Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-06-20 / 25. szám
4. oldal RÁKOS VIDÉKÉ 25.szám No egyéb se kellett imádott nőmnek, a Manóinak. — Mért kergetted el azt a szegény fiút? — Mert rendetlenkedett! Különben is ne szólj bele a nevelési elveimbe és ne rontsd a tekintélyemet a gyerekek előtt; nem tűröm! A műharag azonban nem gátolt abban, hogy a pörköltből a legjobb falatokat szedjem ki. Es gyúrtam, gyúrtam magamba. Mikor már körülbelül jóllaktam, lecsaptam a villát az asztalra. — Ez a pörkölt olyan sós, hogy nem lehet megenni. — Engedj meg kérlek, én magam főztem a vacsorát, és éppen nem sós. — Ha én azt mondom hogy sós, akkor sós, ordítottam. — Ez mégis hallatlan, üvöltöm, akármit mondok, mindig meghazudtolsz. Hát ezért robotolok én egész nap a nehéz munkában, hogy itthon egy percnyi nyugalmam ne legyen! Nem, nem, ezt nem birom tovább. És berohantam a másik szobába, vettem a kalapom és elszáguldtam hazulról. Hová menjen az ember Rákosszentmihályon, mikor végre kiszabadul otthonról? A kaszinóba, a második otthonba. Én is hát a direkciót a kaszinónak vettem. Ahogy megérkeztem, szétnéztem a hony-hazában. Jócskán voltak ott. Billiardoztak, tarokkoztak, alsóztak, de valamennyien borozgatának. Nem irom meg, hogy kik voltak ott, mert nem tudhatom, kik mit mondtak odahaza, az „imádott nőm, a Maridnak“, hogy hová mennek. De azok közül még senkisem volt ott, akikkel én együtt lenni óhajtottam, egy esetleges kis „csendes“ irányában. Leültem hát egy árva asztalhoz, kihozattam az első fröccsöt s ahogy megkóstoltam, már el is tűnt az egész szácskám mérhetetlen öblében, lévén az oly igen finom, hogy csak úgy itatta magát. Alig voltam a hatodik fröcscsnél, mikor valami nagyon bájos lágy női hang éneke üti meg a füleimet. Gyönyörű magyar nótát énekelt. Aah, ki lehet az, és hol énekel ? Megyek a hang után, az elvezet a kaszinó dísztermébe. Benyitok és megállók az ajtóban. Az első, amit meglátok, hogy a színpadon egy csomó férfi és nő van. Ah, tehát valamiből próbát tartanak. A második, amit észrevettem, hogy hátrább vagy 4—5 ur üldögél, egy-egy fröccsel a kezében. Odahuzódtam hát én is. Azoktól aztán azt is megtudtam, hogy a Próbaházasság vígjátékból van próba, melyet 26-án adnak elő a műkedvelők. És jó volt megtudnom, hogy azok, akiket ott a színpadon látok, műkedvelők, mert én megesküdtem volna, hogy az egytől egyig színész, még pedig elsőrangú jó színész. Úgy beszélnek, úgy mozognak, úgy játszanak azok, mint bármely, több éves hivatásos művész. Egyiket-másikat felis ismertem később, akit nem ismertem, azokról meg felvilágosítással szolgált a mi kedves főjegyzőnk Krenedits Sándor, aki derűs arcával, mosolygó jóságos szemeivel szintén ott gyönyörködött a nézők között és olyan jó- izüeket nevetett a darab mókáin, hogy már azt élvezet volt élvezni. Horváth Károly egy öreg parasztot játszik. De az aztán olyan tőrül metszett magyar paraszt, mintha csak Szentesről állították volna be a színpadra. A kis Pintér Vilma egy bakfis lányka szerepét csicsergi. Énekel, táncol, de oly megenni való bájos eleven kis ördög, hogy az csoda. Eszláry László minden mondása egy talpra esett vicc és mikor a — darab szerinti — feleségével, Pender Kálmánnéval perlekedik, alkudozik, a hasamat fogtam nevettemben. Madarász Ila csupa báj, természetesség. Nem csodáltam, hogy a darabban hárman is szerelmesek beléje és versenyeznek érte. Varga Gyula a szerelmes bonvivans, Kiszer Guszti meg egy zsidó cselédsxerző. Mikor jelenése van, a társai nem tudnak a kacagástól beszélni. Horváth Laczi, Danis Győző meg a többiek mind akiknek a neve már nem jut eszembe, csupa élénkség, csupa természetesség, — csupa színészet. Hanem a rendezőjük, valami öreg bajuszos bácsi, olyan jó szittya fejjel, kegyetlenül szigorú ember, de érti is a dolgát, magyaráz, tanit, mutat. Minden kis hibát észrevesz s minden kis hibáért ismétli a jelenést Azt mondják, valamikor színész volt. Éjfélig eltartott a próba s én éjfélig gyönyörködtem bennük. Nem tudom a közben hány fröccsöt ittam meg, de azt tudom, hogy egész utón hazafelé folyton azokat a nótákat dúdoltam, amelyeket a próbán a kis Pintér Vilma, meg Varga Gyula énekeltek. Csak a lakásom kapuja előtt rezzentem össze. Vájjon milyen képpel fogad imádott nőm, a Manci? Mit mondok neki, hogy hol voltam? Hopp! Megmondom az igazat! Ilyet is szabad egyszer tenni! Aztán megígérem neki, hogy elviszem az egész falaméliát 26-án az előadásra. Dr. HÍREK. Hl caaaaaBaaaaMBBBaasBsagtaiBBBMpcsbbess Hadifoglyainkért. Még mindig hadifogságban sínylődő véreink hazahozatala rettenetes erőfeszítési jövetel nemzetünktől. A magyar társadalomnak mindent el kell követnie, hogy a szükséges költségek előteremtésében segítségére legyen a kormánynak. Szerencsétlen hadifoglyaink ügyét most az igen értékes és hazafias munkát végző Move vette kezébe és hathatósan támogatja. A Move rákosszentmihályi osztálya julius 4-én, julius első vasárnapján rendez nagyszabású ünnepélyt a hadifoglyok hazahozatala céljára. Igen nagy arányú előkészületek folynak. Délután nagyszerű népünnepély lesz, valószínűen katonazenével és mindenféle látványossággal. A rendezés munkáját a fáradhatatlan Muzsik Zoltán végzi. Este pedig vidám kabaréval folytatódik a nevezetes nap. A kabarét a Nagykaszinóban tartják s rendezését Balázsovich Zoltánra bízták, aki régi jeles műkedvelőinket mozgósítja s már is tnegnyerte közreműködésre a műkedvelők szalonzenekarát, p. Polner Ernő vezérletével. A kabaré után táncmulatság következik, még pedig záróra nélkül, reggelig. Jullius 4-ikén mindenkinek, minden üzletnek és minden vállalatnak jövedelme egy csekély hányadát a hadifogoly akczió javára kell áldoznia, a czinkotai rendőrkapitányság pedig a Move ünnepély és estély érdekében előreláthatólag el fogja rendelni, hogy julius 4-ére Rákosszentmihályon semmiféle más mulatságot nem szabad rendezni. Ezen a napon mindent a hadifoglyokért! j Adomány. Kőrmöczy Gáspár fogorvos, helybei1 villatulajdonos, aki 25 éve nyaral Rákosszentmihályon» gyönyörű ajándékot juttatott a helybeli római katholikus templom részére. Az ajándék Kiss György szobrászművész Páduai Szent Antalt ábrázoló gyönyörű domborművé és akik látták, elragadtatással nyilatkoztak a munka szépségéről és művészi értékéről. Évzárás. Úgy polgári leányiskoláinkban, mint elemi iskoláinkban junius 30-ikán fejezik be az iskolaévet. Rendes évzáró vizsgálatok nem lesznek az idén, hanem összefoglalásokat tartanak, amelyek során a kedvezőtlen osztályzatot nyert növendékek még megjavíthatják helyzetüket. A polgári iskola Te Deummal rekeszti be munkálkodását. riliur KÁVÉHÁZ BUDAPEST, IV., MUZEUM-KÖRUT13. DÜWIt Kitűnő kávéházi italok és ételek. ízletes, meleg konyha, tiszta fajborok. Csemege különlegességek. ■CTjon.ii ars. Átalakítva,. Számos látogatást kér: MEIXNER GUSZTÁV it. a »Belvárosi vendéglő“ volt tulajdonosa. czi pőszalo n Budapest, IV., DL-IN VjLd Hí Bécsi-utcza 5 szám. Félemelet. 4.
