Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)
1919-02-16 / 7. szám
XIX. évfolyam. Rákosaz^rriMly, <919 vasárnap, február 16. 7. szám. RÁKOS VIDÉKE tArsadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. " SZÁMOS RÄKOSSZENTMIHÄLYI ÉS RAKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALAZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ir Egész évre . . . 10.— kor. Fél évre .... 8.— . Negyed évre . . . 4.— . EGYES SZÁM ARA 40 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal A községi közigazgatás újjászervezése. Nemrég néptörvény szervezte a vármegyei és városi néptanácsokat. A törvény kimondotta a megyei és városi törvény- hatósági bizottságok feloszlatását s he'yettük szükebb- körü néptanácsok felállítását rendelte el. A néptanácsok feladata az, hogy a helyi önkormányzat szerveivel vó gezzék el a közigazgatási funkcziókat. A törvény végrehajtása meg is történt. A vidéken kormánybiztosi kinevezések alapján megalakultak a néptanácsok. Budapesten a napokban nevezi ki a belügyminiszter a nép- tanács tagjait. Ez a néptörvény világosan csak a vármegyékre és a törvényhatósági joggal felruházott városokra vonatkozott és illetékes helyen már megjelenéskor kijelen tették, hogy az intézkedés csupán átmeneti, mert a végleges szervezést uj törvényben végzik el, valamint ugyanabban intézkednek a rendezett tanácsú városok és a községek közigazgatásának újjászervezéséről is. Ráko8szentmihályon azonban nem várták meg az uj törvény megjelenését, hanem már vasárnap népgy ü- lést tartottak, amelyen a városok miniájára néptanácsot választottak. A tanács huszonhat tagból áll és a képviselőtestület hatáskörét gyakorolja, ha mandátuma el- nyeri a felsőbb jóváhagyást. Azonban már vasárnap óta megtörtént a községi közigazgatás uj szervezetének rendezése is s igy a most alakított testület helyébe valószinüleg mihamarabb az uj néptörvény értelmében alakuló szervnek kell lépnie. A szerdai minisztertanács állapította meg a vonatkozó két uj néptörvény szövegét. Az egyik a községek és rendezett tanácsú városok képviselőtestületeinek újjászervezéséről szól. A törvény a régi községi képviselőtestület helyett községi néptanácsot állít fel. A népt&nács tagjait az általános egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő választójog alapján választják. Az uj törvény megszünteti a virilizmust. A néptanácsban csak választott tagok és a községek első tisztviselői foglalhatnak helyet az eddigi számarányban. A másik törvényjavaslat a vármegyékben és városokban a törvényhatósági bizottságokat törli el és helyettük törvényhatósági néptanácsokat állít fel. A virilizmus itt is megszűnik. A tisztviselőtagokon kívül a tanács tagjait az általános választójog alapján lefolytatandó választás utján választják. A mandátum időtartama az eddigi hat év helyett négy évre szó!. A tagok fele kétávenkint kiválik a tanácsból és uj választásnak van helye. Az uj törvény alapján néhány héten belül a kormány kiírja és elrendeli a községi választásokat. Evég bői a belügyminiszter rövidesen még megfelelő végrehajtást utasítást ad ki, amely a választók összeírásáról és a választási eljárásról rendelkezik. Húszezer lakoson aluli helységekben a választásra jogosító előzetes igazoló eljárás nem lesz. Magával a választási aktussal egyidejűleg kerül megállapításra, vájjon a szavazó megfelel-e a választási törvény rendelkezéseinek. A húszezer lakoson felüli városokban azoaoan előzetesen a választást végző faktoroknak választási névjegyzéket is kel' készíteniük. Erre az időre a «áUsztá^t végző bizottság „választási névjegyzéket elkészítő bizottság* elnevezést kapja. A néptanácsok választását néhány hót múlva feltétlenül elrendelik. Az ortzág megszállása nem akadály, amenny ben a törvény megengedi, hi>gy a kormánynak joga van az ország egyes részeiben is választani. Budapesten mát czius végén választják meg a törvényhatósági néptanácsosokat. Az uj választások után megszűnnek az ideiglenes néptanácsok s megszűnik majd a vasárnap alakított néptanácsunk is, melyet a néhány hétiül ezelőtt, a kormánybiztos vezetése alatt megalakított községi tanács helyébe léptettek. Végre-valahára tehát valamelyes nyugvó pontra jut a forradalom kitörése óta folytonos bizonytalanságnak és megannyi változásnak kitett községi közigazgatásunk, a minek hasznát és előnyeit nem kell részletezni. Nyugalom és békés munka kell itt is, mint az egész országban mindenütt és a törvényes tormák alapján közmegnyugvás a közönség számára. Akkor mutathatja meg igazán a község vezetősége, az egész lakosság közbizalmának birtokosa, hogy mit tud a község javára produkálni. Az uj néptörvóny a megújhodás szellemében az általános és titkos választójog alapján fogja megalakittatoi a község vezető testületét, tehát szabadon érvényesülhet az egész közönség akaratnyilvánítása. Akik pedig a közbizalmat elnyerik, megkapják hozzá egyúttal az eredményes teremtő munkálkodás előfeltételeit is. Mä|*«snift mai 12 oldat.
