Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)
1919-02-23 / 8. szám
XIX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1919. vasárnap, február 23. 8. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÄKOSSZENTMIHÄLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. _____________________________________/...... .................t *.......... -....-......-....-...... Sz erkesztéség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő; BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Elfifizettsi ár Egész évre . . . 16.— bor. Fél évre .... 8.- . Negyed évre . . . 4.— . EGYES SZÁM ARA 40 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Közlekedésünk jövője. Hivatalos híradás nyomán nyilvánosságra került e héten a munkaügyi tanács tervezete, mely szerint a tavasszal nagyszabású közmunka végrehajtását kezdik meg: kiépítik a budapesti és fő városkörnyéki villamos vasúti vonalakat Nem kisebb dologról van szó, mint körülbelül öt milliárd korona értékű közmunkáról, amelyet hat-hét éven belül már be is fejeznének. A terv szerint az egyesült villamos vasutakat technikailag is egyesíteni fogják a sinhálózat összekapcsolásával és a jelenlegi viszonylatok teljes átdolgozásával lehetővé teszik, hogy megbízhatóbb és sűrűbb forgalmat lehessen bevezetni a kocsi-állomány szaporítása nélkül. Az áramfejlesztő rendszert is megváltoztatják, a kisebb telepeket — igy például a Kertész-utczait — beszüntetik és a nagy elektromos müveket fogják áramfejlesztésre felhasználni. Budapest belső területén a felszini közlekedést uj járatokkal nem lehet tovább fejleszteni. Az egyes útvonalak túlterhelésén a gyorsvasúti hálózat kiépítésével segítenek. Két bülönálló gyorsvasúti hálózattal egyfelől Újpest, Rákospalota, Pestszemlőrinc, másfelől Csepel és Erzsóbetfalva fognak erősebben a fővároshoz kapcsolódni. A gyorsvasutak a város belsejében a föld alatt fognak járni, a külterületen magastöltós épül a számukra. A gyorsvasat vonatainak 24—25 kilométeres sebessége lesz, a tervezet szerint három percenkint fognak a végállomásról indulni; egy-egy útvonalon csak egy viszonylat közlekednék es a találkozások emeletes, felvonóval ellátott állomásokon történnének. A gyorsvasut teljes vágányhossza 84 kilométer lesz és részletenkint fog kiépülni. Nemcsak a környéket hozza közelebb a fővároshoz, hanem a budapesti belső közlekedés javulása, a vonalak tehermentesítése is a gyorsvasut kiépülésétől függ, mert a külterületek felé irányuló forgalmat a város belső útvonalairól el fogja terelni. A közvetlen környék közlekedésének fejlesztésére már tavasszal megkezdik a töltésen vezetett farkasréti második vágány s a hüvösvölgy—hidegkúti vonal kiépítését. A Geilért-hegyre siklót vezetnek, a Hungária-utón pedig a rég óhajtott Összekötő vágányt építik meg. Ezeken kívül még egy csomó közúti jellegű uj vonalat létesítenek, a legfontosabbak: a gyömrői-uti, a a városligeti körforgalmú, a villányi-uti, a tavasz utcai (második vágány), a tavaszmező-utcai, az aréna-uti és az újpesti összekötő vonalak. A kispest-munkástelepi villamos is kiépül és a közel jövőben el lehet majd jutni Erzsóbetfalváról Kőbányára Budapest érintése nól- kül, a mi egyrészt háromszoros időmegtakarítást jelent Lapnnli mai s: az utasnak, másfelől pedig a belső vonalak túlterhelésén $egit. A Svábhegyről a Jánoshegy érintésével villamos'fog járni Budakeszire. Hogy a fogaskerekű és a sikló rendszert elkerüljék, szerpentinen tervezik ezt a vonalat, amely a megépülésével olcsó nyaraláshoz segíti a szegény embert. A már meglévő helyiérdekű villamoshálózattal hozzák összefüggésbe a Gödöllö—Aszód, Szentlörinc—Monor, Kőbánya—Pécel és Szentendre—Visegrád közt épülő vonalakat. A gőzerejü helyiérdekű vasutak villamosításával kapcsolatos a nagytótény—érdi vasút, a mely villamoserejü lesz. A helyiérdekű vasutakhoz közvetlenül fog kapcsolódni a mezőgazdasági vasutak rendszere. A főleg kisvasutakból álló hálózatnak 150 —200 kilométeres sugara lesz és számítanak rá, hogy a földbirtok-reform nyomán megszülető belterjes kertgazdálkodást fogja intenzívvé és országos jelentőségűvé tenni, egyforma hasznára a vidéki termelőnek és a városi fogyasztónak. A közlekedési program szoros kapcsolatban van a budapesti teher- és személypályaudvarok áthelyezésével és a kereskedelmi kikötő építésével. Elsősorban a nagyobb földmunkákra kerül a sor, a minek eszközei, szerszámai a kezünkben vannak. A kubikos munkára szükséges ásó, kapa, csákány és tar- goncza korlátlan mennyiségben áll rendelkezésünkre és igy a közlekedési természetű munkálatok: az ut, vasút és csatornaépítés haladók nélkül megindulhatnak. A Munkaügyi Tanács közlekedési szakosztálya az egész országra vonatkozó közlekedéspolitikai tervezetet dolgozott ki, amely most kerül a szakosztály szakértői albizottsága elé. Az albizottság márczius elejére végez a részletmunkával és azután megindulhat az építkezés. A szén és anyagfogyasztással járó munkálatokra természetesen később kerül a sor, amikor azokban már remélhetőleg nem szenvedünk olyan hiányt, mint mostanában. A nagyszabású tervekről kiadott tudósításban azonban sehol sem láttuk Rákosszentmihályt és környékét, ami általános aggodalommal töltötte el egész közönségünket. Nyomban utána jártunk a dolognak és kérdést intéztünk Sajó László miniszteri biztoshoz, aki a közzétett terveket készítette, valamint Fejér Jenó doktorhoz, az egyesített villamos vasutak vezértitkárához s habár részletes és közelebbi adatokat nem is bocsájthattak még ez idő szerint rendelkezésünkre, mégis felettébb megnyugtató kijelentésekkel örvendeztettek meg. Ugyanis a közölt programm csak vázlatos és a főbb mozzanatokat öleli fel s nem jelenti azt, hogy érdekeinket mellőzni akarnák. Ott szerepel benne az Erzsébetkirályné-uti villamos meghosszabbítása PestEáma 8 oldal.
