Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-04-25 / 17. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 17. szám módosítás szintén pontosan körülírja. Díjazásaikat és ruhaílletményeiket megállapították. A községi hivatal öt normanapot tart Karácsony, husvét és pünkösd első napját, Szent István napját és az eddigi újév helyett márczius 15-ikét. Csizmadia Gyula és Balázsovich Zoltán a teljes vasárnapi munkaszünetet óhajtanák, de a főjegyző felvilágosítása szerint a közönség érdekében ez még ezidőszeriut nem vihető keresztül. A községi szolgák segítséget kérnek a községtől. Zirmann, Böhsl, Szabó József részvéttel vannak irántuk, de a kérelmet nem tartják teljesíthetőnek ebben a formában, mert a tisztviselők sem kapnak többet, mint a szolgák. A főjegyző szerint a személyi kiadások növelése a község csődjét vonná maga után. Ellenben javasolja, hogy egy-egy métermázsa burgonyát vegyen a szolgák számára a község. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Vizkeleti János volt csendőrőrmestert végleg elmozdították állásából. A rendőrség számára a Farkas Lajos-féle volt Németh-villa igénybevételét fentartják és a katonai parancsnokság eltávozása után (április 30) használatba veszik. A ceendőrséget viszont jelenlegi helyén hagyják és a háztulajdonos felmondását nem fogadják el. A község a rendőrség berendezkedő költségeihez 32000 koronával hozzájárul. Ez az összeg 32°/<>-a az egész 100000 korona összegnek, amelynek további 68*/0-át Czinkota viseli, ahol a székhely van. A vármegye ezt a határozatot jóváhagyta s most az elöljáróság függő kölcsön felvételét óhajtja, hogy ebből ezt a kiadást fedezze és a közellátási osztálynak forgótőkét teremtsen. A mai árak mellett nem tud az osztály kellő beszerzést teljesíteni, mert nincs megfelelő tőkéje s az 50000 korona, mellyel ma is dolgozik, elenyészően csekély. A Phöbus ismét áremelést kíván. Az áram diját februártól 60, áprilistól 65 fillérre, a motorikus áram diját pedig 30, illetve 33 fillérre emeli, mert a szénárak és üzemi kiadások erre kényszerítik. Az árammérő kölcsöndiját pedig egy koronáról, nagyság szerint 6—22 koronára szeretné emelni. A képviselő- testület felzudult e kívánságra s különösen az árammérő kölcsöndijának felemelését tartja méltánytalannak. Tiltakozik tehát a kényszerhelyzet ilyen kihasználása ellen és bizottságot küld ki, hogy a többi érdekelt község képviseletével együtt szakkörök bevonásával és a vármegyei tiszti főügyész elnöklete alatt kívánja a döntést kellő tárgyalás után meghozni. Auguszt Béla panaszos felszólalása után a bizottságot a következőkép alakították meg: Hauser Gyula, Krenedits Sándor, Holló Ágoston, Balázsovich Zoltán, Auguszt Béla, Böhsl Ferenc, Málovits Lajos, Pál fi János és SchvarczI József. Az államrendőrségnek jelenleg húsz embere teljesít szolgálatot Rákosszentmihályon, ezt a számot azonban, mihelyt laktanyájuk lesz, negyvenre emelik. A rendőrlevénység napi 5 kor. segélyt kér a községtől. A kérelem teljesítése 1007,-os pótadóemelést jelentene, tehát a közgyűlés kénytelen volt azt elutasítani. A betegszállító kocsi javítását Kecskeméthy Vince hozzászólása után elhatározták. A temetőnk, sajnos, betelt. Főként az első osztály. üj részt nyitottak meg és a sírhelyek diját 100, 60 és 30 koronában állapították meg. (A teljesen szegények ingyen sírhelyet kapnak.) A jövedelemből a hullaház és őrlakás kérdését fogják megoldani. (4000 kor. alap már van.) Garai dr. szerint a legolcsóbb temetés 1700 kor., holott Budapesten 60Ö—1000 kor. Ebben is kellene intézkedni. Hauser Gyula felszólalása után Balázsovich Zoltán indítványára kimondották, hogy az országos árvizsgáló bizottságot megkeresik, hogy az árakat szabályozza. Finálé: honossági és illetőségi ügyek, mint mindenkor. Rákosszentmihály — Kiskecskemét. Irta: Kecskeméthy Vincze. IX. Tekintve, hogy a gyümölcsfák egy része elviri- tott, újból felhívjuk a gyümölcskedvelök figyelmét a védekezésre, a mennyiben az idő nagyon is kedvez a különféle férgek elszaporodásának, nagyon ajánlatos, hogy hozzáfogjunk azokhoz a védekezésekhez, a melyekről egy Ízben már megemlékeztünk. Különösen ajánlom az almafák védését, mert az ilyen meleg időjárásban a vértetü most kezdi magát legjobban befészkelni, tehát ne várjuk azt be, hogy a vértetüt szemmel lássuk, hanem most kezdjünk a munkához, mert ha már annyira kifejlődött, hogy szabad szemmel látjuk, akkor már nagyon nehéz ellene védekezni. Vizsgáljuk meg a fánknak minden egyes részét és ha látunk rajtuk, különösen az újabb sebeken pamutszerü, kis fonalkákat, az már vértetüt jelez. Ez ellen a védekezés a következő: Vegyünk deninnt, úgynevezett katránykivonatot, rendesen öt kilós dobozokban kapjuk. Ezt felhígítjuk kilónként öt liter vízzel és ezzel a fánknak minden egyes részét megpermetezzük, úgy a koronáját, valamint a törzsét. Ezt ismételjük nyolcz-nyolcz naponként legalább is junius 10—15-ikéig. Ha nem is teljesen pusztítjuk el, — mert még olyan orvosságra nem találtunk, — de mégis nagy mértékben megakadályozzuk a vértetü továboterjedését. Van azonban egy másik orvosságunk is, a melylyel védekezni tudtunk a vértetü ellen, de annak azt hiszem, ma sokkal körülményesebb a megszerzése, mint a dentriné, de azért mégis megemlékezünk errél is: Veszünk egy liter petróleumot s ezt felhígítjuk. Ha nagyobb mennyiségű almafával rendelkezünk, akkor rendesen egy liter petróleumra szoktunk venni tíz liter tejet és azt addig korbácsoljuk (vesszőseprővel, vagy lánczczal), a mig a tej a petróleummal teljesen össze nem házasodik es ezzel permetezzük végig az almafáinkat. Ezt az összeverést mindannyiszor meg kell ismételni, valahányszor permetezni akarunk, mert a petroleum és tej csakhamar ismét szétválik egymástól. Ezzel az óvszerrel én éveken keresztül hatvan- hetven holdas gyümölcsösöket tartottam fenn, úgy annyira, hogy a vértétü terjedését teljesen megakasztottam. Mert a vértetüt elpusztítani mi még ma nem tudjuk, még a rovartani intézetek mindezideig nem tudták megállapítani azt, hogy ezt a rendkívül veszedelmes férget mivel is tudnánk teljesen kiirtani. Nemcsak a fán élősködik, hanem mikor megjön a párosodás ideje, megpárosulás után a lepkék lehu-
