Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-04-11 / 15. szám
2. oldal. ___________RÁKOS VIDÉKE _________15. szám mális megterheléssel jár de veszedelmes Istenkisértés, ha túl van terhelve. Minap tanúja voltam egy jelenetnek, amely egy általános udvariasságra vonatkozó megjegyzéssel kezdődött és pofozkodáson végződött volna, ha az illető urat nyilt pályán, megállítva a kocsit ki nem tuszkolják onnan. Közben vaskos gorombaság hangzott el, még pedig úriember szájából. A türelmetlenségnek és durva gorombáskodásnak ilyen botrányos jelenetei megfertőztetik életünk nyugalmát. A hallatlan tarifaemelést is igazi rákosszent- mihályi — bocsánat — birkatürelemmel vette tudomásul közönségünk. A köztisztviselőknek adtak ugyan kedvezményt, de — először a már szabadon álló idegeiden egy szép czeppedlit játszottak az igazolványokkal, melyet csak 25-én adtak ki, és amelyre még két hatóság pecsétje is kellett, ezzel is szaporítva az élelmiszerek és egyéb jókért reggeltől estig küzdő fixffzetéses gebék kinyjait. A magántisztviselőknek kedvezménye nagyon kevés, talán erre is lehetett volna gondolni? Valóságos csalánvirága a bürokratizmusnak az az ujitás, hogy kombinált kedvezményes bérletet nem lehet váltani. Hajmeresztő abszurdum, hogy köztisztviselőknek nem lehet kedvezményes áron. harmadosztályú bérletjegyet váltani, hanem a munkások mintájára hetijegyet kell váltaniok és ezért minden héten külön ácsorogni. Micsoda kommunista izü megalázás ez, a minek a végig gyötört közhivatalnokokat alávetik. Az ácsorgás különben fő járuléka a villamos jegyváltásnak. Nem órákon, hanem napokon át kell a bérletjegyekért tolongani a mnnka, többtermelés, hazafias többprodukczió jelszavainak fesledező korszakában. A vasutak egyesítése lényegében azt jelenti- e, hogy ezentúl minden vonalra, egyetlen helyiségben, egyetlen ablakocska előtt, egyetlen ember kezéből kell a bérletjegyét kiváltania e túlzsúfolt főváros és környéke minden lakosának? A jelszó itt bizonyosan az, ami a voit osztrákmagyar hadseregé a háború folyamán: „Miéjt csináljuk egyszerűen, ha komplikáltan is megy?“ ügy látszik, hogy a vasutak egyesülése nem használtba közlekedés mindennap rosszabb, a tarifa magasabb és a büszke B. E. V. V. felírás nem jelent mást, mint: „Bár Egyesültünk, Véreteket Vesz- szük". Erre rádupláz a Búr: „Bubánat Útjára Részvéttel Viszlek.“ És befejezi a Hév: Birkózz, Harcolj Életed Végéig.“ Bizony, ugylátS2ik ez a generáció már csak akkor leli meg nyugalmát, ha az ibolyát a föld alatt szagolja. —-fg— R. SZT MIHÁLY fii rí l r * BUDAPEST (E™*u°Lp) Hl jÓKpÍ JÓZSIT 93-59. B«rcsényi-u. 10. VIHU JUliUlJl VII.Tábornok-u 8 bádogos és szerelő KI vállal minden e szakmába vágó munkákat, úgymint: központi fűtést, szellőztetést, légszesz, vízvezeték, fürdőszoba, angol clozet, szívó, ny omó, kézi- és motor-hajtási szivattyúkat csatornázások és mindennemű épület- diszmü bádogos munkálatokat. Javítások jutányosán eszközöltetnek. üflbílVílU g«üaíági dughagyma, foghagyma, többfi UUyilGjjJUia, magvak ói palánták kaphatók mihály, Rákóezi-ut«a 26, szám. Rákosszentmihály — Kiskecskemét. Irta : Kecskeméthy Vincze. VII. Az idő elérkezett arra, hogy mindenféle magvakat elrakhassunk a földbe, úgyszintén a palántaiélé- ket is elültessük, egy-két növény kivételével, amelyek még a hideg és hűvös éjszakákkal szemben érzékenyek. Most, mielőtt az ültetésekhez és palántázásokhoz fogunk, egy kissé ismerkedjünk meg a talajunkkal is, hogy a most drága magvakat és drága palántákat ne rakjuk olyan földbe, amelyekben egyáltalán nem sikerülnének. Kár lenne a magért, kár a földért, kár a munkáért, amikor utalva vagyunk arra, hogy minden talpalattnyi földet felhasználjunk olyan növénynek, amely ott termesztésre alkalmas. A talaj minőségével jó egy kicsit foglalkozni, 1 mielőtt a növényeket beletesszük; milyen természetű, homoktartalmu, mész- vagy agyagtartalmu ? Ha mésztartalmú a talajunk, akkor abban legkevésbbé foglalkozzunk káposztafélékkel, hanem inkább hüvelyes növényekkel, burgonyával. Ha száraz, futóhomokos talajunk van, azt pedig használjuk ki tisztán csak belevaló növényekkel, paradicsomfélével, tök, dinnye, ezek a növények valók a sivó homokos talajba, és pedig, mint már előző czikkünkben is i megírtuk, paradicsomot fészektrágyázással, dinnyét, j tököt fészektrágyázással ültessünk. A dinnyénél a következő módon kell a talajt elkészíteni: Kiásunk egy kjs gödröt oda, ahol a dinnyét akarjuk ültetni, abba a gödörbe egy jó lapátra való érett trágyát teszünk, földdel összekeverve, tányéralaku fészket készítünk és ebbe belerakjuk a magvakat. Egy-egy fészekbe ajánlatos négy-öt magot beletenni, a négy-öt j mag közül kikelt palántákat kiválasztjuk, a legszebbet és legerősebbet benthagyjuk a fészekben, a többit kiszedjük. Ezeknél a kobakos növényeknél ajánlatos azt a rnódszeit használni, hogy az első vetes után nyolcz napra, ugyancsak abba a fészekbe teszünk háromnégy magot. Ha esetleg bekövetkezik, ami gyakran meg szokott történni, hogy kései fagyok következtében az első vetés elpusztul, nyomban kikel utána a második vetés és igy nem vágyónk kitéve annak, ha elfagytak a dinnyéink, vagy tökjeink, késedelmet szenvedjünk. Most térjünk át a föld megismerésére: Ajánlatos lenne, ha minden kerttulajdonos tisztában volna azzal, hogy milyen talajjal rendelkezik, mert azt a jelszót, amit használunk, hogy Kiskecskemétet akarunk itt teremteni, csak igy fogjuk^ itt elérni, ha mindenki veszi magának ezt a fáradságot a saját hasznára, hogy ha ő maga nincs tisztában azzal, hogy megbírálhassa, milyen földdel rendelkezik, szívesen állok rendelkezésére bárkinek is, ha én hozzám hoz a földjéből csak egy marokkal is és én azt felülbírálom, megvizsgálom s mindenkinek élőszóval megmondom, hogy milyen a talaja, milyen növényekkel foglalkozzék és talaját milyen módon javitsa. A talajismerethez igen nagy gyakorlat kelt, amit igazán sok gyakorlott kertész, aki egész életét a kertnek szentelte, tud kellő módon érvényesíteni. Mert a talaj ismerete nem csak csupán a konyha- | kertészetre vonatkozik, hanem fontos a virágkedve- j lök részére is, de vonatkozik nagyban a gyfimölcs-
