Rákos Vidéke, 1922 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1922-06-18 / 25. szám
XXII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1922. vasárnap, junius 18. 25. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 240.— K Fél évre: . . 120.— „ Negyed évre: 60.— „ Egyes szám ára 5 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Tanítók gyűlése, Szomorú esztendők néma szünete után megint megindult végre a magyar tanitók testületi együttműködése. Száznál »öbben sereglettek össze a héten a nemzet napszámosai Rákosszentmihályon, ahol a gödöllői és aszódi járás tanítósága tartotta közgyűlését. Nemes, eszményi a czéljuk ezeknek a gyűléseknek. A tanítóságban a kartársi szellem ápolásán, a személyes érintkezéssel a baráti kapocs megszilárdításán és a ta- iaitók önképzésén munkálkodnak. Nem annyira kari érdekeik előmozdítására használják fel tanítóink ezt a derék szervezetüket — ami különben szintén nem vál- iiatnék szégyenükre —, hanem szellemi tőkéjük gyarapi- :ására s ami a legfőbb: a hazafias lelkesedés és czél- fudatös nemzeti munka szüntelen élesztősére. Éppen szért tisztesség esett Rákosszentmihályon, hogy a két [árás tanítósága itt tartotta, első fellélegzése után, első nagygyűlését, anrként dicsőségünk volt nemrég, hogy a öözségi jegyzők testületé itt gy ülésezett. Szegény Magyarországnak nagy nyomorúságában liincs már katonája; Katonája, törhetetlen, vitéz, hős semzeti hadserege a jegyző meg a tanító. Az ő munkájuk, az ő hazafiságuk, az ő lelkűk tisztasága, az ő jlszánt kötelességtudásuk és céltudatos törekvésük dönti 1 a magyar jövőt. Attól függ, valóra válnak-e álmaink, amelyekben rendíthetetlenül bízunk és hiszünk, mert ha sem bíznánk, tovább nem is akarnánk, nem is tud*' kánk élni. A magyar tanitó mindig erőssége volt a nemzet- sek, az utóbbi évtizedek alatt pedig csodálatos módon öövekedett erkölcsi és szellemi tartalomban egyaránt, de éárcsak még jobban és még gyorsabban gyarapodott volna. Bizonyos, hogy a magyar népnevelés ügyét szivén dselte minden magyar kormány s különösen a tanitó képzettségének fokozásával nagymértékben felemelte a nnitóság színvonalát. Ha a ránk szakadt nyomorúságos )Hők során mégis sok szomorú csalódást okozott a nnitóságnak egy, — hál’ Istennek kisebb része, sőt töredéke, ennek az a magyarázata, hogy a tanítóval issakugy, mint általában a magyar köztisztviselővel szem- isen anyagiakban 'mindenkor szégyenletesen mostohán iántak el s a küzködő, nyomorgó testületnek első gondja j:gtöbbször az volt, hogy a maga fojtogató helyzetének ^vitására törekedjék. így fertőzhettek meg egyeseket rnyagi könnyebbséggel kecsegtető hitvány tanok és iramlatok s ezek közül kerültek ki az elvakult, a félren űzetett, a megtántorodett áldozatok. A magyar tanítóság hatalmas tömege azonban, Bjaz dicsőségére, diadalmasan állott meg helyén a meg- j íióbáltatások napjaiban is, s midőn megindult a nemzeti [jjjáépités verejtékes munkája, lelkesen lobogó haza- y:eretettel, nemes, önfeláldozó lélekkel ragadta kezébe a . zászlót, mely majdan diadalra vezet. Könnyekig megható l példája ennek minden iskolai ünnepély, évzáró vizsgálat, az iskolával összefüggő, annak munkáját kiegészítő 1 társadalmi mozgalom. Valláserkölcsös és törhetetlenül hazafias nevelés, | a műveltség terjesztése, a nagy czél öntudatának kiirha- ; tatlan beleoltása a gyermek leikébe, felkészülés a nemzeti munkára, a fegyelem helyreállítása, a gyomok kiirt- tása: ezek a magyar tanítóság nagyszerű feladatai. Kemény, egész és elszánt embereket kell nevelniük; a régi jelszó nyomán: ép testben, ép lelket ápolniok. Ezt a munkát csak ép lelkű, tisztaszivü és erős akaratú gárda végezheti eredményesen. Öröme telhetett tanítóinkban mindenkinek, aki a szerdai gyűlésüket végighallgatta. Nincs hiba a gárdában. Tudja és teljesíti kötelességét. Erős vállak hordják a nehéz munka terhét. Rajtuk nem múlik a magyar jövő 1 A szerdai tanitógyülésről a következő tudósításunk számol be: Junius 14-én, szerdán tartotta a pestvármegyei állami tanítótestület gödöllői és aszódi járásköre közgyűlését Rákosszentmihályon. Az összejövetel jelentőségét nagy mértékben emelte az a körülmény, hogy 1914 óta a háború és forradalmak meggátolták a tanitók gyülésezését és igy csak nyolez évi szünetelés után jutott rá alkalom. Elküldötte a gyűlésre képviselőit, a környék majdnem minden községének tanítótestülete. Számszerint száznál többen gyűltek össze. A mindenfelől összesereglett tanitók a rk. templomban gyülekeztek hol féltig órakor istentisztelet volt, melyet Taraba József dr. rákosszentmihályi hitoktató végzett. A végén rövid, de tartalmas beszédet intézett a jelenlevőkhöz, kiemelve a tanitói hivatás nagyszerűségét és fontosságát, különösen a mai időkben, mikor a szülőknek a megélhetés gondjai között alig jut idejük gyermekük nevelésére és tanítására. Végül az Isten áldását kívánta a gyűlés működésére. A templomból átvonultak a községháza gyüléstermébe, ahol Zagyva József elnök megnyitotta az ülést. A nagy lelkesedéssel fogadott magvas elnöki megnyitó után a legutolsó gyűlés jegyzőkönyvét olvasták fel. Majd Nagy Miklós gödöllői áll. tanitó tartott a méhészet történetéről és hasznáról, jártasságát és lelkesedését tanúsító előadást. Utána Radomszky Mihály igazgató beszélt a turanizmusról nagy lelkesedéssel. Azt fejtegette, hogy a nyugat hálátlanságát avval kellene viszonoznunk, hogy keleten lakó fajrokonaink felé fordítanánk figyelmünket. Utána Galla Endre a K. A. N. Sz. csoportelnöke beszélt az egyesület működéséről, czéljáról és eredményeiről. Majd Csontea Győző főtitkár beszélt az egyesület szervezetéről és gyarapodásáról. Németh Géza áll. isk. igazgató a magyar jövőről s a gazdasági oktatásról * olvasott fel igen sikerüli dolgozatot. Ezek után következett a tisztujitás, melynek
