Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-08-08 / 32. szám
2, oldal. RÁKOS VlÜfiKE jüagyar királyság pártja Rákosszestmihilyoa. Szombaton délután megalakult a Magyar Királyság j Pártja (Royalista Párt) Rákosszentmihályon. A Krenedits j Sándor hivó szavára igen nagyszámú és drsges közönség gyűlt össze a Kaszinó nagytermében s a« álakuló köz- j gyűlést felejthetetlenül szép ünneppé avatták az elhang- \ zott gyönyörű beszédek és a hazafias lelkesedés, amely a jelenlevőket áthatotta. A párt budapesti központjából négyen jelentek meg, mint hivatalos kiküldöttek és szívesen látott vendégek. Oberschall Pál dr. kolozsvári egyetemi tanár, udvari tanácsos, Hazslinszky Géza dr. nyitrai kir. törvényszéki elnök, dezséri Bachó Zoltán miniszteri biztos és Faludy Oszkár dr. a bolgár követség ügyésze. A gyűlés nevében Krenedits Sándor főjegyző üdvözölte őket s ő vezette az alakuló közgyűlést is. Előadta, hogy a párt központjának felhívására vállalkozott reá, hogy az alakuló gyűlést egybehívja. Ismertette a párt czélját és törekvéseit, köszöntötte a megjelenteket, vázolta a királyság eszméjének jelentőségét és nemzetfeníartó erejét. Politikával nem foglalkoznak, egyénekért nem küzdenek, a magyar királyságért alakult a párt, amelyet igaz lelkesedéssel kell támogatni minden magyar hazafinak. Tömörülésre hívta fel Rákosszentmihály lakosságát. A testvéri szeretet tartsa össze a párt tagjait, hogy lankadatlauul buzgólkodjanak a magyar szent korona szolgálatában. A rendkívül « sikerült, magvas és lelkes beszéd igen nagy hatást tett i a közgyűlésre, mely egyhangúlag kimondotta, hogy a I pártot megalakíts. A jegyzőkönyv hitelesítésére Lendvay j Ferenczet és Gilevszky Endrét kérték fel. Héttagú jelölő ! bizottságot választottak, melynek tagjai voltak Krenedits I Sándor vezetése alatt: Pálfi János, Csabány A. János, ( Hauser Gyula, Poross István, Schulek Károly és Szabó j József. j A központ kiküldöttei emelkedtek azután szólásra. \ Oberschall Pál igen magas szárnyalásu beszéde magával I ragadta a hallgatóságot. A királyság eszméjével és köz- ! jogi jelentőségével foglalkozott. Dezséri Bachó Zoltán a ! szentkorona erejét domborította ki és a szervezkedésre i buzdított szintén nagy hatással. Hazslinszky dr. a rákos- ;- szentmihályi párthiveknek mondott a központ nevében * meleg és lelkes szavakban köszönetét. Végre Faludy dr. igen értékes és hasznos gyakorlati tanácsokat és útmutatásokat szolgáltatott a szervezkedés és vezetés technikai kivitele tárgyában. A közgyűlés nagy lelkesedéssel mondott köszönetét I a szép beszédekért, majd pedig a jelölő bizottság javas- 1 lata alapján egyhangúlag megválasztotta a párt vezető- ' ségét a következőképen: Elnök: Krenedits Sándor. ; Alelnök: Pálfi János és Csabány Antal János. Titkár: Szilágyi Tibor dr. Pénztáros: Poros István. Ellenőr: Schulek Károly. Jegyző: Kovács József. Választmányi tagok: Bauer Ottó, Böhsl Ferencz, Balázsovich Zoltán, Csizmadia Gyula, Csuka Aladár, Hauser Gyula, Herczegh József Iván dr., Horváth Károly, Keresztes István dr., KÜmkó László, Kökény Gábor, Kecskeméthy Vincze, Kutschenbach Róbert lovag, Méhes Mózes, Marczell Aladár, Miksz Ferencz, Molnár Gyula, Podmaniczky István báró, Polgár józsef, Reinhardt Ádám, Röhl Károly, Stoffer Gyula Szabó József, Szigethy György, Triszka Ernő, Vaczy Gyula és Zirmann János. A választmányt felhatalmazták, hogy önmagát negyven tagra kiegészítse, az elnökséget pedig megbízták, hogy a hölgyek és az ifjúság közgyűlését külön-külön hívja össze, 25 tagú hölgybizottságot és 10 tagú ifjúsági vezetőséget alakítson. Végül a tisztikar nevében Krenedits Sándor elnök mondott köszönetét a közgyűlésnek. A társaság nagy része a vendégekkel együtt a kaszinóban maradt, hol igen kellemes órákat töltött el Vacsora után tartalmas felköszöntők fűzték még szorosabbra a lelki köteléket, mely a párt tagjait és a vendégeket egybekapcsolta. Különösen sikerült volt Krenedits Sándor elnök hazafias tüzü köszöntője, mellyel a eszme diadaláért ürített poharat és a vendégeket éltette- A párt további megszervezésén őszinte hazafias buzgalommal dolgoznak a vezetőség tagjai s bizonyára rövid napok alatt maguk mellett találják községünk egész hazafias szellemű lakosságát. Rákosszentmihály — Kiskecskemét. Irta : Kecskeméthy Vincze. XXIV. Az őszi veteményezésekről fogunk megemlékezni. Ha korán akarunk labodát, akkor azt most már elvetjük. Mielőtt azonban elvetnénk, talaját előkészitjük. Mint minden leveles növény, úgy ez is szereti, ha egy kis trágyát adnak alája. Ha ezt előkészítettük, az ágyakat kiszabjuk 120 cm. szélességben s mindegyik ágyat öt egyenlő sorra beosztjuk: zsinór mellett árkot huzunk. Az árok lehet 10 cm. mély. Az árok közepébe ritkán elvetjük a magot s" az árkot behúzzuk. Az őszi vetést szintén igy végezzük el. Azt szeptember közepén vetjük el, amelyet azonban csak a tavaszkor élvezünk. Amelyeket most vetünk el, augusztus elején, azt még most, az őszkor élvezzük. A szeptemberi vetés annyiban különbözik az augusztusi vetéstől, hogy ott az árkokat mélyebbre huzzuk, s az árkokat csaK félig takarjuk be, a többi része az ároknak nyitva marad. A nyitva hagyás azért szükséges, mert a téli havazások következtében az árkokban a hó sokkal tovább marad meg és igy a hótakaró megmenti a növényt a kifagyástól. Salátát is el lehet most már vetni. A most elvetett salátamagból még az őszkor nyerünk élvezhető fejes salátákat. Az őszi salátákat azonban csak szeptemberben vetjük és októberben palántájuk ki. Mielőtt kipalán- tálnánk, itt a földet elő kell készíteni, kellőképen felásni, megtrágyázni. Itt is az ágyakat olyan nagysaguakra szabjuk, mint a labodánál, itt is öt sorra osztjuk fel, zsinór mellett árkokat huzunk és az árok közepébe palántájuk a salátát, a tőkét olyan távolságra egymástól, amilyen távolságra a sor esik egymástól. Itt az árkok teljesen nyitva maradnak. A hó takarásra szükséges, hogy az árkok nyitva maradjanak. Ha esetleg havat nem kapunk, hanem beállanak a száraz fagyok, akkor azokat a kis árkokat holmi falevéllel, vagy szalmatörekkei betakarjuk, vagyis berakjuk, hogy a salátát a kifagyás ellen megvédjük. Azért szükségesek ezek az árkok, hogy úgy a havat, mint más takarót a szelek az árokból kí ne tudják emelni és igy a növényünk teljesen mentes legyen a kifagyástól. Ezek után lehet még mostan vetni téli retket. Ennek is el kell készíteni a talaját, jó mélyen feiásni. Ez azonban trágyát nem kíván, sőt kerülni kell a trágyát ennél, mert különben rossz izü retket kapunk, mert a retekféle a trágyaizt magába szedi és igy élvezhetetlenné válik. A retket nem szoktuk sorokban vetni, csak egyszerűen szórva vetjük, ritkán. Kikelés után meggyomláljuk, megritkitjuk és a földjét vasgereblyével meg- j hóróljuk, kapálás helyett. Kapálni azért nem tanácsos a retkeket, mert a kapálás következtében sok retek mélyen * kerül a földbe s igy az a retek, a melyik mélyen esik a földbe, rendesen már ott megpudvásodik és igy élvezhetetlenné válik. Lehet vetni tarló répát is még. A tarlórépa ugyanazt a művelést kívánja, a mit a fekete-, vagyis téli retek. Ez se kíván valami nagyon jó földet, csak tisztántartást s a tarlórépa is éppen olyan eledel, amely növény megérdemli azt, minden igénytelensége mellett is, hogy vele foglalkozzunk, termeljük, mert majdnem pótolja a káposztát, épen úgy lehet savanyítani, hordószárara, mint a káposztát, betaposni és kitűnő eledelt szolgáltat. a községháza mellett, telek eíidő, Czim a kiadóhivatalban. Rákosszentmihályon,
