Rákos Vidéke, 1921 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1921-01-23 / 4. szám
XXl. évfolyam. Rákosszentmihály, 1921. vasárnap, január 23. 4. szám RÁKOS VIDÉKÉ KöíiaudirÁ'ii És közgazdasági hetilap. aUom£vrffii»4L¥ nagyközség hivatalos lapja. SZÁV103 RÄK03SZEM fMIHÁLYI É5 RÁK05VI0ÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 80.— K. Fél évre: . . 40.— „ Negyedévre: 20.— „ Egyes szám ára 2 korona. Hirdetéseket (elvesz a kiadóhivatal. Képviselőtestületi közgyűlés. Hétfőn délután ismét egész sereg fontos községi ügy került döntésre. Akkor tartotta Rákosszentmihály képviselőtestülete közgyűlését, a melyen komoly, nívós, higgadt tanácskozás folyt és valamennyi kérdésben egyhangú határozattal döntöttek. Az elnöki székben Kecskeméthy Vincze biró ült, a gyűlés előadója Krenedits Sándor főjegyző volt. Jegyzőkönyv hitelesítőkként Pálfi János és Balázsovich Zoltán szerepeltek. Gombás Károly napirendelőtti felszólalása felett, Krenedits főjegyző felvilágosítása után egyhangúlag napi- . rendre tértek. Az anyakönyvi dijadat, a melyek a múlt j évben 2396 koronára rúgtak, szokás szerint átengedték ; az anyakönyvvezető főjegyzőnek, aki viszont, ugyancsak j szokás szerint a munkatársai között osztotta fel olyan- ; képen, hogy 1500 koronát Kovács József aljegyzőnek, : 60U koronát Weinczierl jegyzőnek, 296 koronát pedig a ! gépirónőnek juttatott. A közgyűlés a főjegyző önzetlen eljárását éljenzéssel jutalmazta. A rendőrség a laktanya használatára vonatkozólag szerződés kötését sürgeti. A község azonban nem vállalhat kö elezettséget, mert a Rákosi-ut 59. sz. alatti épületet csak addig tarthatja birtokban, amig a felmondást tiltó rendelkezések érvényben vannak. így tehát csak olyan értelemben köt szerződést, hogy laktanyáról a körülményekhez képest mindenkor gondoskodik. Végre végérvényesen kimondotta a képviselő- testület, hogy az utczai legeltetést a község területén egyáltalában megtiltja. A közterületeken növő füvet árverésen bocsájtják ezentúl is a lakosság rendelkezésére, de a vevő sem legeltethet a közterületen, csak lekaszáltathatja a termésl. A nemsokára kezdődő faültetés érdekében, de meg a közrend kedvéért is ezentúl igen szigorúan ellenőrzik ennek a rendelkezésnek a végrehajtását. A Zirmann Jánostól vásárolt két telek megvételét jóváhagyta a vármegye törvényhatósága. Az ingatlant négyszögölenként 40 koronáért vette a község, a mivel ugyancsak jó vásárt csinált és a mostani közgyűlésen is hálás elismeréssel adózott az eladónak. Az Árpádtelepi Kaszinó Csomóssy Sándor elnök utján rendőrőrszoba felállítását kéri a telepen. A képviselőtestület a maga részéről is melegen támogatja a kérelmet, azzal a kikötéssel, hogy az érdekeltek kötelesek helyiségről, annak berendezéséről, fűtéséről és világításáról gondoskodni, a mire vállalkoztak is. Mihelyt pedig a Szent-György telepen alkalmas helyiség szabadul fel, akkor az anyaközség is kérni fogja a nekünk még járó további húsz rendőr idehelyezését. A mi őrsünk ugyanis negyven tagú és csak helyiség hiánya miatt áll ezidószerint csupán húsz főből. Az árpádtelepi öttagú őrs ebbe nem számit bele. A közérdekű kérdéshez Böhsl Ferencz és Hauser Gyula szóltak hozzá. A csendőrlaktanyánál ugyanaz a helyzet, mint a rendőrökénél. Itt is csak a felmondást tiltó rendelet alapján ragaszkodik a község a helyiség bérletéhez, tehát szerződést kötni nem képes. Ellenben egyébként áldozatkésznek mutatkozott a közgyűlés a csendőrség iránt. Ugyanis a belügyminiszter arra hívta fel a községet, hogy a csendőrlaktanyában nélkülözött hiányzó konyhafelszerelési tárgyakat szerezze be, mert a költségeket az állam nem képes magára vállalni, holott a régi fegyelem helyreállítása érdekében szükséges, hogy a csendőrség ismét a saját otthonában étkezzék, nem pedig, mint a forradalmak óta történik, szétszéledve, magán házaknál, vagy vendéglőkben. A tárgyak a község tulajdonában maradnak, csak használa ra kapja azokat, leltár mellett, a csendőrség. A közgyűlés megbízta a bírót, hogy a szükséges holmikat vásárolja meg, a költség fedezetéről pedig az 1921. évi költségvetésben fognak gondoskodni. Az Ingatlanbank ismeretes parczellázóügye érdekes fordulatot vett. A képviselőtestület ismételten elutasította a birtokmegosztás engedélyezése tárgyában előterjesztett kérelmet, mert közérdekből szükséges feltételek előzetes teljesítését követelte. A bank vezetősége utóbb maga átlátta, hogy a terület nem alkalmas a parczellázásra s ezért uj tervet készített. Most már csak hat részre osztja az egész tömböt és bolgár kertészet czéljára értékesíti, amihez készségesen hozzá is járult a képviselőtestület. Hamer Gyula azt kérdezte, hogy a vágóhidat nem érinti-e károsan, ha a Szilas vizét a bolgárkertek onnan elvonják ? A főjegyző erre azt a felvilágosítást adta, hogy a községi törvény tiltja a patak vizének ilyen felhasználását s így azt nem fogják megengedni. Szabó József viszont a már házhelyekre felparczellázott területen Kikötött szolgalmak teljesítését sürgeti, mire Krenedits főjegyző kijelenti, hogy a bank, kötelezettségének teljesítésére a rossz viszonyok miatt félévi halasztást kapott, de a tavasszal, a telekkönyvileg különben is biztosított kötelezettségek teljesítésére a legerélyesebben rászorítják. Csengery Jánosné az llona-utczai 400 négyszögöles telek kettéosztását kéri, hogy az örökösök rajta megosztozkodhassanak. A kérelmet teljesitik. A járási mezőgazdasági bizottság a tavaszi haszonállat összeírás után megállapította, hogy Rákosszent- mihályon igen sok a tenyészállat (pl. 280 kocza) és nincs a községben apaállat. A lakosság úgynevezett zugkanokat tart. A községet arra akarják kötelezni, hogy egy bikát és öt tenyészkansertést szerezzen be és számukra istállóról s takarmányról gondoskodjék. A közgyűlés Pillér György állatorvos, Hauser Gyula, Pálfi János, Balázsovich Zoltán, Szabó József és Csizmadia Gyula megjegyzései után egyhangúlag kimondja, hogy a határozat ellen felebbeznek, mert egyrészt a község uriíii ffzámma H oldel.
