Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-08-15 / 33. szám
Rákosszentmihály — Kiskecskemét. Irta: Kecskeméthy Vincze. XXV. A spárga tenyésztésről fogunk beszélgetni. A spárga is konyhakerti növény, még pedig az évelő növények közé tartozik. Lehet nagyban termelni, j intenzivebben és lehet kicsinyben is termelni. A termelése a következőképen történik: A talaját előkészítjük, a kertünk legnaposabb he- ! lyén; 45—5ü cm. mélyen megfordítjuk azt a helyet, a i hova a spárgatelepet szándékozzuk elhelyezni. Spárga- j telep elszolgál egy helyen 25—30 éven keresztül is és j bőven is terem, ha annak a talaját kellőképen kezeljük. J A gyökereket magunk is megnevelhetjük; meghozatjuk \ a spárgamagot és azt elvetjük. Egy vagy két évig tartjuk ; azon a helyen, ahol a magok kikeltek, onnan már azután j az elkészített talajba kiszedjük és elültetjük. A talaj elkészítése a következőképen történik: A j földet őszkor forgatjuk meg és jó istálló trágyával meg- ; trágyázzuk, mert az az egyedüli növényünk, a konyha- j kerti növények között, a melyik igen bő trágyázást kö- j vetel, mert csak igy szolgáltat a konyhára szép és jóizü i spárgát. A területet mindig a háztartás nagyságához szab- í juk, ha csak abból a czélból termelünk, hogy magunk j akarjuk felhasználni. Az ültetés a következőképen történik: A már előkészített földben zsinór mellett kitűzzük a sorokat és a j tőke távolságot. Sorok és tőkék egymástól 70 cm. távol- j Ságra jönnek. A kötözött helyeken kiássuk a gödröket, j 30—35 cm. mélységű gödröket. A gödör közepén egy- ' egy kis zsombék marad, a föld szintjétől 30 czentiméterre j és annak a zsombéknak közepére köralakban szépen j szétterítjük a spárgagyökereket és igy lazán behúzzuk t földdel félig a gödröt és a gödör másik felét mielőtt betöltenénk, jól összekeverjük és betöltjük jó komposzt- ■ földdel, vagy gyepszinfölddel. Betöltés után a spárga- j gyökereket megnyomkodjuk a földdel együtt. A spárga- ’ gyökerek felett mindenütt egy kis mélyedés maradjon és ! ezt a mélyedést a következő évben újból kevert kom- j poszttal, vagy trágyával töltjük be. Az uj ültetés metszése, vagy vágása a spárgaül- I tetés után két évre kezdődik. Spárgatelepeí mindig tisztán ' kell tartani mindenféle gyomtól, többször meg kell kapál- j gatni. j Araikor már megkezdődik a spárgametszés az ül- j tetés után két évre, a gyökerek felett már márczius j végén, április elején felhúzzuk a földet zsombék alakban | és amikor a spárga a zsombékból kezd kibújni, akkor | a zsombékot széthúzzuk és a megfelelő spárgaszálakat i éles késsel kivágjuk. Kivágás után ismét azonnal beta- j karjuk, hogy a következő spárga ismét a zsombékban j fehéredjék meg, mert mihelyt a spárga napvilágot kap, j megzöldül, megkeseredik és élvezhetetlenné válik. Az első metszésnél vigyázni kell, hogy a gyöke- | reket ki ne merítsük, tehát ott legfeljebb három-négy i metszést, vagyis szedést lehet végezni egy tavaszon,' j azonban már a második évben bővebben lehet szednünk, j különösen akkor, ha a spárgatalajunktól nem sajnáljuk j az évenkénti trágyázást. Ha mindezeket a kellékeket megadjuk spárgalele- j pünknek, akkor azt a kis helyet, amit neki szántunk, nagyon bőségesen fogja jutalmazni, mert hiszen a spárga ; olyan használható konyhai czikk, amit minden intelligens i konyha szívesen élvez és használ fel. Rákosszentmiliályoii, a község- j háza mellett, telek eladó. Czim a kiadóhivatalban. Szekéren ment, gyalog jött... Irta: Országh Bertalan. VL És aztán csakugyan bekövetkeztek a nemszeretem napok. Nem tehettem egy lépést, nem szólhattam egy szót, hogy az oláhok meg ne tudták volna, még pedig rögtön. Mert olyan kémrendszere a föld kerekén senkinek sincs, mint az oláhoknak. Egyszer reggel 7 órakor kaptam egy névjegyet. Valahová meghívtak disznótorra. Nyolcz órakor elmentem hazulról, s már félkilenczkor nálam is, a szerkesztőségben is házkutatás volt. Nem találtak persze semmit, de én már 9 órakor a politikai rendőrség börtönében ültem. Vallattak, faggattak napokon át, de persze nem tudtak, nem tudhattak meg semmit. Botozni, megverni nem mertek, mert akkor az ottani sajtó mégis csak felzudult volna, hanem máskép ugyancsak megkinoztak. Egy alkalommal pl. bevittek d. u. 4—5 óra felé a rendőrségre 20 fokos hidegben. Bevittek egy czellába, melynek a picziny ablaka nyitva, illetve üvegtelen volt s amelyben se egy vaczok, se egy szék nem volt Ellenben a téli kabátomat lehúzták rólam, s otthagytak másnap délig. Természetesen megdermedtem. Aztán felvittek, feldörzsöltek, cognaccal, forralt borral magamhoz téritettek, s ahogy beszélni tudtam, vallatni kezdtek, ők nem értek el ezzel se semmit, de én kaptam egy. kétoldali tüdőcsucs hurutot, amellyel két hónapig feküdtem meg a kórházat. De hát hiába örültek előre a frátyek, amint az olvasók legjobban bizonyíthatják, nem haltam meg, mert ime, most is itt vagyok. Kora tavaszi nap volt, mikor a kórházból kikerültem, ahol egy derék, magyar érzelmű szász orvos kezelt. Lesoványodva, elgyengülve botorkáltam a szálloda felé. Amint a főutczába befordulok, látvány tárult a szemem elé, melytől ideggörcsöket kaptam, nekiestem a falnak, levegő után kapkodva. Egy összekötözött kezű fiatalember támolygott előre, mintha részeg lett volna. A feje csupa daganat, az arcza tele kék foltokkal, sebhelyekkel. Utána négy oláh katona szuronyszegezve. A káplár kezében szijkorbács. A szegény fiatalember össze lehetett verve, botozva, kiéheztetve, mert minden 8—10 lépésnyire térdre bukott, amikor is a káplár jót húzott rá a szijjkorbáccsal, mire nagy keservesen feltápászke- dott. Az egész utón hangosan kellett kiabálnia: „Aki úgy tesz mint én, így jár mint én ! Éljen Nagy-Románia! Vesszen Magyarország!!“ A főutcza egy-egy oldala körülbelül olyari hosszú, mint a Rákosi-ut az Ilona-utczától a gyógyszertárig. És ezt a rémséges utat kétszer kellett körülkerülnie 11 A merre elment, vércseppek jelölték az utat. A boltosok az üzleteket bezárták, a lakosok az ablakokat lefüggönyözték a merre ment. Mintha Krisztus urunkat láttam volna a kereszttel a vállán. Hetekig nem tudtam ezután a látvány után aludni 1 s még most is, hogy e sorokat irom, elszorul a szivem és könnyezek. Valami falusi segédjegyző, vagy tanító volt a nyomorult. Hogy mit tett, vagy mit fogtak rá, a mért ezt a Golgotát kellett járnia, vagy hogy mi lett belőle, soh’se tudta meg senki. Bizonyosan belehalt ebbe a kínzásba. Kérdezősködni persze nem mertünk, még egymás között, titokban sem, mert soh’se tudhattuk, ki közöttünk a kém. A verőfényes tavaszi délutánra csúnya, esős éjszaka következett. Másnap kora reggel egy jajkiáltás zúgott végig a városon. A főtéren levő Bem József és Kossuth Lajos szobra ott feküdt a sárban. Bem hanyatt, Kossuth arczczal belefuródva a piszkos latyakban. Kossuth feje hátulról egy fejszecsapással lehasitva. Nos, kedves lakostársaim, mikor ezeket a rém-
