Rákos Vidéke, 1922 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1922-01-23 / 4. szám
XXÍ. évfolyam. Rákosszentmihály, 1921. vasárnap, január 23. 4. szám f Uhdiuii, kOcígazgirÁíi és kőzgizoas4sí hetilap. aííosszfivniialLY nagyközségi hivatalos lipja. SZÁMOS RÁKOSSZES ÍWUHÁLYI ÉS RÁKOS/1DÉKI EdYESÜLET ÉS TESTÖLEr HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: R ákossz e ntmi há 1 y, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre SO.— K. Fél évre: . . 40.— „ Negyedévre: 20.— „ Egyes szám ára 2 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Képviselőtestületi közgyűlés. Hétfőn délután ismét egész sereg fontos községi ügy került döntésre. Akkor tartotta Rákosszentmihály képviselőtestülete közgyűlését, a melyen komoly, nivós, higgadt tanácskozás folyt és valamennyi kérdésben egyhangú határozattal döntöttek. Az elnöki székben Kecskeméthy Vincze biró ült, a gyűlés előadója Krenedits Sándor főjegyző volt. Jegyzőkönyv hitelesítőkként Pálfi János és Balázsovich Zoltán szerepeltek. Gombás Károly napirendelőtti felszólalása felett, Krenedits főjegyző felvilágosítása után egyhangúlag napi- ; rendre tértek. Az anyakönyvi dijanat, a melyek a múlt j évben 2396 koronára rúgtak, szokás szerint átengedték ; az anyakönyvvezető főjegyzőnek, aki viszont, ugyancsak j szokás szerint a munkatársai között osztotta fel olyan- 1 képen, hogy 1500 koronát Kovács |ózsef aljegyzőnek, > 600 koronát Weinczierl jegyzőnek, 296 koronát pedig a I gépirónőnek juttatóit. A közgyűlés a főjegyző önzetlen ; eljárását éljenzéssel jutalmazta. A rendőrség a laktanya használatára vonatkozólag j szerződés kötését sürgeti. A község azonban nem vállal- j hat kö elezettséget, mert a Rákosi-ut 59. sz. alatti épü- ! letet csak addig tarthatja birtokában, amig a felmondást > tiltó rendelkezések érvényben vannak. így tehát csak I olyan értelemben köt szerződést, hogy laktanyáról a körülményekhez képest mindenkor gondoskodik. n Végre végérvényesen kimondotta a képviselő- testület, hogy az utczai legeltetést a község területén egyáltalában megtiltja. A közterületeken növő füvet árverésen bocsájtják ezentúl is a lakosság rendelkezésére, de a vevő sem legeltethet a közterületen, csak lekaszáltathatja a termést. A nemsokára kezdődő faültetés érdekében, de meg a közrend kedvéért is ezentúl >gen szigorúan ellenőrzik ennek a rendelkezésnek a végrehajtását. A Zirmann Jánostól vásárolt két telek megvételét jóváhagyta a vármegye törvényhatósága. Az ingatlant négyszögölenként 4u koronáért vette a község, a mivel ugyancsak jó vásárt csinált és a mostani közgyűlésen is hálás elismeréssel adózott az eladónak. Az Árpádtelepi Kaszinó Csomóssy Sándor elnök utján rendőrőrszoba felállítását kéri a telepen. A képviselőtestület a maga részéről is melegen támogatja a kérelmet, azzal a kikötéssel, hogy az érdekeltek kötelesek helyiségről, annak berendezéséről, fűtéséről és világításáról gondoskodni, a mire vállalkoztak is. Mihelyt pedig a Szent-György telepen alkalmas helyiség szabadul fel, akkor az anyaközség is kérni fogja a nekünk még járó további húsz rendőr idehelyezését. A mi őrsünk ugyanis negyven tagú és csak helyiség hiánya miatt áll ezidós7erint csupán húsz főből. Az árpádtelepi öttagú iappnk isii*? f őrs ebbe nem számit bele. A közérdekű kérdéshez Böhsl Ferencz és Hauser Gyula szóltak hozzá. A csendőrlaktanyánál ugyanaz a helyzet, mint a rendőrökénél. Itt is csak a felmondást tiltó rendelet alapján ragaszkodik a község a helyiség bérletéhez, tehát szerződést kötni nem képes. Ellenben egyébként áldozatkésznek mutatkozott a közgyűlés a csendőrség iránt. Ugyanis a belügyminiszter arra hívta fel a községet, hogy a csendőrlaktanyában nélkülözött hiányzó konyhafelszerelési tárgyakat szerezze be, meri a költségeket az állam nem képes magára vállalni, holott a régi fegyelem helyreállítása érdekében szükséges, hogy a csendőrség ismét a saját otthonában étkezzék, nem pedig, mint a forradalmak óta történik, szétszéledve, magán házaknál, vagy vendéglőkben. A tárgyak a község tulajdonában maradnak, csak használa ra kapja azokat, leltár mellett, a csendőrség. A közgyűlés megbízta a bírót, hogy a szükséges holmikat vásárolja meg, a költség fedezetéről pedig az 1921. évi költségvetésben fognak gondoskodni. Az Ingatlanbank ismeretes parczellázóügye érdekes fordulatot vett. A képviselőtestület ismételten elutasította a birtokmegosztás engedélyezése tárgyában előterjesztett kérelmet, mert közérdekből szükséges feltételek előzetes teljesítését követelte. A bank vezetősége utóbb maga átlátta, hogy a terület nem alkalmas a parczellázásra s eáért uj tervet készített. Most már csak hat részre osztja az egész tömböt és bolgár kertészet czéljára értékesíti, amihez készségesen hozzá is járult a képviselőtestület. Hauser Gyula azt kérdezte, hogy a vágóhidat nem érinti-e károsan, ha a Szilas vizét a bolgárkertek onnan elvonják ? A főjegyző erre azt a felvilágosítást adta, hogy a községi törvény tiltja a patak vizének ilyen felhasználását s igy azt nem fogják megengedni. Szabó József viszont a már házhelyekre felparczellázott területen rikötött szolgalmak teljesítését sürgeti, mire Krenedits főjegyző kijelenti, hogy a bank, kötelezettségének teljesítésére a rossz viszonyok miatt félévi halasztást kapott, de a tavasszal, a ttlekkönyvileg különben is biztosított kötelezettségek teljesítésére a legerélyesebben rászorítják. Csengery Jánosné az llona-utczai 400 négyszögöles telek kettéosztását kéri, hogy az örökösök rajta megosztozkodhassanak. A kérelmet teljesitik. A járási mezőgazdasági bizottság a tavaszi haszonállat összeírás után megállapította, hogy Rákosszent- mihályon igen sok a tenyészállat (pl. 280 kocza) és nincs a községben apaállat. A lakosság úgynevezett zugkanokat tart. A községet arra akarják kötelezni, hogy egy bikát és öt tenyészkansertést szerezzen be és számukra istállóról s takarmányról gondoskodjék. A közgyűlés Filler György állatorvos, Hauser Gyula, Pálfi János, Balázsovich Zoltán, Szabó József és Csizmadia Gyula megjegyzései után egyhangúlag kimondja, hogy a határozat ellen felebbeznek, mert egyrészt a község 3*áni?i 8 oifisí.
