Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)
1919-03-02 / 9. szám
XÍA, évfolyam, Rákoss23i‘ij^íháiy, 5919. vásárnap, március 2. ö. sz&rn, TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMiHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: it á ko s s z e n t mlb á ly, Szentkorona-ufcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár Egész évre . . . 10.— kor. Fél évre . . i . 8.— . ' Negyed évre . . . 4.— . EGYES SZÁM ARA 40 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Rákosszentmihályi ipartestület Még csak Rákosszentmihály—C2Ínkotai közös ipartestületünk van, de bízvást előlegezhettük ezeknek a soroknak a különválasztott czimet, mert a [néhány évvel ezelőtt közösen megalkotott ipartestület kettészakadása immár csak rövid napok kérdése. Önnállóvá akar lenni a két község iparossága és a testületi élet keletében maga akarja intézni a dolgát ezentúl külön- külön. Mivel pedig az akarat közös és a két érdekelt csoport törekvése nem ellentétes, mi akadálya sem lehet immár, hogy a külön is eléggé erős és meggyarapodott számú iparos közönség meg is valósíthassa azt. A válópert a ezinkotai és ehmann telepi tagok indították meg. Rákosszentmihály kezdettől fogva vezető szerepet töltött be az ipartestüiet működésében s igy nem érezte hátrányát a közösségnek. A másik oldalon azonban ugylátszik, megunták a meilékszerepet s aláírásokat gyűjtöttek annak bizonyságául, hogy az elszakadást óhajtják s Decay József főszolgahirohos folyamodtak, hogy mint a felügyelő iparhatóság feje, szervezze meg külön ipartestületüket. A főszolgabíró a rákossszentmihályi közös ipartestületet hívta fel elsősorban is nyilatkozattételre s azután teszi meg intézkedéseit. Csütörtökön érkezett meg a felhívás községünkbe, s mint az ipartestület vezető köreiből tájékozódtunk, itt egyáltalán nem lesz érdemi akadálya annak, hogy mihamarabb beleegyező választ ne jelentsenek. így tehát Rákosszentmihály nemsokára egy uj, fontos és jelentős intézménnyel gyarapodik: az önálló, külön ipartestülettel. Ennek az értékét pedig nem kell feíesleges szószaporitással bizonyítani, elég, ha örömmel jegyezzük fel a puszta tényt magát. Ipartestületünk egyébként is magára vonta a közfigyelmet e napokban a háború után tartott első rendes közgyűlésével, amelyen tömegesen vettek részt a hadiszolgálatból megtért tagjai is. A közgyűlés kü!ö- nösképen tartalmas, komoly és emelkedett volt. Az ipartestület elnöke, Szabó József, igen tartalmas és magas színvonalú beszámolót tartott, amely szemléletes képet rajzolt a testületnek a súlyos háborús idők alatt eredményes működéséről is. A nagyon szépen megszerkesztett beszámolóból megiudtuk, hogy az ipartestület az iparkamarától segélyeket és kamatmentes kölcsönöket koronát. Munkát is adott volna a kamara, ha termelő- szövetkezeteket sikerült volna alakítani. Ellenben anyagokat kaptak a kamara utján. Bőrt, czérnát és más egyebeket szereztek számos esetben. A testületi iroda felmentési és segélykórvényeket készített a jogosult tagok számára számos esetben. A Je szerelés után pedig a hadviselt iparosok segélyakczióját támogatta tevékenyen. A segélyezéssel megbízott gödöllői polgári takarékpénztár a testületi vezetőség buzgalmából a szentmihályi iparosok kölcsőnkérvényeit tárgyalhatta legelsősorban s már e napokban a kifizetéseket is megkezdette. Elismeréssel szólt a testületi iroda odaadó működéséről, melyet a Czinkotán és környékén a háború alatt létesült ipartelepek elhalmöztafc munkával. A repülőgyár olykor 200 munkakönyvét is küldött be egyszerre. Rén&y Tivadar testületi jegyző és Rónay Jnnkfi mindent szakszerű pontossággal elláttak. A testület bevételei a háború alatt érthetően megcsappantak s vagy 14000 kor hátralékos tagságidij szerepel a nyilvántartásban. A tagságidijak kérdése is rendezésre szorul különben. A testület pénzügyi egyensúlyának fentartása érdekében a tiszteletdijakról is lemondottak az iparhatósági biztos, a jegyző ős Tóbiás Ádam pénztáros és a bérelt helyiséget is megszüntették, csakhogy takarékoskodhassanak. Hálásan emlékezik meg Krenedits Sándor iparhatósági biztos odaadó működéséről, majd pedig a zárószárnadások&t bocsájtotta a közgyűlés elé. A gyűlés a jelentőseket és számadásokat egyhangúlag tudomásul vette ős jóváhagyta. Mindezek után az elnök törhetetlen hazafiságtól áthatott, megkapó szavakban utalt a bekövetkezett nagy változásokra és tisztét, az egész vezetőséggel együtt, a közgyűlés rendelkezésére bocsájtotta. A közgyűlés tagjai közül számosán felszólaltak ezután s valamennyien arra kérték Szabó Józsefet, hogy lemondásához ne ragaszkodjék. Az általánosan megnyilvánuló bizalom és főként Major Mihály sikeres beszéde után meghajolt végre a közakarat előtt s miután a közgyűlés elnökké újból egyhangúlag, közfelkiáltással megválasztotta, az elnökséget ismét elfogadta. A közgyülés végül a jövő terveivel és a testület ujjá- szervezkedéséaek részleteivel foglalkozott, hogy megeszközöít ki tagjai számára. 1915-ben öt ízben 4500 j nyissa eredményes és mostjnár békés munkálkodásának koronát, 1916-ban ugyanennyit, 1917?ben pedig 9420 uj fejezetét. T" • " l Lapunk üsaS bzámm 12 oMaL
