Rákos Vidéke, 1922 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1922-08-06 / 32. szám
4. oldal EXKÖS ÍV? ID EK B 32. szám. testvér-sziveket egycélban, egyküzdésben összeforrasztólag, minduntalan átcsaponganak és isteni feltámasztó erővel hallatják bűvös szavukat az öreg, címeres magyar harangok. Móricz Pál. Drágulás. A legújabb drágasági hullám magyarázására aligha kell sok szót vesztegetni. Végiggyiirüdzik léiünk minden zugán s menekülni előle nem lehet. A napilapok árát számonkint tiz koronára emelték fel, a nvomda- és papírárak hallatlan mértékű drágulása miatt. A hetilapok ára mindenkor legalább a kétszerese volt a napilapokénak, ami szintén önként értetődő dolog. Amikor a napilapok egyes száma 8; majd pedig 10 fillér volt, a „Rákos Vidékeu számai 20 fillérbe kerültek. Mióta ránkszakadtak a nyomorúság évei, ez a különbség lassanként megszűnt, de nem általánosságban, hanem csupán a mi ujságvállalatunknál, ahol teljes önzetlenséggel méltányoltuk közönségünk helyzetét s inkább lemondottunk a jogos keresményről is, csak hogy lehetőleg olcsón bocsájthassuk olvasóink rendelkezésére kedvelt és helyi szempontokból nélkülözhetetlen újságját. A legújabb drágulásból sem hárítunk át többet t. közönségünkre, mint amennyire a szükség kényszerít. Csakis annyira emeljük fel a lap árát, mint a napilapok. Egves szám ára tehát 10 korona; az évi előfizetés 480 kor., félévre 240 kor., negyedévre 120 kor. A mai viszonyok között olyan minimális számok ezek, amelyeket bizonyára megértéssel méltányol mindenki és méltányolja azt az áldozatot, amelyet hűséges szolgálatában mindenkor meghoztunk s amelyet, ime, a jövőre nézve is vállalunk. Adja Isten, hogy mielőbb megszűnjék nemzetünkről az átok, mely olyan régen sújtja és gazdasági viszonyaink megenyhültével újból fillérekkel dolgozhassunk. Mi teljes önzetlenséggel viseljük a ránk nehezedő sorsot s csak arra kérjük szives olvasóinkat, viszonozzák ezt az áldozatos önzetlenséget ezentúl is az eddig élvezett szer etetőkkel, érdeklődésükkel és támogatásukkal. A „Rákos Vidéke“ kiadóhivatala. Főjegyzőnk hivatalában. Krenedits Sándor, Rákosszentmihály főjegyzője, hazaérkezett nyaralásából Szárszóról, miután a Balaton körül tett utazását Veszprémben befejezte. Főjegyzőnk e hét végén átvette hivatala vezetését helyettese, Rónay Tivadar adóügyi jegyző kezéből, aki ismét a községi adóosztály élére tért vissza. A júliusi konferenczia. Julius utolsó szombatján ismét megtöltötték templomunkat a férfi hivek, hogy meghallgassák Pichler István lelkész igen szép, valósággal ihletett beszédét Sokan voltak, bárha nem annyian, mint az előbbi konferen- cziákon. Széplelkü plébánosunk beszéde abból indult ki, hogy a régi, sokat próbált magyar emberek soha sem voltak pesszimisták. A legnagyobb válságok és megpróbáltatások idején sem vesztették el soha bizodalmukat. A legnagyobb magyar költők, Vörösmarty, Arany János, Tompa Mihály müveiben soha, semmi nyoma a pesszimizmusnak, csak később, midőn a hit ereje gyengül az emberekben, nyer tért a költészetben a pesszimizmus, mint a lejtő kezdete. A hitében erős Madách Imre jelszava: „Küzd és bizva bízzál 1“ A régi magyarok így fejezték be a leveleiket, hogy egymás ájtatos imáiba aján-. lották magukat. Nem üres frázisként, hanem ezek a komoly- szavu erős, nagv tettekre kész, szilárd férfiak, komoly meggyőződésből. A régi írások az elmúlt idők embereinek lelkűidét sugározzák felénk. S ez a régi lélek — Írásából Ítélve — őszintén vallásos, emelkedett, s bízó Isten és a maga erejében. Bizalmának alapja, hogv ő maga is imádkozott, s gyakran kérte mások imáját S az imához azért fordult bizalommal, mert iparkodott bűn nélkül élni, illetve ha bűnbe esett, őszintén kereste a megigazulás útját a szentségek vételében. Ehhez a gyakorlati keresztény élethez a hittan alapos ismerete vezette. Meggvőződésük volt őseinknek az isteni kinyilatkoztatás ama tétele, hogv Isten meghallgatja az igazak könyörgését, mig a bűnös imája legfeljebb csak magának használ, hogy egyszer ismét „Isten fiává*’, az Ur barátjává, szóval „megigazulftá legyen Krisztusban“. Iparkodott hát a megszentüiésre, mikor üdvös cselekedetek, különösen a szentségekhez való járulás által jó fává nevelte lelkét, hogy az érdem gyümölcsét érlelhesse meg azon, a maga és a mások számára. Azok a sárguló levelek onnan a régi magyar múltból [ MEGNYÍLT A RÁKOSSZEVMIIHÁLYI FORRÁSVÍZ uszoda JÓZSEF-UTCZA 61. szám. Nyitva naponta reggel 6-12-ig és d. u. 2- Fürdőruha kapható! 8-ig Aevtalnonl# ápenlf figyelmébe ajánlom tűzifa tele- rtSAiaiUaUit; aodUIY pemen újonnan berendezett épiiletaayag |fai"£U fivórtnlf figyelmébe 1 kocsiraktáramat. I\öl unjjyariUn rúd, keréktalp, küllő és más szerszám anyagok. Aprított tűzifát házhoz szállít: Weisz Béla Sándor-utcza 34, sz. Régi magyar és osztrák BÉLYEGEKET és GYŰJTEMÉNYEKET lehetőleg eredeti borítékon magas Áron vesz: Neuberger S. bélyegkereskedő, Budapest IV. Károly-körut 6 szám. RADÓés SZILASI különlegességi raktára Budapest, IV. Eskfi-ut 6. sz. (Klotild-palota.) Gyapjukabátok, harisnyák dús választékban. A „Rákos Vidéke" előfizetői 5% árengedményben részesülnek. :: Telefon 63—23. MAGYAR CONFEKTIO mÜVEK R. T. :::: Ezelőtt: |j NGÁR LIPÓT GUDAPEST, ’IV., KOSSUTH LAJOS-UTC2A 2. Női kalapdivatot utczában látni I @ÜF* Mielőtt kalapját beszerzi, kérem, nézze meg újonnan átalakított nöikalapazalö- nomnt IV., Párisi-utoza 3. szám .alatt (Elsner Oszkár üzlete mellett). L ő w y kalapgyár nőikalaponztálya, IV., PárisUutczs 3. szám. Férfikalapgyár: VI. Szondi-utcza 95. — Női kalapgyár és központ; VII., Károly-körut 9., az udvarban. FALK és GERŐ beldiszitési gép- és kézihimző műterem Elvállalunk mindennemű ruhadiszitést. színházi jelmezdiszitést, függöny, asztal- és ágyteritők dekoratív munkálatokat, azonkívül fátyol és szemfedő hímzést. TELEFON 71—35. Budapest IV., Semmelweis-u. 19.Röser-bazár.
