Rákos Vidéke, 1922 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1922-07-30 / 31. szám

6 oldal RÄKÖS (VjlDBKB 31 szám. □L. , ■ .-mjas-aacsai—ic=----->i ..■■■■ui -bl-, .., . CS ARNOK.-------.B==r—T^r-^a-a.1.,. ,'ueas .....B R „Holnap'' herczege. A csipős hideg szapora léptekre késztetett, de egy mészárszék félig nyitott ajtaja mögül ismerős hang erélyes kiabálása állított meg Kíváncsian lestem a párbeszédet, amelyikben a domináló szerepet vélt Ismerősöm vitte, hang­súlyozva azt a prózai tényt, hogy ő ilyen ronda húst nem visz haza. Végre talán sikerült megegyezniük, mert két kis gyerek­kel és egv szatyorforma táskával súlyosbítva megjelent az — akit sejtettem, régen látott kedves jó ismerősöm. Megismert — és pillanatig habozott — majd hozzámsieted és erősen megrázta kezemet. A szokásos jóegészség megállapítások után kitűnt, hogy mindegyikünk siet — én a hivatalba — ő a hússal haza. Megállapodtunk azonban, hogy majd este talál­kozunk egy kávéházban Sokáig néztem utána — amint im­bolygó lépteivel, oldalán két gyermekével eltűnt a hideg ködben. Régen nem láttam. Abban az időben váltunk el, amikor ugylátszott, hogy szép tehetsége csodás Ívben lendül a nép­szerűség fényes horizontja felé. Nagy reménységekkel néztünk fejlődése elé és amikor bűvös, langyos estéken a fiatalkor nemes lelkesedésével rajzoltunk magunk elé tündéri légvárakat, ö volt vágyaink tüzes szószólója. Nyugtalan lélek, aki minden szépért és nemesért meg * tudott vo na halni — gondolatban. Az eszmék és kezdeménye- j zések embere volt, csodálatos átalakulásokon és változásokon esett át, a legnagyobb végletek közt hánykolódott A szive és ; le ke olyan volt mint a viasz, amelyre az erősebb áramlatok : és eszmék, impressziók és csalódások rajzónjai az idők j folyamán valóságos arabeszkeket rajzoltak kusza, össze- \ visszaságban A legnagyobb küzdések, eltévelyedések és lelki j válságok idején váltak el útjaink és azóta tiz — nehéz esz- ; tendő telt el. j A köd nyirkossá varázsolta a téli estét és ő pontosan { megjelent a találkozón. Furcsa alakú, kopott lebernyeg lógott j hanyagul erős villáiról, gyűrött kalapja karimája alól tüzes I szempár villogott elő és amikor czipőjére tévedt a tekintetem, i ránczos lakkbörük hajdan szebb napokban bővelkedő időről ! mesélt. A káv ház csillogása, a jó meleg és a váratlan talál- j kozás jókedvre hangoltak. Szerettem volna kérdéseimmel megostromolni, de ismerve vadócz természetét, tanácsosabb- \ nak láttam azt, hogy egyelőre a rokonszenves hallgatásnak ; adjam át a teret. I Egy forró grog azután megoldotta a nyelvét. Figyelme- \ sen ránézve, láttam, hogy borotváit arcza és homloka ranczos, \ akár a lelke, haja pedig a gondok szürkeségével volt tele- j hintve. , í — Barátom — kezdte fáradt hangon — hosszú utat ! futottam meg és nem vagyok boldog Nem untatlak részletek- ] kel. Ez a tíz év, amit távol töltöttünk egymástól, megtanított . egy és más dologra, főleg pedig arra, hogy az Élettel szembe- j nézzek. Különösnek fogod tartani, de majd megérted, ha ezt j a kifejezést használom: Én a „Holnap“ herczege és koldusa ! vagyok. Csak egy gazdagságom van — a vágyak hadserege. í Birodalmam nagy és mig emberek lesznek-a főidőn, mindig \ fenn fog állani, alattvalóim száma pedig rengeteg. Furcsa az életünk nagyon. Az élet nagy dimenzióiban 5 nincs az a vágy és akarat, amit lényünk ne karolna fél. Kéz- j detben szépet, nagyot, értékesei akarunk alkotni — később J már a legkisebbre redukált akarásunk sem teljesedik. A bölcső í és a sir problémái izgatnak és — közben — végig olvassuk ] a napihifek öngyilkosság rovatait. Tehetségünk van s a szorgalom és akarat sem hiányzik és mégis szürke árnyékként keveredünk el az emberek töme­gében és magunkban hordjuk a világ kincseit. Valami átkos ] kéz a szivünket markolja s miközben lelkünk száz szép álmot j sző — hiába teszi — mert a láthatatlan rossz szellem mindig ] csak a holnapot diktálja megoldás gyanánt, csak a végzetes I holnapot egészen a — sírig. * j így van ez mindennél. Szkeptikus mosoly ül az ajkunkra, j ha az agyunk a kivitelre gondol. | „Ma“ nem tudunk megcsinálni summit, a „Ma“ jótékony 1 tündére örökre elhagyott bennünket, csak a „Holnap“ áll világosan előttünk. Igen, ott a megoldás, ott a „Tett“, de j mindig valami érthetetlen következetességgel csak — holnap“, j Homlokát -elföűte — csak most láttam gondozatlan* i ujjait — mintha befutná gondolatban a sirig tartó holnapok 1 sorozatát, majd hevesen elrántotta a kezét szép domború­ságai ékes homlokáról. Égy hörpintés a pohárból és foly­tatta: „Mi - én és alattvalóim — mert én a herczegük vagyok — befelé éljük az életünket és úgy szemléljük, félve, szorongva a világ nyüzsgését, mintha hegytetőn állnánk. Át­fogunk mindent egy nagy képzelt öleléssel és azt hisszük, hogy mindent megfogunk csinálni, de — nem ma — nem mindjárt, óh nem - csak holnap, ha eljön az est — elkez­dünk élni, az est és az éjszaka a barátunk a maga sejtelmes thokzatosságával és Ígéretesei. Akkor mindig meg vagyunk győződve, hogy minden sikerülni fog. *Dhl akkor tudjuk, hogy holnap megcsináljuk a szobrot és a képet, a novellát vagy a nagy hidíervet, tudjuk és érezzük, hogy csodálatos melódiákat fogunk leírni soha nem hallott összhangokkal, akkor érezzük, hogy hódítani és foglalni fogunk, dolgozni, cselekedni és tenni fogunk — holnap 1 Mint űzött vadak járunk egész nap és c ak este tudjuk, hogy talán tettre kerül a sor, nemcsak dőre, kába remény éltet és az átkos kéz amelyik szivünket markolja és lelkünkre fekszik — örökre el fog távozni — de újból csak beköszönt a teljesület’en i semmi. Váratlan körülmények akadályoznak. Nem tudom meg­mondani soha, hogy mi az, de tudom, hogy van egy rossz szellemünk, mely almossá teszi a lábunkat akkor, ha végre meg akarjuk tenni a>t az utat, melytől talán életünk boldog­sága függ és más közömbös irányba terel, mig eljön az este. Ez a körülmény az, mely merevvé teszi a karunkat, ha fes­teni, vagy faragni akarunk, ez fekszik nagy súlyával reánk, ha végre meg akarjuk teremteni az Életünk álmát. Ez a „kö­rülmény“ az, ami súlyos gesztussal tolja át szivünk szép remegését a .Holnapira. Groteszk lénye és bizarr gondolatai nagy nyugtalan­ságot loptak a szivembe és mélyen sajnáltam őt. „Ázt kérdezed, — folytatta — látom a szemedből, hogy miből élek? Tengődöm, egy kis hivatal hosszabbítja meg máról-holnapra életemet. Megházasodtam és két gyermekem van — amint reggel láthattad — és reggeltől estig küzködöm.* Sokszor fog'alkoztam már az öngyilkosság gondolatával, de mi öngyilkosok sem lehetünk ma, a revolver biztosan rozs­dás volna vagy kopogna valaki és mi készséggel nyitnánk ajtót. A körülmény itt is megzavarna. Legyintett a kezével, mintha le akarná zárni mondani­valóit, de hirtelen élénk mozdulattal hajolt felém: ,Ha nem untatlak — kezdte ragyogó arczczal — elmondom legújabb szobrom tervét. Csuda kompoziczió — egy félig lehajtó női akt, amint magzatát ölében tartja. Az egésznek menekülés- szerü mozdulata van, érzem ... biztosan tudom, hogy meg fogoi# csinálni. Egy páf vésőre volna szükségem, de meg- szerzem azt is ...“ Sokáig beszélt még, hajlásokról és ivekről, formákról és én növekvő bámulattal néztem bele egy forrongó agyvelő kráterébe. Fejem kábult volt, gyönyörű gondolatai és elképze­lései csak úgy ömlőitek: Oh! most igazán akarta, most meg­csinálta vo’na — dehát a körülmények megint itt voltak — talán az, hogy velem találkozott, azután meg este van és mindjárt éjfél — majd holnap. Minden bánatát elfelejtette — mindent átfogott, — meg­ölelt egy szép, nemes gestussal és én már tudtam, hogy a szobor csak holnap lesz készen. Mmdig csak holnap. Amikor elbúcsúztam tőle, kalapomat mély meghajlással vettem le fen­séges személye előtt. Valóban a „Holnap“ herczege volt. Folberth Gusztáv' HIVATALOS RÉSZ. 2435/1922. Hirdetmény. Felhívjuk mindazon hadirokkantakat, kik felülvizsgálaton még nem jelentek meg, folyó hó 31-én és aug. 1-én déli 11 óra között az igén.ymegállapitó bizottságnál (községháza I. em. 5.) annál is inkább jelentkezzenek, mert annak be nem tar­tása esetén igényjogosultságuk megszűnik. _____Rákosszentmihály, 1922 julius 25, Elöljáróság. Ny ugágyak borítva, kaphatók SEFFER ANTAL tornaszerek és sporteszközök gyárában Budapest IV. Kamermayer Károiy-u, 3. Telefon 15-56. Zeneakadémiai módszerrel tanit zongorát és zeneelmé­letet Weinzierl Gitta. Bővebb felvilág isitás Fürdő-u. 8. alatt. Használt, jó karban levő tdltőkályhákat veszek. Weinzierl, Fürdő-uícza 8. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents