Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-06-27 / 26. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ Csizmadia Gyula és többek felszólalása után egyhangúlag elutasítják a postaigazgatóság kívánságát és elhatározzák, hogy illetékes helyen küldöttség utján is érvényt szereznek a község érdekeinek. A küldöttség tagjai: Hauser Gyula biró, Csizmadia Gyula, Dittrich Nándor, Pálfi János és Szabó József. Ziermann János szóvá tette, hogy a Piacz- téren az ősszel Joanovits George bolgár kertésznek engedélyt adtak zöldséges bódé felállítására, ő azonban a bódét eladta és tulajdonosa most füszerkeres- kedésnek használja. Böhsl Ferencz felszólalása után egyhangúlag kimondja a képviselőtestület, hogy a Piacz-téren füszeresbódét egyáltalán nem engedélyez. A napirendre térve, a Ziermann Jánostól megvásárolt telek ügyében határozathozatalra julius 24-ikére újabb közgyűlést tűznek ki. A döntés most már csak formai, mert a telket 40 koronájával már megvették, (a községháza megett) sőt a vételár kifizetésére is meghatalmazást adott a közgyűlés. A Phöbus áremelkedése keltett hosszú és tartalmas vitát azután. Megjelentek a vállalat képviselői is és Zala dr. vezértitkár széles alapokon, a bizonyítékok egész tömegével igazolta, hogy a társaság kényszerhelyzetben folyamodik az áremeléshez. A rákosligetiek választott bíróság elé vitték az ügyet. A bizottság tagjai Hollós ny. államtitkár, Kellner Ganz-gyári főtanácsos és Geier főtanácsos, csupa elismert szaktekintély — kimondották, hogy az árammérők hónaponként 4—5 korona értékű áramot fogyasztanak, amelyet nem regisztrálnak, tehát amelynek költségét a társaság viseli. Ez okolja meg az árammérők havi dijának felemelését, a fentartás és javítás horribilis költségeit nem számítva. Ezeket a költségeket sem a fogyasztók fizetik, hanem azok is a vállalatot terhelik. A választott bíróság eljárása 9000 korona költségébe került Rákosliget községnek. Kétségtelen, hogy a két héttel ezelőtt hozott határozatot most is megismételné, tehát kár lenne itt is költséget okozni. A vállalat hat évig viselte a költségeket, világítást kölcsönszénnel is minden áron fentartotta, amikor a főváros is sötétben volt és a vidéki városok világítás nélkül sinylődtek.. A nagy szaktudással előadott ismertetést köszönettel fogadta a gyűlés, de hosszú, makacs vita indult meg, hogy a közinség érdekét lehetőség szerint megvédelmezzék. Herczegh József Iván dr. Krenedits főjegyző, Holló Ágoston és mások hoztak fel ellenérveket és próbálták a tételeket leszorítani. Végre is megegyezés jött létre, amennyiben az árammérők kölcsöndiját 1 koronárél a kívánt 6—10 korona helyett csak 3 koronára emelték fel, még pedig úgy, hogy ja világitóáram mérőin kívül csak 3 koronás havidijat szednek a háztartásokban használt, tehát nem üzemi, motorikus áram (vízvezeték) mérői után is, amelyek sokkal magasabb összeggel szerepeltek a tervezetben. A világitóáram dija, mint azt már a többi érdekelt község is elfogadta, hekto- wattóránként 75 fillér, a motorikus áramé 39 fillér. Bugyi Ferencz József kérelmét, hogy a közalkalmazottak 50°/0 kedvezményt kapjanak, pártolólag terjesztik igazgatóságuk elé a kiküldöttek. Krenedits Gyula közélelmezési előadó bemutatta a közellátási osztály zárószámadását, mely 5,236.512 korona forgalmat mutat és bár a fehérpénz devalvá- cziója következtében 77.700 korona veszteséget szenvedett, mégis 80.187 korona 24 fillér nyereséggel zárult. A költségvetés 96.000 korona forgalomra 26. szám számit a következő gazdasági évben, természetesen pusztán a jegyhez kötött, hatósági áruk után. Csabány Antal János indítványára Krenedits Gyulának eredményes működéséért hálás elismerését és köszönetét fejezte ki a közgyűlés. A polgári iskolai iskolaszékben Farkas Géza halálával megüresedett tagsági helyre egyhangúlag Holló Ágostont választották meg. Rákosszentmihály — Kiskecskemét. Irta : Kecskeméthy Vincze. XVIII. A földieper tenyésztésről fogunk beszélni. Ha szép és bő termést akarunk a földieperből elérni, akkor olyan fajokra törekedjünk, amelyek egész nyáron át teremnek. Ilyen például a Richter-féle, piros ananász és fehér ananász stb. Ezek azok a fajok, amelyek szállíthatók is, piaczképesek és állandóan bőven j teremnek. Hogy a bőtermést elérjük, szünet nélkül teremjen, j, évről-évre megszakadás nélkül, ezért minden évben egy 5 bizonyos részt ültetünk ki, mert az eper egy helyen légii feljebb három évet szolgálhat. Az átültetéshez már most lehet a palántákat meg- i nevelni, még pedig mindig azokat az indahajtásokat ■ neveljük az átültetésre, amelyek legközelebb állanak a \ mostani anyatőhöz, mert ezek tartják meg teljesen a , ; fajuk minőségét. Hogy kellő gyökerezést kapjanak, | kézzel bedugdossuk a földbe és az utána következő | ' indahajtásokat mind elcsipkedjük, eltávolítjuk. Egy-egy • tőröl legfeljebb három palántát nevelünk. j A talajt a következőképen fogjuk elkészíteni a í palántázás előtt: * A kertünkben kiválasztjuk a legjobb, legszellősebb, | legnaposabb helyet és ha lehet, a legjobb talajt is. Még \ pedig a kötöttebb részét a talajnak, mert hiszen a be- j kerített helyeinken van több olyan rész is, amelyen két- I háromféle talaj is van. Az epernek azért ajánlatosabb a kötöttebb, mint , a lazatalaj, mert a kötöttebb talajban zamatosabb, | illatosabb és szebben kifejlődött gyümölcsöket nyerünk. Azt a helyet, ahová a palántákat fogjuk átültetni, I jó mélyen fel kell ásni és minden féregtől, különösen | a cserebogár álczáktól ki kell tisztítani. Mikor az ásás j megtörtént, pihenni hagyjuk a talajt vagy két héten ■; keresztül és akkor jó vastagon megtérítjük trágyával és újból felássuk. Ekkor következik az ültetés. Az ágyak lehetnek 120—140 cm. szélesek, a palántákat rakjuk egymástól 35 centiméterre, úgy a sor, mint a tőke távolságban. A palántázás kezdetét veszi augusztus elején és folyik egész augusztusban, mert az augusztusi palántálásunk a következő évben már igen szép, bő termássel ajándékoz meg bennünket. Ezekről a fiatal palántákról a következő tavaszon kiinduló indahajtásokat eltávolítjuk, mert az első évben kiültetett palántákból ismét uj növényeket szaporítani nem tanácsos. Ha már a növények termésbe jöttek, azok alá tanácsos száraz füvet, vagy polyvát, vagy cserépdarabokat helyezni, hogy a gyümölcsöt megkíméljük, úgy a féreg megrágásától, valamint a föld bepiszkolásától. Termés közötti időszakban tanácsos az eperágyakat nyolcz-tiz napközönként jól higitott marhatrágyalével megöntözni. Így lehet naggyá hizlalni a gyülmölcsöt. Fogorvosi rendelés. ' Fogbetegeknek d- e. 9—IQ-igj d. u. 6—8-ig rendel Br. Győri Ernő fogorvos *i Rákosszentmihályon, Remény-wtcza 13 szám. ___ ' _________________
