Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1920-07-11 / 28. szám

XX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1920. vasárnap, julíus 11. 28. szán! RÁKOS VIDÉKÉ tArsadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap. Rákosszentmihály nagyközség hivatalos lapja. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOS VIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákoisztntmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 80.— K. Fél évre: . . 40.— „ Negyedévre: 20.— ,, Egyes szám ára 2 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. A Vörös erkölcsbiró, A múlt héten végre megtudhatta Rákosszent mihály közönsége, hogy én vagyok itt a vörös, a destruktiv elemek maradéka és romboló munkájuk folytatója. Farkas Elek úgy látszik, javíthatatlan. Ezer sebből vérző nemzetünk szenvedése sem téríti a jobb útra, még mindig folytatja merész játékait. Legújabban a destrukczióval üz kínos tréfát, elnevezvén azt divatos szónak és folytatja romboló munkáját, ahelyett, hogy valami dologhoz látna, amit joggal megkövetelhet szerencsétlen hazánk minden fiától De ő méltó utódja akar maradni Mihelyi Istvánnak, bizonyosan azért, hogy annak idején cse­lekedeteiről beszámolhasson elvtársainak és a náluk régen kiérdemelt bizalmat továbbra is megtarthassa. A Mihelyi-féle gyűlések támadásainak állandó tárgya voltam. Azt hitte volaa az ember, hogy a bolsevizmus letörésével a romboló munka is meg­szűnik. de Ön Farkas Elek, még sokkal nagyobb hévvel folytatja azt, mint ahogy elvtársai elhagyták. Régen figyelem aknamunkáját, mellyel ártatlan jóér­zést! hazafiak becsülete ellen tör, de mérges fegyvere mindannyiszor visszafele sül el s ön még mindig nem okul 1 Csápjait most felém eregeti. Rosszul teszi, mert türelmem fonalát elpattintja és arra kényszerít, hogy pőrére yetkőztessem. Feljajdul, hogy nekem legvasaltabb a nadrágom. Ezt nem tagadhatom, mert megszoktam és úri tulaj­donság. Sót nemcsak úri tulajdonság, hanem köte­lesség is, hogy a község vezető tisztviselője méltó legyen intelligens községünkhöz. Amikor a közbizalom a község megalapítói részéről engem mai állásomba helyezett, akkor itt még csak szeretni tudták egymást az emberek és az volt minden támogatómnak az intencziója, hogy a község jegyzője, vagy főjegyzője ne utolsó, hanem első ember legyen a faluban. Az fáj magának is Farkas Elek ur, hogy nem lehet az elsők között, hanem nagyon is az utolsók között kullog és haragjában a diktatúra alatt levitézlett tábo­rával igyekszik veszedelmes munkáját folytatni. Engem meg nem téveszthet, sem meg nem fölemlíthet, én haladok elkezdett utamon, mert a lelkemben élő és mindenek felett álló hazaszeretet azt parancsolja számomra, hogy a nemzet rontói részére nincs könyörület s aki bűnös, annak lakolnia kell, még akkor is, ha Farkas ur naponként deputá- cziózik is az érdekükben. Majd ha a hazaszeretet szent érzése mellett még azt is meg fogja tudni érteni, hogy egy úri embernek a vasalt nadrág mel­lett nagyon fontos a tiszta gallér, tiszta kézelő és tiszta kéz is, akkor nem fog felháborodni a bolysevikok letartóztatása miatt. Igazán merész legény maga, Farkas ur amikor egyenes és nyílt felszólalásomat a legmindennapibb demagógiának, osztályellenes izgatásnak nevezi. Pedig ha tudná, hogy naponként száz és száz embertársam keres fel hivatalomban és könnyes szemmel pana­szolják az elmúlt idők borzalmait és undorral gon­dolnak az ön és vasaltnadrágu társai garázdálkodá­sára. De ön ezt nem akarja meglátni, csak azt kürtöli világgá, hogy sok a feljajdulás a községházai állapotok miatt és azt sem akarja látni, hogy ezeket a feljajdulókat is csak az ön által „becsületes ül­dözött keresztényekének nevezett bolsevikiek csábí­tották a romboló tábor szolgálatába és még nem gyógyultak ki teljesen. És akkor, amikor a hazafias érzésű munkásság becsületes törekvését látom és a haza szolgálatában való sorakozásukat megállapítom, akkor ön és társai még mindig a nemzetrontó bűnösök megmentésén fáradoznak. Hát ez nem destrukció? Vagy talán ez is demagógia! Nem Farkas Eltk ur ez igy tovább nem mehet! Önnek legkevesebb a joga a tisztalelkü hazafiak elbírálására. Ön lehet leg- kevésbbé erkölcsbiró ebben a társadalomban, önnek rűjics joga a község hivatalos lapját, a „Rákos Vi­dékét“ vörös érzelmekkel vádolni. Önnek, akinek a lapjánál csak a lelke vörösebb! De micsoda fekete lélek kell ahhoz, hogy a Rákos-Vidéke ideális gon- dolkozásu szerkesztőjének hazafiságát kétségbe vonja. Mikor eljött nemzetünk hóhérja a bolsevizmus, ön ott volt az elsők között, akik a proletárdiktatúra fentartására és megerősítésére a kerepesi sáncokat építették, akire a diktatúra bukása után azt mondta a kerepesi biró, az ő természetes esze és becsületes hazafias érzése sugallatára, hogy „ha ez a rákos- szentmihályi sáncépitő gazember idejön agyonütöm“. Amikor a tisztitó munka megkezdődött és min­dent átvizsgáltunk, a polgári leányiskola naplójában mit láttam ? Azt, hogy ha kibővítik — akkori tervük szerint — a polgári leányiskolát, akkor ,a munká­latok vezetésével Farkas Elek elvtársat bízza meg a direktórium !* Mért nem Szabó Józsefet, vagy Payert? Talán azért, mert ők az ön 'zsenialitása mellett eltör­pülnek? Dehogy: Azok becsületes, hazafias érzésű magyar emberek és nem voltak bizalommal hozzájuk az elvtársak. ________________ a Lap unk mai száma 8 oldal« i

Next

/
Thumbnails
Contents