Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1920-11-21 / 47. szám

XX, évfolyam.

Rákosszentmihály, 1920. vasárnap, november 21.

47. szám

RÁKOS VIDÉKÉ

TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA.

SZÁMOS RÁKOSSZEM^MIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37.

Megjelenik minden vasárnap.

Felelős szerkesztő:

balAzsovich zoltAn.

Előfizetési ár: Egész évre WO.— K.

Fél évre: . . 40.— „ Negyedévre: 20.— „ Egyes szám ára 2 korona.

Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal.

Uj menetrend.

A Hév. vonalán uj menetrend lépett érvénybe. A budapesti villamosközlekedést a szénhiány miatt meg- rövid tették és csak este 10 óráig járnak a villamosok. A helyiérdekű nyomban a példa követésére sietett és már napok óta égy órával szintén megrövidítette a saját forgalmát is. Az utolsó körforgalmi vonat most már 9 óra 5 perczkor indul a keleti pályaudvartól. A változásról a közönséget egy kis fehér papírlapon kifüggesztett hirdetmény értesítette. Mondani sem kell, hogy az utasok nagyrésze észre sem vette ezt a hirdetést és az első napokban tömegesen késtek le az utolsó vonatról.

Valóságos karavánok zarándokoltak haza gyalogszerrel s taposták a Kerepesi-ut meglágyult sarát. A hét folyamán azután megérkezett a gödöllői és rákospalotai (H) vonatok uj menetrendje is, amelynek főbb adatai a következők:

Az eiső H vonat a Kerepesi* útról reggel 6 óra 45 perckor indul. Azután igy következnek a vonatok. 7*25; 7-55; 3-30; 9*05; 9 45; 10*2Ü; 10 55; 11*30; ’2*20;

12-55; 1-45: 21«/; 2*50/ 3 25; 4*05; 440 5-15; 550; 6*30; 7-05; 7 40; 8*25; Ó’f’O. Ez az utolsó esti H. vonat Budapestről.

Rákospalota—Szabadságtérről reggel 5 óra 32 perczkor indítják az első H. vonatot, majd pedig a kővetkező járatok vannak: 6*07; 6*31; 7*05; 7*51; 8*40; 9* 5; 9-40; 1025; 11*10; 11*50; 12*30; 1255; 135; 2-05; 2-50; 3-25; 4 C0; 4 35; 5*10 ; 5 50; 6*25; 7*00; és 7*40. (utolsó.) Ezek a vonatok Rákosszentmihályon az indulás után körülbelül fél óra múlva vonulnak keresztül, vagyis este nyoiczkor megy az utolsó H. vonat községünkből a fővárosba.

menetrendje: Budapest— 7-40; 8*50; 10*05; 1120; 5*05; 6*15; 7*30; és 9 00

A gödöllői vonatok Kerepesi útról indul: 6*30;

12*30; 1*40; 2*40; 3*50;

(utolsó.)

Gödöllőről—Budapestre:

Indul: 4-50; (reggel) 5*50; 6*50; 8*05 ; 9*20; 10*35 ; 11*50; 12*55; 2*05; 5 20: 4*25; 5*35; 700; és 8 20 (utolsó).

Czinkotára Budapestről az első vonat reggel 550 perczkor indul, az utolsó pedig este 9*55 perczkor. Visszafelé: Czinkotáról az első vonat 5*05 perczkor indul Budapestre, az utolsó pedig 9 06 perczkor.

Ezek a főbb adatai a legújabb, összezsugoritott menetrendünknek.

Most pedig egyetlenegy megjegyzésre szorítkozunk csupán:

A lemondás, a szenvedés korát éljük. Lassanként hozzászoktunk minden gyötrelemhez

Már nincsenek igényeink, nincsenek követeléseink. A tompa fájdalom lassanként elborítja minden óhajtásunkat, vágyódásunkat elfoszlott ábrándjaink után Nem panaszkodunk, hiszen minden panaszos feljajdulá- sunkra fenyegetés a felelet; az a válasz, hogy örvendjünk annak, ami van, mert az is csak napról napra teng-leng és ugylehet, egyik reggelen még rosszabbra ébredünk.

Egyebek közt, de bizonyára nem utolsó helyen, a széninség veszedelme napról-napra uj meg uj katasztrófával fenyeget. Sokszor órák kérdése, hogy egyáltalán meg nem szakad-e az egész közlekedésünk, a világításunk, a fővárosban a vízszolgáltatás, a gáz, a villamosáram és igy tovább. Valóban nem azokat az időket éljük tehát, amikor a panaszkodásnak helye és czélja lehet. De azt az egyet, azt az egyetlenegyet engedjék meg, hogy kifogásolhassuk, hogy miért súlyosbítjuk szeretetlenül és közömbösen a sajat magunk gyászos helyzetét — saját magunk? Miért gyötörnek olyasmivel, a mire sem ok fenn nem forog, sem pedig szükség nem kényszerit ?

Íme, ha Budapestről Czinkotára még az összezsugoritott menetrend szerint is este 9 óra 55 perczkor indulhat az utolsó vonat, akkor miért nem indulhat ugyanakkor Rákosszentmihályra és Rákospaloíára? Mért indul a mi utolsó vonatunk 9 óra 5, illetve lü perczkor? Ez a csaknem egy órai különbség rekeszt ki minket a fővárosnak minden esti életéből!

Évek óta mindig egy jó félórái időkülönbség miatt nem járhat közönségünk színházba, hangversenyre, esti gyűlésre, semmiféle esti előadásra.

Mért vagyunk éppen mi elátkozottak és számkivetettek? Szegény, pusztuló, nyomorgó középosztálybeli közönség, tudjuk jól. Nem is nagy a kedvünk esti Utazgatásokra, a módunk meg még kevesebb hozzá, örvendünk, ha dolgunk végeztével hazasiethetünk. De éppen az intelligens ember lélektanához tartozik, hogy olykor legalább ellenállhatatlan vágy száilja meg és akár az utolsó erejével is táplálékot kell szereznie lelkének is és itt-ott rászánja magát, hogy egy-egy színházi előadást megnézzen, vagy más esti szórakozásban részt vegyen. Mindebből pedig éppen és egyedül azért rekeszszék ki, mert a villamos menetrendjének zordon készítői mostohagyermeknek tekintik a mt közönségün et és figyelmen kívül hagyják legszerényebb jogos kívánságait is, holott arra semmi elháríthatatlan ok fenn nem forog?

Ebbe nehéz belenyugodni. Ez ellen fel kell emelni végre tiltakozó szavunkat és megmutatni, hogy mi is emberek vagyunk s türünk, szenvedünk és firetünk, verejtékezünk, de az élet jogáról önként lemondani nem akarunk.

„Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország

Lapunk mai száma 8 olda).