Rákos Vidéke, 1919 (19. évfolyam, 1-30. szám)

1919-12-28 / 30. szám

XIX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1919. vasárnap, daczember 28. 30. szám. rAkos vidéke TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS rAkosszentmihályi és rákosvidéki egyesület és testület hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 48.— K. Fél évre: . . 24.— „ Negyedévre: 12.— „ Egyes szám ára 1 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. A Hangya. A magyar társadalomnak egyik legderekabb alkotása a Hangya és az érdekkörébe tartozó többi fogyasztási és értékesítő szövetkezet. Czélja világos és egyszerű, közönségének olcsóbb és bőséges be­szerző forrást nyitni és a kereskedő hasznát a ta­gokra visszahárítani. Évtizedek óta lelkes propaganda dolgozik a fogyasztási szövetkezet érdekében és bár a vállalat igen hatalmassá izmosodott és kiterjedt hálózatával bevonta az egész országot, fejlődése mégis messze elmaradt attól, a hova emelkednie kellett volna. Magyar betegség, hogy a saját javát nem szokta felismerni és tunya közömbösséggel fogadja az erők egyesítésére irányuló törekvéseket. A szövetkezeti forma ellenkezett-e a magyar természettel, a kicsinyes takarékosság derogált-e, vagy a boltnak hivalalosszerü jellege, annyi bizo­nyos. hogy még, akik szalmalánglelkesedéssel be is léptek egy-egy Hangya fiók tagjai közé, azoknak jó­része is szívesebben vásárolt az élelmes boltosoknál igen gyakran — hitelre s a szövetkezeti eszme nagyszerű elmélet maradt, de a gyakorlatban éppen ott nem hódított megfelelő tért, ahol legjobban kel­lett volna. A Hangya lelkes vezetői azonban úgy a .'köz­pontban, mint a fiókok élén törhetetlen akaraterő­vel dolgoztak tovább, egyre jobban fejlesztve a nemesczélu, altruista intézményt. Csaknem min­denütt akadt egy-egy Bauer Ottó, aki önzetlenül minden képességét, energiáját és minden szabad idejét a derék eszme szolgálatára áldozta s a fiók virágzását biztosította. A mi rákosszentmihályi Hangya szövetkezetünk is szépen halad évről-évre a fejlődés utján és ez eredmény a közönség közömbös viselkedésével szemben mindenek felett a Bauer Ottó ügyvezető igazgató érdeme, aki évek hosszú sora óta zajtalan, szerény, de törhetetlen munkájával kor­mányozza a vállalatot, amelyet a helyett, hogy szere­tettel karolna fel a közönség nagy tömege, azon a czimen, hogy „a mi boltunk“ tulkövetelésekkel ostro­mol, fitymálva kritizál, a legtöbbször ok és jog nél­kül ócsárol. Mert az az üzlet mindenkié, tehát senkié, ott nem udvarol és nem gorombáskodik a kereskedő, tehát nincs fékentartó tekintély, hanem a vevő a huszkoronás részjegye révén üzlettulajdonosnak te­kinti magát. A lassanként ébredező magyarság ellenségei régen észrevették azonban a gazdasági szervezkedés- ben fokozatosan növekedő erőt és gyilkos dühhel ve­tették magukat a szövetkezeteinkre, sőt versenytársul hasonló intézményt is állítottak, melyet minden módon növeltek és támogattak. A pioletárdiktatura alatt azzal akarták megfojtani a Hangyát és vele együtt azonban a magánkereskedelmet is. Az átok elmúlt, a természetszerű reakczió most a Hangya fellendülését indítja meg hatalmas erővel és az álta­lános megújhodásban komoly remény kél, hogy a mostoha sors után „a mi boltunk“ uj, szép korszaka kezdődik, amelyben bőségesen fogja végre a saját közönsége is méltányolni a szövetkezeti eszme érté­két és a saját hasznára kiaknázván azt, még soha sem tapasztalt virágzásra segíti. Ez a remény csendült ki a „Rákosszentmihályi fogyaáztási és értékesítő szövetkezet" vasárnapi köz­gyűlésén bemutatott jelentésből és ebben forrt össze a gyűlés lelkes és egyetértő közönsége. Harminczöt tag jelent meg. Máskor a határozatképességhez szük­séges 25 tagot is alig lehetett összegyűjteni. Szép, komoly és megértő hangulat uralkodóit a gyűlésen, melyet mi sem zavart meg. Csizmadia Gyula elnök elfoglaltsága miatt Szabó József vezette. A jegyzőkönyvet Pálfi János és Elblinger János hite­lesítették. Bauer Ottó igazgató a következő jelentés­ben számolt be a szövetkezet működéséről: Tisztelt Közgyűlés! Midőn szövetkezetünk 1918. évi mérlegét és nyereség-számláját bemutatjuk, van szerencsénk jelen­teni, hogy szövetkezetünket a lefolyt évben semmi veszteség nem érte, üzletünk forgalma, tagjaink sza­porodása pedig emelkedést mutat. Alakuláskor tagjaink száma 146 volt, jelenleg 857 tesz ki 965 jegyzett üzletrésszel; a múlt év végéig 18,947 korona lett az üzletrészekre befizetve. Az év folyamán belépett 22 tag 53 üzletrész­szel ; kilépett 9 tag 22 üzletrészszel. Az elmúlt esztendőben árukért 380,904 koronát vettünk be. Mélyen tisztelt közgyűlés! A háború elvesztése a sorscsapások egész sorozatát zúdította szerencsétlen nemzetünkre. A magyar föld fiainak éveken át tanú­sított hősiessége, a hazai erények s a kiváló erkölcsi erőkifejtés, melyet úgy a fronton, mint itthon vérző nemzetünk felmutatott, mind hiábavalónak bizonyult a bomlasztó törekvések sikeres aknamunkája követ­keztében. Ez a munka nem elégedett meg a front összeomlásával, hanem belső forradalom lejtőjére juttatta országunkat, melynek káros következményei a tönk szélére juttatták gazdasági életünket. A falu népe csak elvétve sodródott bele a for­Lapnak mai száma 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents