartani a két községben és igy tovább. Vagyis Rákos- | szentmihály mondjon le mindarról, ami szerzett joga, I mert hiszen az ipartestületet nem más alakította, i mint éppen Rákosszentmihály és jogait a régi, közös alapszabályok elismerték és törvényesítették. Iparosságunknak, ha valaha, úgy mai súlyos j helyzetében, nem lehet más feladata, mint hogy ér- ! dekeinek helyes védelmezésére, békés és czéltudatos ■ munkálkodásra törekedjék. Az a házasság ma ilyet nem biztosíthat. Itt csak a barátságos szétválás és Lapunk mai száma 8 oldal*
