Rákos Vidéke, 1921 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1921-03-27 / 13. szám
Rákosszentmihály, 1921. vasárnap, márczius 27, 13. szám T4»3tMUII, KŰ£I8tíí&tTiÍ91 ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁ KOSSZEX TMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁK03VIDÉK1 EGYESÜLET ÉS TESTÖLET HIVATALOS LAPJA. XXL évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37* Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 120.— K. Fél évre: . . 60.— „ Negyedévre: 30.— ,, Egyes szám ára 3 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Husvét ünnepén. A föld még kopár, szomorú. Lombtalanok a téli fák, mély csend uralkodik az erdőkön. A tél örök uralommal akarja tartani a földet, a tavasz gondolkodik átvegye-e uralmát, tudja-e, érdemes-e virággal behinteni a föld határát? A hóvirág felemeli fejét, megjelenik itt-ott a kék ibolya, jeléül, hogy megmozdult a föld mélyében a szunnyadó élet s a tavasz fogja lengetni a zöld lobogót, ő fogja ezer virággal behinteni a fák sötét gályáit, jeléül az élet győzelmének. Az élet és halál harcza nem dűl el egy csapásra, de végre is az élet győzelmével végződik. Az élet és halál harcza mindig foglalkoztatta az embereket. Vájjon a kikelet mindent csak a halálnak ültetett ? Erről beszélnek Babilon és Assyr, a görög bölcsek, Rómának irói. Halhatatlanság, örök élet! Minden nép nyelvében feltalálható. A hellén bölcsek halhatatlannak mondják az Istent, bölcsőnek, örök létezőnek, kiben birja létének okát minden más létező. Amit a bölcsek mindig tanítottak, ami a népek felfogásában mindig élt, a lélek életét Jézus tette bizonyossá. A halál problémáját feltámadásával oldotta meg az emberiség szent vigasztalására. Azért örvend a megváltott világ e napon. Ezt hirdeti jézus sírja. A názáreti Jézust keresitek? Nincsen itt, feltámadott. Ekképen szól Jézus sírjánál az élet angyala. Ez a szó betölti a világot, betölti a sziveket. Igazolva van hitünk, igazolva van reményünk. Jézus sirja az élet bölcsője lett. Nincs kétség tanítása felől. Az élet győzött a halál felett. A kereszten meghalt Jézus sirja a világ vigasztalása lett s a vigasztalás forrása marad a világ végéig, bár száz alakba öltözzék a tagadás lelke. Szava megtörik az angyal szózatán. Valóban feltámadt az Ur. Jézus a jövő századok atyja. A világháború borzalmai után Jézus sírjánál térdelnek a nemzetek, jeléül, hogy egy a Megváltónk, egy az Atyánk. Az Ő tanítása világító torony. Az ő hatalmas szava csendesítette le a népek millióit s szünteti meg az emberi szivek háborgását. Jézus a jövő századok atyja. Miéit acsarkodtak a nemzetek, miért gondoltak hiábavalóságot a népek ? Felkeltek a földnek királyai az Ur ellen, az Ő fölkentjei ellen. Az elhajlás Jézus tanításaitól a nemzetek szeren- I csétlenségének forrása lett. Miért helyezték a teremtményt a Teremtő fölé? I Miért a gyűlöletet a szeretet fölé? Miért az anyagot a szellem fölé? A haszonlesés ördöge megszállta a pogányok szivét és lerombolta a hatalmas birodalmakat. A haszonlesés megszállotta a keresztények lelkét és felforgatta a keresztény országokat. Azokat, akik Krisztus sírjánál együtt térdepelnek. Az emberi gőgös elme ma is felemeli szavát, hogy Isten nélkül állítsa vissza a békét, a lelkek nyugalmat. Boldogságot hirdet Isten s feiebarati szeretet nélkül. Vissza a Megváltóhoz, vissza az Ö szent tanításaihoz. Elég volt már a' gyarló, lehetetlen emberi gőgből! Elég volt már a szenvedélyek romboló tüzeoól ! A pénznek gonosz szelleme kitépte már sokak szivéből a szeretet utolsó gyökérszálát is. A tisztességes szegénységet lenezi a kapzsi gőg, bárhogyan szeresse vagyonát. Jézus szelleme, az Ő-tanítása emelje fel ezt a sokat szenvedett szegény nemzetet. Keltse uj életre a nemzet szivét, hogy találjon béliét, nyugalmat és uj életet. Ez hozza meg a sziveknek csendességét, boldogságát, hogy törhetlen reménnyel, élő bizalommal tekinthessünk a jövőbe s vigasztalódjunk a feltámadás magasztos ünnepén, hogy vége lesz a Kálvária szenvedésének és eljön a mi jobb jövőnk: nemzeti létünk boldog feltámadásának \ ünnepe. Sz. L. í Rákosszentmihály—Kiskecskemét. | Irta: Kecskeméthy Vincze. XLIV. Az idő elérkezett, hogy Isten segítségével ismét j újból veteményezhessünk. Nagyon kérem a keritulajdo- ; nosokat, hogy szívleljék meg az ebben a czikkben fel- ; soroltakat, mert hiszen ma hazafias kötelességünk mind- j nyájunknak, hogy minél többet termeljünk. A többter- í melést pedig csak 'úgy érjük el, amint már többször emlitettem is, hogy ha a növényzetet mindig a talaj minőségéhez alkalmazzuk. Sohse foglaljuk le a talajunkat f olyan növénnyel, a melyről már az előző évben meg- f győződtünk, hogy bárha minden munkát elkövettünk vele, j még sem fejlődött semmire. Az is igaz, hogy nem mindig a talajban lehet a [ hibát keresni, hanem inkább a rendetlen, vagy szak- r avatatlan beosztásban. Minél gyakrabban változtassuk a Hapunk ma! száma 8 ©Mal,
