Rákos Vidéke, 1921 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1921-08-28 / 35. szám
XXI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1921. vasárnap, augusztus 2$. 35. szám RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, K5£(fiUfi\T4SI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS rAkosszentmihAlyi és rákosvidéki egyesület és testölet hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOV1CH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 120.— E, Fél évre: . . 60.— „ Negyedévre: 30.— „ Egyes szám ára 3 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. R dal erejével. A magyar irredenta mozgalom lelkes zászlóvivői ti ninden alkalmas eszközt megragadnak arra, hogy az c elszánt és törhetetlen hazafias lelkesedést a nemzet min- ‘ Jen fiában ébrentartsák, állandóan éleszszék és erősítsék is e szomorú, megtépett nemzetet nagy feladatára téáneveljék. A mig az ezeréves Magyarország újból diadalmasan *p és egész nem lesz, nem pihenhet egyetlen igaz fia ii unnék a hazának és el nem mulaszthat egyetlen egy i módot és alkalmat, amelylyel és a mikor a nagy, a szent li:élt előmozdíthatja. Nincs egyetlen elvesztegetni való napunk, nincsen olyan talpalattnyi hely, amelyet meg- j munkálatlanul lehetne hagynunk. A Magyar Országos Dalosszövetség inditott legaljábban olyan mozgalmat, amely a legmelegebb érdeklődést és támogatást érdemli meg. Propaganda munkát s kezdett, hogy falusi dalköröket szervezzen és a dal ere- ' jével erősbitse a nemzeti szellemet, hazafias érzést, fejse lessze az ízlést, támogassa a vallás-erkölcsi nevelést és ;:.arra fogékonyabbá tegye a lelkeket. Dalkörök alakulnak a legkisebb falvakban is és ír minden egyes daloscsapat egy-egy harezos szervezete a s nemzeti és tyíresztény szellemnek. Tagjaik között a szo- b ílidaritás érzete kifejlődik és megerősödik. Korcsma, ivás, í :léha szórakozások helyett nemes munkájuk foglalja le rfőöket. Hazafias és vallásos énekek zendülnek az ajkakon, > -élesztve a lelkek nemes tiizét. Fegyelmet, rendet, mórest [Eltanulnak. Szent István napján Egerben folytatta derék pro- sqpaganda munkáját a dalos szövetség. Itt Stészel Nándor . írgalmasrendi perjel volt a rendezőbizottság elnöke s Heikes vezére Nagyszerű hangversenyt, ünnepélyt tartott i.a Dalosszövetség a kedves magyar városban, hol az ; jérsek és a főispán az ügy jelentőségéhez méltó módon támogatta a dalosok vállalkozását. Rengeteg közönség ]gyűlt egybe: papok, jegyzők, tanitók vezették a népet. <A dalosversenyen kivül, amelyen a Budapesti Polgári í Dalkör öregbítette régi hírnevét, énekeltek a székesegy- : házban és nagyszerű előadást tartottak a liczeumban. \ A Magyar Országos Dalosszövetség fáradhatatlan elnöke D Gorecky Zsigmond kér. elöljáró égő magyar lelkének P egész melegét beleöntötíe gyönyörű beszédébe, melyben ii. az irányitó elveket ismertette és a szervezkedésre biztatta w< hallgatóit, kik valóságos rajongással hallgatták tartalmas se szózatát. Véssey Ede dr. magvas értekezését a dalosul körök és énekkarok jelentőségéről és szervezéséről Révfi 0 Géza tolmácsolta igen nagy hatással. Meghallgatták négy t falusi daloskor énekét Őszinte gyönyörűséget szereztek az elvetett mag első kikelő csirái, a jövő biztató reményei. A propagandaelőadás a matyók hires fészkében, Mezőkövesden folytatódott hasonló sikerrel és eredménnyel. íme a kezdet. Értékét, jelentőségét az érti meg igazán, aki elolvassa azt a néhány sort, amelyet a Dalosszövetség felhívásából idézünk: „Magyarországról ma sokan azt tartják: volt. A meggyóződéses magyaroknak az a véleménye: van. Akik pedig kitartva dolgoznak is érte, azt vallják szent hittel: lesz. Ennek a jövőnek reménysége a színtiszta magyar nép, amelyet meg kell hóditanunk a magyar művelődés számára. Ha ugyanis talpra akarunk állani, a komoly közgazdasági tevékenykedéssel párhuzamosan művelődnünk kell a lakosság minden rétegében. És ezen a téren fontos teendő vár a magyar falu erkölcsi, szellemi és politikai vezetőire: a papokra, tanítókra és jegyzőkre. Ennek a három tényezőnek vállvetett apostokodása terelheti és tarthatja helyes irányban derék népünk gondolkodását, melyre állandóan és szeretettel kell hatni. Erre a folytonos és bizalommal teljes érintkezésre pedig nem is képzelhető kedvezőbb alkalom, nincs jobb intézmény, mint a falusi dalkör. A gyakori szives érintkezés közelebb hozza egymáshoz, kölcsönös megértésre serkenti a tagokat; a dal művelése finomítja és magyarabbá teszi a lelkeket; a gyakorlás a tervszerű és tudatos munka megbecsülésére vezet; az összevágó törekvés, a közös célért való együttes munka a szociális érzelmet neveli a tagokban, mig a vezetéshez való alkalmazkodás (a mai napság annyira megfogyatkozott) tekintélytiszteletre szoktat.“ Ezért dolgozik az Örszágos Dalosszövetség a nép- daloskörök és falusi énekkarok megszervezésén. Ezért járja végig Csonkamágyarországot, hirdetvén a dal erejét az ország újjáépítésének munkájában. És miért mondom el ezeket én ezen a helyen? Azért, hogy eszünkbe jusson, nem kellene-e a főváros környékén a dal erejét a nemzeti eszme, az irredenta szellem és a vallásos buzgóság növelésének szolgálatába szintén belefogni? Ez a nép s a lakosságnak munkás rétege, meg a szegény emberek tömege itt még sokkal több mételyt nyelt el az utóbbi gyászos évek alatt, mint a falvak magyar parasztsága. Gyógyításra, nevelésre, helyes irányításra, védelemre még inkább reá szorul. Jó lenne meghallani a Dalosszövetség szózatát, s jó lenne az ifjúság és nép testi nevelésével együtt a lelkekhez is hozzáférkőzni a dal erejével. Hiszen vannak nekünk Révfi Gézáink, Polner Ernőink, Pornói Rezsőink, van hozzáértő, lelkes vezető és van anyag is elegendő. A templomi énekkarral rövid idő alatt csudálatos eredményeket ért el jeles zenész kántorunk, Pornói Rezső; a reformátusok is megérdemelt dicsőséget arattak Kocsis jánosukkal. De az egyházi énekkar még nem Lapiaiak mai száma S oldal« _______________
