Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-05-02 / 18. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ hanem csendben, önzetlenül és minden időben ön- feláldozóan dolgoznak, akár — nagy ritkán — dicsőség a pályabérük, akár pedig koczkázatos küzdelmet kell a tisztes czél szolgálatában becsülettel végig harcol- niok. Ez a fajta alkotta meg a hitelszövetkezetet, mely ime ma már búcsúzik az élettől és ez virágoz- tatta fel a takarékpénztárat is, amely a viharos évek után bizonyára most születik meg tulajdonképen igazi és értékes élete számára, amelyben kétség nem lehet mindaddig, míg ez a szellem vezetéséből ki nem vész. Rákosszentmihály — Kiskecskemét. Irta : Kecskeméthy Vincze. X. A ribiszketermesztéssel foglalkozunk ezúttal. Ribiszke hazánkban minden vidéken terem és jól érzi magát, nem válogat az éghajlatban, nem válogat a talajban, bárha hazánkba úgy vándorolt is be, tehát jövevény növény. Nagyon megérdemli, hogy ezzel az igénytelen növénnyel szakszerűen foglalkozzunk, mert a gyümölcse sokféleképen használható és élvezhető. A mi a fajokat illeti, ne dolgozzunk sok fajjal, mert a mint más gyümölcsnél, úgy ennél is arra kell súlyt fektetnünk, hogy minél nagyobb tömeget állítsunk össze egy fajból. Ezek a fajok ajánlhatók: Nagy hollandi vörös, cseresznye gyümölcsü és meklen- burgi nagy gyümölcsü, piros. Ezt a három fajt ajánlom. Ajánlatosak pedig azért, mert bő termők és jóízűek és szemnek is megfelelnek; borkészítésre szintén kifogástalanok. A ribiszke szaporítása és a ribiszke további kezelése tekintetében, a mint már az imént megemlítettem, azt lehet mondani, hogy jóformán minden talajban jól díszük. Nem keresi azt, hogy kövér, vagy sovány a talaj, de azért ez a növény is éppen úgy, mint más növényzet szívesen fogadja a jobb talajt. Tehát, ha nagyobb súlyt akarunk fektetni a termesztésére, a mint hogy kívánatos is, akkor ne sajnáljuk az igénytelen növénytől sem, hogy azt a helyet megjavítsuk, a mely helyre ribiszkét szándékozunk ültetni. A ribiszkének a szaporítása dugvány által, bujtás által történhetik. A bujtást a következőképen végezzük: Azt a hajtást, amely augusztusra megérett, (a hajtások beérését arról tudhatjuk meg, hogy a levelek a hajtásokon sárgulni kezdenek, ez jelzi, hogy a nedvkeringés ott megakadt és a hajtás beérett) ezeket a hajtásokat behúzzuk a föld alá, mielőtt azonban lehúznánk, ama rügyek alatt, melyek a földbe kerülnek, egy-egy vágást teszünk bicskával, hogy előmozdítsuk a mielőbbi gyökeredzésüket. E lehúzott vesszők föld alatt maradnak márczius közepéig — április elejéig. Ekkorra meggyökereztek s az anya- tőkéról levagdaljuk, szétültetjük arra a helyre, amelyet részükre már előkészítettünk. Az ültetés egymástól egy méter távolságra történjék s mindig olyan helyre ültessük, ahol azokat a bokrokat a napfény körüljárhatja, mert csak igy kaphatunk teljesen beérett gyümölcsöt és egészséges növényeket. Szaporítást máskép is végezhetünk. Ugyancsak ló. szám augusztusban a beérett hajtásokat levágjuk és azokat a vesszőket, a kertnek egy bizonyos helyére sűrűn elrakjuk. A vesszők legyenek legalább is 25—30 cm. hosszúak. Azoknak fele része kerül a | földbe. Azok a rügyek biztosítják a továbbtenyésztést, ; amelyek belekerülnek a földbe. Ezek ott is maradnak a helyükön a következő tavaszig s akkor átültetjük őket olyan távolságra, mint az imént megemlítettük. Szaporítani lehet még másképen is: de ez a szaporítás nem ajánlatos. Például az öreg tőkéket | felszedjük és azokat széjjel szedjük annyi darabra, j ahányra csak lehet és elültetjük; ezekből azonban egészséges bokrokat nevelni nem lehet többé, tehát ez a módszer nem jó. További kezelése a ribiszkének, különösen már a termő bokroknak: mindig azon kell iparkodnunk, hogy azokon mindig újabb és újabb hajtások fejlődjenek. Ezeknek fejlődését a következőkép érjük el: minden tavaszszal a kivénült hajtásokat teljesen kivagdaljuk, hogy helyükbe uj hajtások fejlődjenek, | mert csak igy érjük el azt, hogy a gyümölcsünk j nagyságát és szépségét fentartsuk. Ha igen sűrűk a i bokraink, azokat évenkint megritkitjuk, még pedig ; úgy, hogy a gyökerek körül kiszedjük a földet s ; azokat egészen a tövénél levagdaljuk, hogy ezzel í kellőképen megritkithassuk. Továbbá arra is ügyeljünk, hogy évenként a ribiszkénél a harmatgyökere- ; két, vagyis a felső gyökereket eltávolitsuk, mert ezek a termésre nagy hátránynyaí vannak, amennyiben a felső gyökerek az alsó gyökerektől a táplálóanyagot elszívják, szárazság bekövetkeztével a harmatgyökerek nedvességet nem kapnak, s az alsó gyökereket az alatt az idő alatt, amig ők táplálkoztak, majdnem teljesen megsemmisítik. Ezért szükséges a felső gyökereket minden évben eltávolítani, hogy tisztán az alsó gyökerek táplálják s biztosítsák úgy a növény , fenmaradását, mint a gyümölcs fejlődését, f Úgy, mint más növényzetet, ezt is különféle rovarok támadják meg. Különösen megkapja ribizke levél a vörös himlőt. Tingiszféri gombának nevezzük, a mi j ellen védekezni kell, mert a mely növénynek a levél- | zete beteg, ott beteg az egész bokor, maga az egész I növény. Védekezni ellene a következő óvószerrel lehet: i Mész és hamu feloldással permetezzük meg j hetenként egyszer; nem várjuk be, hogy a betegség ( mutatkozzék, hanem a mint elvirágoztak a ribiszke bokraink, azonnal védekezzünk. A ribiszkét lehet nem csak bokor alakban nevelni, hanem azokból lehet kis fácskákat is nevelni, I ha azokat a következő alanyokon oltjuk. Van egy í ribiszke faj alanyunk, a melyet a nép nyelvén aranyeső ribiszkének nevezünk. Ezekből nevelünk kis fácskákat s a mikor elértük a kis fácskák olyan magasságát, a mekkorát nevelni akarunk, azokra ráoltjuk azt a ribiszke fajt, a mely ribiszke fajt óhajtunk kertünkben dísznek fentartani, mert ezek a fák nem gazdaságosak, hanem inkább csak diszül szolgálnak. Til IMF KÁVÉHÁZ BUDAPEST, IV., MUZEUM-KÖRUT13. riUIflU Kitűnő kávéházi italok és ételek. ízletes, meleg konyha, tiszta fajborok. Csemege különlegességek. Újonnan átalaTsitva,. Számos látogatást kér: MEIXNER GUSZTÁV A. a »Belvárosi vendéglő" volt tulajdonosa.
