Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-07-25 / 30. szám
30. szám. RÁKOS [VIDÉKÉ 3. oldal. Nagyszerű felfedezés a műkedvelő társulat uj tagja, Folberth Gusztáv, aki eredeti tehetségnek bizonyult és meglepett mindenkit rutinjával, sokoldalúságával és jellemző erejével. Valóságos Fregoli-produkciót mutatott be igen nagy tetszést aratva. A többi kisebb szerepben a régi jó Rézmán Lajos, az ügyes, hasznos Danis Győző a tehetséges Horváth Laci és Böhsl Ferencz, ki első Ízben szerepelt színpadon, egészítették ki az együttest. De kivülök a pálma elsősorban megilleti Klimkó Pistát, ki a művészet tökéletességéig fejlesztette csudálatos tehetségét, mellyel a legjellegzetesebb maszkokat állítja színpadra. Az egész előadás során csodákat müveit e téren és a rendezésben is megosztozott a munkán Balázsovich Zoltánnal, az előadás rendezőjével. Kállay Pipike bámulatos tánczprodukczióját módfelett nagy tetszéssel fogadta a közönség. Ez a piczike kislány igen nagy tehetség s bájos és ügyes dolgot produkált. Balázsovich Zoltánné Farkas Imre Czinka Panna czimü költeményét szavalta el és zajos tetszésben részesült, bár a terem hátterébe betolult közönség a rekkenö melegben nem volt eléggé figyelmes és ezzel zavarta az előadás teljes érvényesülését. Thurzó hadnagy remek nőimitátor mutatványa csodálatba ejtette a publikumot. Fényesen megélhetne ebből a tudományából. Ha.igja, a női énekben is, igen kellemes, minden erőltetettség nélkül szárnyal, mintha csakugyan női torokból eredne. Viharosan tapsolták. Zilahi Lajos „Virágos bolt“ czimü idillje szintén teljes sikert aratott. A kedves kis darab pompásan érvényesült a szépen berendezett színpadon, amely gazdag virágdíszét Kecskeméthy Vincze bőkezűségének köszönhette. Pintér Vilma kedves naivsága és Rónay Moksi bravúros kabinet alakítása zugó tapsra késztette a közönséget, mely mindig sajnálattal látta, midőn Rónay Moksit szerepe kiszólitotta a színpadról. Varga Gyula kitűnő és vidám szerelmes, tökéletes színpadi rutin segíti tehetségét. Prokopp Endre pompás figurája erőssége volt az előadásnak. Fotografálni való maszkja és őszinte jellegzetes alakítása igaz örömet szerzett a közönségnek, mely régen nem látott kedveltjét üdvözölte személyében. Folbarth Gusztáv apró szerepben egészítette ki az együttest. Még egy kitűnő kis darab szerepelt volna a műsoron, de éjfél elmúlt, a zsúfolt teremben a hőség elviselhetetlenné vált s igy a főrendezőség kívánságára elmaradt, megfosztván igy Rónay Moksit, Pintér Vilmát, Barabás György drt, Horváth Károlyt és Danis Győzőt a biztos sikertől. A kabaré rendezőjének tiltakozását azonban elnémitóttá a kényszerhelyzet, amely előtt meg- kellett hajolni. A színpadot újjá kellett jóformán építeni az utóbbi idők vandál pusztításai miatt. A világítást teljesen újra kellett berendezni s mindebben Molnár Gyula önzetlen támogatása segítette a rendezőséget, a Phőbus pedig, hir szerint a nemes czél érdekében elengedte a számla teljes összegét. PUMP KÁVÉHÁZ BUDAPEST, IV., MUZEUM-KÖRUT 13. I *UIfit Kitűnő kávéházi italok és ételek. Ízletes, meleg konyha, tiszta fajborok. Csemege különlegességek. TJjon.il an á/talalsiitveL. Számos látogatást kér: MEIXNER GUSZTÁV A. a „Belvárosi vendéglő“ volt tulajdonosa. igen jó Kadarka bor 1 liter 20 kor. KERNEK EMIL kereskedőnél Rákosszentmihály, Rákosi-ut 45. szám. A színpadi díszítésben Muzsik Zoltáné a főér dem A régi Népszínházból származó díszes belső függő nyt is szerzett az előadásra é3 annak folyamán a színpadon hasznosította sokoldalú tevékenységét. A súgó fáradságos szerepét a régi, kitűnő Krenedits Gyula töltötte be. A főpénztáros Csabány Antal János volt, ki éjjel három óráig dolgozott; a kabaré pénztárosa pedig Várhegyi Aladár volt. Előadás után reggelig tánczolt a fiatalság, de igen sokáig alig tudtak megmozdulni egymástól a párok. Minden teljes rendben folyt le, semmi zavar, vagy rendellenesség nem fordult elő. Bizonyára sok minden hiányzik e tudósításból, amiket készségesen fogunk pótolni. Rákosszentmihály — Kiskecskemét. Irta: Kecskeméthy Vincze. XXII. A föld megismertetésével foglalkozunk ezúttal. Minden telektulajdonos töreKedjek arra, hogy azt a kis helyet, amelyen gazdálkodik, megismerje, a talaja minőségével tisztába jöjjön, mert Gsak igy tudja gazdaságosan kihasználni a területét és igy tudja a növényeket hozzá alkalmazni, sohse törekedjünk arra, hogy a kertünkbe mindenféle növényeket neveljünk, amikor azok nem odavalók. Éppen azért kell a talaj minőségévé! tisztában lennünk, tudnunk, hogy milyen természetű a talajunk. így pl. a száraz, kavicsos talajöa ne ültessünk olyan növényeket, amely több nedvességet és több humuszt követel, mert ezzel csak a helyet foglaljuk és a végeredményben még sincs semmink. Ezeket az észrevételeimet most tapasztalatokkal igazolhatom, amennyiben a községnek minden reszeben megfordulok nap nap után és latom a sok sínylődő növényt. Ez mind onnan következik, hogy az emoerek csak ültetnek, ültetnek, minden megfontolás nélkül és igy múlik el a nyár, dolgoznak semmi nászon tejében. Éppen ezért szükséges, hogy minden ember egy kicsit foglalkozzék azzal, hogy többiéle földet hasonlítson össze és ezzel megismerkedjék talaja termeszeiével, ásványtartalmával, mert nem elég az, hogy csak földünk van, de minden gond nélkül ültetünk össze-vissza mindent, sokkal célravezetőbb, ha földünk csak egy növényt tűr, egy növényfélét tud nevelni, azt termesztjük, mintsem abba többféle fajt ültessünk. Például ahol jól terem a paradicsom, ültessük tele a kertünket azzal, használjuk ki vele a rendelkezésünkre álló kis kerti területet, mert ha abból a növényből, mely ott megterem, sokkal több a termés, mint amennyi szükséges a sajat használatunkra, azt értékesíthetjük és annak jövedelméből beszerezhetjük azt, amivel kertünkben nem foglalkozhatunk. Vagy pedig a jó szomszédok úgy is szoktak egymáson segíteni és C6eretermelést csinálnak. Az én kertemben terem ez, te nálad emez, mindegyik termeli a magáét és a fölösleget kicseréljük. Németországban régen igy dolgoznak. Hogy a talajt, hogy lehet megismerni, az bizonyos, hogy ahhoz egy kis gyakorlat kell, de ha az emberekben van egy kis jó akarat, azt mind meg lehet tanulni. A kertemnek több részében ásatást végzett és megnézem az alsó talajt, megnézem a felső talajt. Az also talajt a szerint vizsgálom meg, ahol éppen a gyökerek járkálnak és táplálkoznak. Markomba szorítom a földet és ha a szorítással egy tömegben marad, az jelzi azt, hogy abban agyagtartalom van, tehát az a talaj a leveles növényeknek alkalmas. Amely talaj pedig a szorítás után nem marad egy tömegben, hanem széjjel omlik, az túlságos kvarezos és sok benne a homoktartalom, tehát száraz talaj; az ilyen helyre leveles növényeket ne ültessünk. Ezek a talajok babnak, burgonyának és kukoriczának valók. Vannak azután talaiok. amelyek mésztartalmuak.
