Rákos Vidéke, 1921 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1921-01-09 / 2. szám
Rákosszentmihály, 1921. vasárnap, január 9. 2. szára RÁKOS ÉKE T4»sm\Lm, közigazgatási És közsizdisAgi hetilap. Rifiossz&NrnmiLY nagyközség hivatalos lapja. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁK05VIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 80.— K. Fél évre: . . 40.— „ Negyedévre: 20.— „ Egyes szám ára 2 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Rákosszentmihály ujjáteremtése. Sok esztendő szeretettel teljes,-odadó munkájával azon dolgoztak az emberek, hogy ezt a helységet, amely különböző telepekből végre Rákosszentmihály nagyközséggé alakult, minél szebbé, nagyobbá, kellemesebbé tegyék. Az alapitó családok és a közügyek itteni intézői olyan gyöngéd ; kézzel, meleg szeretettel ápolgatták, csinosították, müvelgették ezt a kis földdarabkát, ahogyan csak a jó gazda tudja a maga kedves otthonát gondozni és berendezni. Ezért lett Rákosszentmihályból sokkal különb kertváros, mint akárhány más hasonló telepből. Ezért laktunk mi évtizedeken át árnyas liget ölén, amelynek utait egymásbaboruló falombok zöld sátora fedte be és tette árnyékossá. Virágillat szálldosott a levegőben és madárdal zengett a fák koronáján. A mi községünk pedig, amelyet sem hegy, sem viz, sem semmiféle különös természeti ajándék nem gazdagít, itt a Rákos homok- pnsztáján, egyik legkeresettebb nyaraló és üdülőhelylyé vált, amelynek egészséges kiimáját, pompás levegőjét a legkiválóbb orvosok ajánlották, mint áldásos nyári üdülő helyet. Elmondottuk már vagy tízszer is a hires orvos- professzor, Csapody István dr. esetét, amelyet azonban nem lehet eleget ismételni, hogy újra meg újra emlékezetébe idézzük azoknak, akiket ennek a helynek a sorsa valamikép érdekel. A Csapody professzor egyszerű kis története mindössze csak annyi, hogy bár pompás nyaralója volt — apósa révén a Zugligetben (ki nem ismerte az Állaga villát?), mégis vagy másfél évtizeden át következetesen Rákosszenimihályra költözött nyaralásra s itt nagyszámú családjával kényelmetlen bérhelyiségekben szorongott, de makacsul ragaszkodott ehhez a helyhez, amelyről ez a nagytudományu orvostanár következetesen hirdette, hogy a gyermekeknek a legegészségesebb nyaralóhely és a maga beteges állapotára is a legjobb hatású, amelynek kedvéért lemondott a rendelkezésére álló kényelemtől, elviselte a szűk, idegen, csaknem évről-évre változó lakás mizériáit és elszenvedte az akkor még inkább kezdetleges itteni állapotok minden terhét és kellemetlenségét. Ilyen családok tucatjával akadtak kívüle és hatalmas tábora volt Szentmihály lelkes híveinek és tűrhetetlenül ragaszkodó barátainak. Mindennek pedig a fő tényezője kétségtelenül az a körülmény volt, hogy az egész község valóságos ligetből kUt, s úgy éltünk itt, mintha erdő ölén telepedtek volna házacskáink. A fa volt a mi legfőbb kincsünk, a 1111 ‘e&föbb ékességünk, a mi legértékesebb vagyonunk. Ezért védelmezték azt a régi szentmihályiak köröm- ezért szálltak szembe érettük minden pusztító kísérlettel odáig, hogy például e sorok szerény Írójának Mihelyi Istvánék a piactéren akartak kijelölni fát, amelyre felakasztják, amiért a Károlyi forradalom „vitéz" legényeinek vandál fapusztitó munkája ellen tiltakozni merészelt és Prókay Sándor polgártársunk társaságában még a belügyminisztériumba is felmerész- i kedett, hogy az akkor valóban oktalan és tékozló fair- ! tást meggátolja. A minisztériumban védelmet is találtak, a tiltó rendelkezést is kiadták, csakhogy akkor már a ; parancsnak nem volt foganatja, a hatalomra jutott elemek j kényükre garázdálkodtak és azt tették, amit akartak, j Mint utóbb pedig kiderült, éppen a rombolás, a pusz- I titás volt a fő czéljuk. De hagyjuk a múltat! Hiába sóhajtozunk rajta, azon már nein segíthetünk, hogy a fáink kipusztultak. ! A rendszertelen és oktalan irtás olyan állapotot terem- ■ tett, hogy ami megmaradt, azt már nem volt érdemes ! többé megkímélni. A tüzelő-anyaghiányt enyhítették vele j valamelyest, azzal a szándékkal, hogy kezdjük elölről az Í egészet. Most itt állunk, ezen a ponton. A pusztítás müve i teljessé vált, most kell következni a helyébe lépő alkotás ! munkájának. Néhány hét múlva megkezdődik Rákos- j szentmihály ujjáteremtése. A község vezetősége teljes mértékben érzi leiadatának jelentőségét és komolyságát : és igen nagy ambiczióval lát hozzá munkájához. Szeren- i csénk, hogy a munka élén olyan kiváló szakférfiú áll Kecskeméthy Vincze biró személyében, aki egyéni ambi- cziójának tekinti, hogy ebbe az egész jövőnkre nézve döntő fontosságú munkába személyes képességeit, egy eredményes, munkás élet gazdag tapasztalatait beleoltsa és abban kellőképen érvényre juttassa. Ha kellő sikerrel végzi el ezt a dolgát, a saját életének munkájára teszi “fel a koronát és szobrot állít vele községünkben önmagának. Tervei tetszetősek, kecsegtetőek és reményt keltőek. Első sikere, hogy személyes utánajárása révén bőséges facsemetét szerzett községünk számára, úgy a földművelésügyi minisztériumból, mint a csömöri uradalomból. Ezzel a manapság olyan fontos pénzügyi nehézségek legnagyobb részét elhárította. Most következik azonban a végrehajtás munkája, amelyhez már nem elegendő egyetlen ember dologtevése, hanem a polgárság odaadó támogatása is szükséges. A legkitűnőbb hadvezér sem tehet semmit sem hadsereg nélkül. A biránk nagyarányú vállalkozása se vezethet sikerre, ha munkáshadseregül oda nem áll mellé a község egész lakossága. Ezt kéri, ezt várja Rákosszentmihály népétől a község vezetősége, abban a reményben, hogy mindenki tudja és érzi, hogy mekkora jelentőségű a faültetés ügye és annak helyes, sikeres és késedelem nélkül való megoldása mindnyájunknak legfontosabb, elsőrendű érdeke. . Néhány hét múlva megkezdik utczáinkon a faültetést. De ott, ahol a gyalogjáró állapota elhanyagolt, nem Lapunk maii giáma 8 oldal.
