Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-05-16 / 20. szám
XX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1920. vasárnap, május 16. 20. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉXI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 48.— K. Fél évre: . . 24.— „ Negyedévre: 12.— „ Egyes szám ára 1 korona. Hirdetéseket (elvesz a kiadóhivatal. Mem, nem, 50ha! (bz). A pohár betelt. A magyar nemzet szomorú katasztrófája elérkezett a tetőpontra: a gyilkos béke- szerződés aktájáig ... De nem gyászlobogók fogadják, nem kétségbeesés kiséri, hanem az egymásra tornyosuló csapások súlya alatt meggörnyedt derekak büszkén kiegyenesednek, elszánt tűz gyűl a szemekben, ökölbe szorul a kéz: Nem, nem, soha! Nincs clyan magyar ember, akinek élete is kedvesebb volna, mint keresztrefeszitett, édes hazánk szent ügye; nincs olyan hitvány, rongy ember ebben a hazában, a ki szive utolsó dobbanásáig ne küzdene minden erejével, minden akaratával s minden elszántságával, hogy megtépett országunkat visszaszerezze, dicsőségünk régi fényét visszavivja. Tiltakozástól hangos az ország. Valahány község, testület és egyesület, mindannyi felháborodott tiltakozását harsogja és törhetetlen reményét és bizodalmát erősiti. Összeültek a magyar újságírók és Nesztoruk, a legnagyobb magyar publiczista, a koszorusköltő, Rákosi Jenő foglalta ékes, zengzetes szavakba lelkűk gondolatait, aztán pedig szent fogadalmat tettek, hogy minden tehetségükkel, minden tollvonásukkal, minden szavukkal és cselekedetükkel a magyar feltámadás ügyén munkálkodnak. A nemzet nagy lesz és dicsőbb, mint valaha, ha egyetértés aczélozza meg erejét. Ezt az egyetértést alapozza a maga körében minden becsületes magyar ember, erre fogadkoztak az egybe- sereglett újságírók is. Van-e olyan hitvány, a ki a maga kis ügyével mer ezentúl is még homléktérbe tolakodni, holott a haza veszélyben van, sőt e pillanatban — úgy látszik — elveszett ? Érdekes-e még a kicsinyes vetélkedés; az átkos pártoskodásnak van-e helye még közöttünk és juthat-e a hires gyűlöletből egymás számára, most is még, átokverte magyaroknak, — holott ha minden csepp vérünk a gyölölet égető mérgévé válnék, az is kevés lenne gyilkos ellenségeink megtorlására? Nem dobjátok-e dühödt kutyák étkéül, vagy nem veritek-e ki ez ősök szentelte földről az árulót, ki még ma sem szerető testvér, holott édes anyánkat, mi magyar hazánkat kell egymásra borulva siratnunk és egymást támogatva minden izmunk végső megfeszítésével visszaszereznünk ? Minden csak hivságos dib-dáb játék immár; olyan sivár, érdektelen, csekély és közömbös minden, a mit csak tegnap is 'még igen fontosnak és nevezetesnek tartottunk. Csak egy gondolat maradhat úrrá t a lelkeken, csak egyetlen eszmében forrhat össze ' minden elme, egy a gond, egy a programm, egy a í jelen, egy a jövő, minden csak erről szóljon s ezért j beszéljen és ezt erősítse: Nem, nem, soha! í Igen nagy gyász érté Rákosszentmihály társadalmát Győri Farkas Géza, az Osztrák-magyar bank főfelügyelője, mindnyájunknak szeretett „Géza bácsija" szerdán éjjel meghalt. Vajszivü, nemes gondolkozásu, emberszerető, puritán férfiú volt. 1 la gyengeséget akarnánk keresni lelkü- letében, legfeljebb a határt nem ismerő emberszeretetében találhatnánk: annyira testvérének tartotta minden felebarátját, hogy még a méltatlanok előtt is kitárta szivét. A barátai, a híveinek légiója annál inkább élvezték szeretetének melegét. Törhetetlen fia volt róm. kath. egyházának. Mint 1 képviselőtestületi tag, értékes munkása közügyeinknek. 1 Az iskolaszék és gondnokság kebelében lelkesen dolgozott a magyar kultúráért és mint a Nagykaszinó elnöke, vezére volt társaséletünknek. L Nem tartozott az alapítók gárdájához, később I került ki községünkbe, de annak fanatikus hívévé lett ' csakhamar. Eleinte a volt Rákosszentmihályi kaszinóba « vezették, hol rövidesen az alelnöki tisztségre emelték. \ Midőn azonban a helyzetet felismerte, a régi gárda tagjaihoz csatlakozott és fáradhatatlanul dolgozott a I társadalmi béke, az egységes társasélet megteremtésén. \ Ennek a megvalósítását, elöKészitését szolgálta a „Név- i télén“ asztaltársaság, melynek lelke s feje, „vajdája“ lett. Midőn a Nagy kaszinó alaoitásában végre összeforrott társadalmunk, Farkas Géza lett a hatalmas, uj egyesület népszerű és általánosan tisztelt elnöke, aki mögé minden pártkülönbség és egyéni sérelem nélkül csatlakozhatott községünk egész úri társadalma. Rajon“ gással szerette haláláig a Nagykaszinót, amelynek falai között felejthetetlen órákat töltött és kifogyhatatlan szeretetet élvezett. Valahányszor ennek kifejezést adott a társaság, a lágyszívű elnök mindannyiszor csak könnyes szemmel tudta megköszönni és torkát össze- szoritotta a zokogás. Törhetetlen magyar hazafi volt; a haza ügyében megalkuvást nem ismert. Az utóbbi idők szomorú eseményei során volt olyan sajnálatos alkalom, amikor • egy római patriczius jellemét tudta megmutatni.________ I OBB f Farkas Géza* * I 1 Lapunk mai szórna 8 oldal.
