Rákos Vidéke, 1922 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1922-01-08 / 2. szám
2 oltíal. RÄKOS »VIDÉKE 2. szá m visf7a nem adjuk a talajba, amelyeket a növények már egyszer kiszedtek belőle. A trágyák a következők: Úgy a mező-, mint a kertgazdák mindenféle trágyával tettek már kísérleteket, de egyik sem vált be úgy, mint ahogy a tapasztalat mutatja — csakis az istállótrágyák. Az istállótrágyák között is van többféle trágyanemünk: van lótrágya, szarvasmarhatrágya, van sertéstrágya, van szárnyas állat trágyánk. Most ezek közül kell megválogatnunk, hogy tulajdonképen melyik a legjobb trágya. ' A mi száraz éghajlatunk alatt és száraz talajunkban legjobbnak és legtökéletesebbnek bizonyult a szarvas- marhatrág>a. Különösen jók azok a szarvasmarhatrágyák, amely állatok folyton az istállóban állanak, tejkereskedésre vannak beállítva, vagyis tejellátásra, amennyiben ezeket az állatokat a legjobb takarmánynyal látják el és igy a jó takarmányozás következtében mindazok az ásványrészek, amelyeket a növényzet a talajból kiszedett, ugyancsak a jó takarmányból létesült trágyával visszaszolgáltathatok a talajnak. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy más trágyával ne trágyázzunk, mert hiszen minden trágya — trágya, csakhogy a czélt nem tudjuk elérni, mert bármilyen busásan trágyázunk, de ha holmi ásványtartalom nélküli trágyát juttatunk földünkre, abból a talaj nem kapja meg azokat az ásványrészeket, amelyekre szüksége van és igy a várt eredmény a kertgazdának, úgyszintén a mezőgazdának nem válik be. Most térjünk át a sertéstrágyára. Sertéstrágya is igen jó trágya, de ezt csak akkor lehet jól felhasználni növényeink részére, ha másik, — más állati — trágyával keverjük, például keverjük friss lótrágyával. A lótrágya hevítő, a sertéstrágya hűsítő és igy a kettő keveréke igen jó hatással van a növényzetre. Különösen akkor jó a sertéstrágya, amikor a sertéseket már jobban kezdjük táplálni, hizlalásra szántuk, mert igy azokban is több ásványrészt tudunk a földnek juttatni, mint ama sertéstrágyákból, amelyek nyáron kerülnek ki a sertések alól. Ezt nem is lehet trágyának nevezni, mert a sertések nyári eledele nem áll másból, mint holmi éretlen gazból, éretlen tökből, tehát ez a trágya semmiféle ammoniákot nem tartalmaz. Azonban van egy pár növényünk a konyhakertészetben, amely ezt a könnyű trágyát is nagyon kedveli. Ilyen például az eper, hagymafélék, sóska és a ribiszke-e és piszkebokrok. Most rátérünk külön a lótrágyára: A lótrágya magában véve is kitűnő trágya, de meg kell jegyeznem azt, hogy azok a lótrágyák, amelyek össze vannak halmozva, egy halomban áll hónapokon, sőt éveken keresztül, azt kár a földünkbe tenni s kár vele dolgozni, mert az már nem egyéb, mint penészes szalma. Az ott az állásban saját magamagát megette, penésszé vált, s minden ammóniák kipárolgott belőle. Haagm igen, a lótrágyának is meg van a maga hatása, ha ezt úgy kezeljük, hogy abban az ammoniákot benttartjuk. Ezt pedig csak úgy lehet elérnünk, ha mielőtt a földbe ásnánk a lótrágyát, nem gyűjtjük azt halomra, hanem vékony rétegekben terítjük el és igy megmarad benne minden szükséges anyag. Hol, milyen talajban alkalmazhatjuk leginkább a lótrágyát ? Ez figyelemre méltó kérdés, úgy a kertgazdának, mint a mezőgazdának: Tudnivaló dolog, hogy a lótrágya igen hevítő anyag. Tehát a lótrágyát ajánlatos leginkább csak olyan talajokban használni, amelyek önmagukban is hűvösek, nedves tartalmúak és igy a lótrágya hevítése.következtében a hűvös talajokat felmelegithetjük és ezzel a növényzet sokkal jobban fejlődik bennük. Ac^falnenk árenl# figvelmébe ajánlom tűzifa tele- nS£,{,diUdlm; ÖlöüR pemen újonnan berendezett é^i-SiMnnyng VofólmvártÁll figvelmébe! kocsiraktáramat. IVÜI CRyydl lUÍV rúd, keréktalp, küllő és más szerszám anyagok. Aprított tűzifái 200 koronáért; ve v s hasáb 200 kor Weisz Béla Sándur-utcza 34, szám. RifiikíÜni jő minőségben . legolcsóbb árban lötÖRdit Meleg Gábor a? iif'jaílAlf bőröndös és bőr díszműáru 6 ^ HSUflá készitőnéi. E.,űapest, (Belváros) Vácri-u'cza 65 az uj ,T ->názával szemben. Női kalapdivatot utczáb'an látni I Mielőtt kalapját beszerzi, kérem, nezze meg újonnan átalakított nöikalapazalo- nomat IV., Páriai-utcza 3. szám aiatt lElsner Oszkár üzlete mellen) Lőwy'kaiapgyár nőikalaposztálya, IV., Páriei-utcza 3. szám. Férfikalapgyár; VI. Szondi-utcza 95 — Női kalapgyár és központ: VII., Károly-körut'9 . az udvarban. Padló beeresztő viasz, fényesitő viasz és kefe. Szappan, lugKő, szóda, keményítő Harry és Erdal czipő- krém és az összes háztaitási "ezikkek. Cognac, rum, tea, likőr. Kozmetikai czikkek. Kiss László Drogéria, IV kerület, Veress Pálné-utcza 10. szám. Budapest szén záczí óját képezik ELSNEB OSZHÁB áruházai fotóét IV. Päiizsi-ntcza 3. sz, Koronahcrczeg-ntcza sarok. Nagy választék szalagokban, csipkékben, jabots ecfcar- pe, chswlokban és mindennemű divatcikkekben. ni eglepő olcsó occasio ruhák blúzok és pongyolákban, lim Schelbeméi Egyetem-u. 7. Nagy árleszállítás REICH HEjpi.UK czégnél Budapest, IV7., Egyetem-utcza 9. A Rákos Vidéke olvasói 5% árkedvezményben részesülnek. Regi magyar és osztrák BÉLYEGEKET és GYŰJTEMÉNYEKET lehetőleg eredeti borítékon magas Áron vesz: Neuberger S. béivegkereskedő, Budapest IV., Károly-könit 6 szám. RADÓ és SZILASI EtütJFiJEi Budapest, IV. Eskü-ut 6. sz. (Klotild-palota.) Gyapjú kabátok, harisnyák dús választékban. A „Rákos Vidéke“ előfizetői 5% árengedményben részesülnek. :: Telefon 63—23. liiAfinvil# EBERBARDT JENŐ liszt és U^r All mezőgazdasági termékek nagykereskedése Rákosszentmihály, József-utcza 14. Állandó raktár búza és rozsliszt, korpa, árpa, tengeri, zab, burgonya, darák és egyéb mezőgazdasági termékekből.
