Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-11-28 / 48. szám
■5T ívTolyanT kaKosszetftmlnaiy, lyzu. vasárnap, november as. 48. szám rákos vidéke társimuii, közigazgatási és k5zgizoisAgi hetilap. RÄSOSSZENTMiaiLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZEM MIHÁLYI ÉS RÁKOS VIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSQVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Égé .->/ evre SO.- K. Fél évre; . . 40.— „ . Negyedévre: 20.— „ Egyes szám ára 2 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Szénszünet. Irta: Taraba József dr. Alig lepte el községünket a tél első köde, ismét megjelentek kopár utczáinkon a magukra hagyatott bolyongó gyermekek. Alig hogy megrázta Tél apó havas szakállát és fújta az elsó didergető szelet, máris befagyott • az iskolakapu sarka és a fütetlen termek elhagyatottak ■ lettek. A kényszerűség elrendelte a szénszünetet. E'emi iskoláink termeit nem győzték fűteni az amúgy is kevés és nedves fával, úgy hogy a jóakarattal tervezett ideiglenes szűkített tanrendet is hamarosan abba kellett hagyni. Ugyanez a sors várakozik községünk többi tanintézetére is. Így van ez nálunk épen úgy, mint országunk halárán belül és kivül a legtöbb helyen. A kényszerszünet legszerencsétlenebb áldozata kétségkívül az iskolásgyermek. A köznyomor a gyermek helyzetét megváltoztatta a családban. Azelőtt ő volt a középpont, ő érett ; fáradt az apa és az ö boldogulásáról álmodozott az anya. Ő volt a kedvencz, akit sokszor azért kíméltek meg a munkától, hogy legalább gyermekkorában legyen jó dolga, hiszen később amúgy is majd bőven kijut részére a gondból és munkából. Most a gyermek, éveihez és erejéhez mérten, a családban egyenlő munkaerővé lett a szülőkkel. A házkörüli „lábas munkák,“ az élelmiszerek hazahozatala, a szövetkezetek és boltok előtt való ácsorgás ■ sokszor az ő osztályrészük. És mi a fizetség mindezért? Kisebb-nagyobb mértékben az elhanyagolás ! — Az apa reggel elmegy munkába, este fáradtan jön haza, a napi események fáradttá, idegessé tették. Így azután gyermekének nevelésére alig gondol, vagy ha igen, akkor is bizony min- , den kicsiségért veréssel bünteti. Ezért megtörténik sokszor, hogy a gyermek fájdalmas tapasztalatok után, már az első szóra is sírva fakad, amikor az atyja ki akarja kérdezni a leczkét. Sok családban pedig az anya is alig szentel egypár percet a gyermek tanítására. Így bizony sok esetben az iskola maradt az egyedüli tényező a tanításban és nevelésben — s ezek utáu meg fogjuk érteni, hogy mit vesztett a gyermek, amikor az iskola is bezárult megfosztván az utoisó jóakarójától 1 Hogy micsoda káros következménye van a hosszú járvány, szén- és nyári szüneteknek, arról úgy a szülők, mint a tanítók részéről súlyos panaszok adnak képet. A gyermekek a legelemibb dolgokat, az irás olvasást, az egyszeregyet is alig tudják s a tanító még meg sem kezdte komolyan a tanítást, máris abba kell hagynia, mert még az alsóbb osztályok tananyagát sem képes meglelni növendékeinek emlékezetében. Még rosszabb a helyzet a fegyelem dolgában. A gyermekre nagy hatást tesz az a tudat, hogy az iskola Lapunk mai kötelékébe tartozik, hogy mulasztását ellenőrzik, leckéjét pedig kikérdezik. A szünetek tétlenségre kárhoztatták, az utczára kergették s rossz pajtások csii-jeire csábították. Lassankint megszoktak az iskolakerülést, ami az utóbbi időben valóságom járvány lett. Mi felnőttek sokszor hangozta<j'iv: szenvedünk, hogy legalább utódainknak jobb jövüt biztosíthassunk. Gondolkodjunk azonban csak komolyan, igy mi nem hagyunk mást gyermekeinknek örÖA.segül, mint a nyomor emlékét, hiányos tudást és utczai vásott nevelést. Esküdözhetünk égre-földre, hogy a múlt bűneit jóvátesszük és szebb, boldogabb jövőt teremtünk, — futó homokra építünk, ha gyermekeinket nem neveljük fegyelemre és tudásra. Amikor tehát az iskolák bizonytalan időre kénytelenek megszüntetni a tanítást és mielőtt majd később intenzivebb oktatással fogják pótolni a mostani mulasztást, addig a szülői otthon kötelességtudásától várja társadalmunk, hogy gyermekeink züllésnek ne induljanak. Foglalkozzanak velük szeretettel, türelemmel és ügyeljenek rájuk szigorral. Legyen bar még oly nagy teher az az egy óra, amit a gyermeküknek szentelnek, nem kárbaveszett fáiadtság, mert amikép a neveletlen gyermek a szülők szégyene és büntetése, úgy a jóneve- lésü a szülök legszebb jutalma. A szénszünet is be fogja bizonyítani, hogy boldog az a gyermek, akinek Isten jó anyát adott. Rákossz ntmihály — Kiskecskemét. Irta : Kecskeméthy Vincze, ' XXXVIII. °Egy kis bevezetés a méhészetről: Mielőtt bővebben kiferjeszkednénk a méhészetre, szükségesnek tartanám, hogy gondoskodjunk arról, hogy a méhészetnek legelőt teremtsünk. Az elöljáróság már jó előre gondoskodik arról, hogy az utczai fák kiülteté- scnél súlyt fektessen arra, hogy tisztán olyan fákkal ültesse be közterületeinket, amelyek a méheknek legelővel fognak szolgálni. De ez nem elég ahhoz, hanem a kerttulajdonosoknak is figyelmükbe ajánljuk, hogv a kertiekben ilyen növényekkel foglalkozzanak. Ezzel nem csak magunknak teszünk szolgálatot, hanem a közczél javára is hathatósan munkálkodunk akkor, amikor ilyen ezukor- hiányban szenved az országunk. De nem te. intve ezt, a méhészgazdaság nem csan a ezukorhiányt pótolja, hanem pótolja a gyermekek táplálkozását is, mert a mézben feltalálunk minden orvosi anyagot, amelyek sokkal egészségesebb táplálékot nyújtanak, mint a ezukor. _____Éppen ezek az okok teszik kívánatossá azt, hogy szá ma 8 oldal.
